Ez dönti el, hogy fogyásra vagy inkább hízásra hajlamos valaki
Kutatók megtalálták, mitől függ az, hogy a jövőben hízni vagy inkább fogyni fogunk.
Az optimális testsúly az egészségünk egyik alappillére. Mind az elhízás, mind a túl alacsony testsúly súlyos betegségekhez vezethet, így érdemes a normál BMI elérésén dolgozni.
Mindenki irigykedve figyeli azokat, akik könnyen, különösebb befektetés nélkül képesek karcsúak maradni, míg sokan szinte vért izzadva próbálnak pár centitől megszabadulni. Vajon mitől függ az, hogy valaki hízásra hajlamos? És mitől az, hogy inkább fogyásra?
Globális probléma az elhízás
Az elhízás globális probléma, ami egyre nagyobb méreteket ölt. Az Egészségügyi Világszervezet szerint 1975 óta a túlsúlyos emberek száma csaknem megháromszorozódott. Ennek hátterében sok minden szerepet játszik: többek között a magas zsírtartalmú ételek, a cukros szénhidrátok és a mozgásszegény életmód. A tudósokat ez nem győzte meg teljesen, hiszen még így is vannak, akik hajlamosabbak a hízásra, míg mások kevésbé. Nemrégiben felfedezték, hogy ezt mi is okozza.
Azok a bizonyos zsírsejtek
Az már régóta ismert, hogy zsírsejtjeink mérete és száma határozza meg a testzsír mennyiségét. De azt, hogy pontosan hogyan befolyásolják a testsúly hosszú távú változásait, ezidáig nem tudták.
Most svéd kutatók rájöttek, hogy a zsírsejtek méretéből következtetni lehet arra, hogy hízásra vagy inkább fogyásra vagyunk hajlamosak.
A Karolinska Intézet kutatói 260 átlagos BMI-vel rendelkező önkéntest vizsgáltak, melynek során megmérték a hasüregi zsírban lévő zsírsejtek méretét és számát. Tanulmányuk során meglepő felfedezést tettek: minél nagyobbak valakinek a zsírsejtjei, annál nagyobb eséllyel fog az illető lefogyni, ezzel szemben, minél kisebbek, annál nagyobb a hízás kockázata- írja a írja a Newsweek.
- Csak találgatni tudunk, hogy a zsírsejtek mérete miért jelzi előre egy személy jövőbeli súlyát - mondja Peter Arner, a kutatást vezető professzora.
- A testsúly akkor csökken, amikor az energiafelhasználás meghaladja a bevitelt, és a szervezet kompenzálásként zsírt éget el. Eredményeink arra utalnak, hogy a nagy zsírsejtek elvesztése nagyobb hatással van a testsúlyra, mint a kicsiké - mondja a professzor.- Ez egy kicsit olyan lehet, mintha egy szobát csupán néhány nagy vagy sok kicsi lufi töltene meg. Könnyebb üres teret csinálni a szobában úgy, ha inkább a nagy, mint a kis lufikból engednénk ki a levegőt. Ezzel szemben könnyebb megtölteni a helyiséget, ha a sok kis lufiba fújnánk még, mintha kevés, ám nagy lufik lennének, és csak egy kicsit növelnénk meg őket.
Szerencsére van jó hír a kicsi zsírsejtekkel rendelkezőknek is: a kutatók szerint nekik jobb az anyagcsere-profiljuk, így őket kevésbé veszélyezteti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Barna zsír az elhízás elleni küzdelemben: kutatók rájöttek, hogyan aktiválható
