Éghajlati válság: biztonságos ivóvíz hiányában a betegségek, járványok is felerősödnek
Múlt héten véget ért az El Niño jelenség, de hatásai hosszútávon megmaradnak.
Pusztít a hőség, a szárazság és biztonságos ivóvíz hiányában a betegségek, járványok is felerősödnek: az éghajlati válság súlyos kockázatot jelent a gyermekek számára Kelet- és Dél-Afrikában.
A Föld napja alkalmából az UNICEF felhívja a figyelmet az éghajlati válság súlyos következményeire, amik nem csak a bolygót, hanem a gyerekek életét is megváltoztatják. A fogantatás pillanatától a felnőttkorig a gyermekek agyának, tüdejének, immunrendszerének és egyéb funkcióinak egészségét és fejlődését befolyásolja a környezet, amelyben felnőnek. Ők nem kis felnőttek, szervezetük még fejlődésben van, testük és elméjük is sokkal sebezhetőbb, így az éghajlatváltozás hatásaival szemben - mint a szélsőséges időjárás, betegségek, légszennyezés - sokkal nagyobb veszélynek vannak kitéve.
Nem mindegy, hogy ki hova születik, de a klímaváltozás mindenhol érinti a gyermekeket – a magas jövedelmű országokban is – és a világ közel sem tesz eleget azért, hogy megvédje őket.
Jelenleg 45 millió gyermek élete van veszélyben klímaváltozásra visszavezethető okok miatt. Ők azok, akik a leginkább kiszolgáltatottak, pedig a legkevésbé sem felelősek a történésekért.
Fellélegzünk, mert vége van, de mit tett tavaly nyár óta az El Niño?
A napokban véget ért a tavaly nyár óta tartó El Niño jelenség, amely az egyik legerősebb volt a történelemben. Az El Niño alapvetően az Egyenlítő mentén, a Csendes-óceán középső és keleti részén okoz hőmérséklet emelkedést, de következményei világszerte kimutathatóak.
- A Kelet- és Dél Afrikai régiót rendkívüli módon sújtotta; szárazságot, szélsőséges időjárást hozott a térségben, hatással volt a növénytermesztésre és teret nyitott a betegségek terjedésének. Hatására heves esőzések és áradások alakultak ki a kelet-afrikai régió egyes részein, köztük Etiópiában, Kenyában és Szomáliában. Az áradások 5,2 millió embert kényszerítettek lakóhelyük elhagyására, megélhetési problémákat idéztek elő és halálos áldozatokkal is jártak.
- Malawi elnöke márciusban katasztrófa állapotot hirdetett az ország 28 körzetéből 23-ban az El Niño okozta körülmények miatt. A rendkívüli esőzések, árvizek és az elhúzódó száraz időszakok súlyos károkat okoztak a termésben, ami becslések szerint 9 millió ember, köztük 4,59 millió gyerek életét nehezítette meg.
- A Dél-Szudánban élő gyermekek és fiatalok élete a leginkább veszélyeztetettek közé tartozik az éghajlati válság miatt a világon. A szélsőséges hőhullámok miatt a hatóságok év elején elrendelték az iskolák két hétre történő bezárását, ami 2,2 millió tanulót érintett, a gyerekeknek pedig azt tanácsolták, hogy ne lépjenek ki otthonukból, mivel a hőmérséklet várhatóan eléri a 45 fokot.
- Zambiában a kormány a közelmúltban országos vészhelyzetet hirdetett az ország nagy részét sújtó aszály miatt, amely 6,5 millió ember – köztük 3 millió gyerek – életét lehetetlenítette el. Az emelkedő hőmérséklet és szűkös vízkészletek miatt az alultápláltság egyre nagyobb méreteket ölt, de megsokszorozódott a kiszáradás és a betegségek kockázata is. Az El Niño hatására a kolerajárvány terjedése szintén rendkívüli módon felerősödött és aránytalanul nagy mértékben érinti a gyerekeket.
„A klímaválság valós fenyegetést jelent a kelet- és dél-afrikai gyerekekre és közösségekre nézve. Az éghajlatváltozás káros hatásai a gyermekek életben maradásához leginkább szükséges feltételeket veszélyeztetik, úgy mint a tiszta víz, az élelmiszer, a menedék és a biztonság. A termés és az állatok elpusztulnak, a gyermekek alultáplálttá válnak, vagy arra kényszerülnek, hogy dolgozzanak, hogy hozzá tudjanak járulni a család ellátásához, így nem tudják folytatni tanulmányaikat. A tiszta vízhez való nehéz hozzáférés betegségek megjelenéséhez vezet, amik ellen fertőtlenítés nélkül nehéz védekezni” – mondta Eva Kadilli, az UNICEF kelet- és dél-afrikai regionális igazgatója.
Mit tesz az UNICEF?
Az éghajlatváltozásra és a régió egyéb válságaira válaszul az UNICEF aktívan dolgozik a gyermekek védelmén olyan programok és szolgáltatások révén, amelyek fokozzák az alakalmazkodó-képességet:
- Eléri az akut alultáplált gyermekeket, valamint a terhes és szoptató nőket és egészségügyi ellátást biztosít számukra, valamint megelőző céllal tápanyagdús élelmiszereket, mikrotápanyag-kiegészítőket biztosít az érintett területeken.
- Éghajlati válságokra reagáló oktatási rendszert alakít ki, amely felkészült és alkalmas arra, hogy biztosítani tudja a tanulás folyamatosságát a válságok alatt és után. Ez magában foglalja a digitális és nem digitális távoktatási módokba való beruházást, amelyek minden gyermek számára elérhetőek, beleértve a legkiszolgáltatottabbakat is.
- Dolgozik azon, hogy minden gyermek tiszta, biztonságos ivóvízhez juthasson, kiterjeszti munkáját a felszín alatti vizek feltérképezésére és vízgazdálkodási rendszerek kialakítására.
- Segít az egészségügyi rendszerek megerősítésében, hogy rugalmasabbá és hozzáférhetőbbé váljanak a legkiszolgáltatottabbak számára is.
- A közösségekkel együttműködve biztosítja az információhoz, támogatáshoz és megoldásokhoz való egyforma hozzáférést mindenki számára.
"Nagyon nyugtalanító, de a következő években várhatóan a szélsőséges időjárás lesz a normális Kelet- és Dél-Afrikában. Miközben a gyermekek, családok és közösségek ellenálló-képességének javításán dolgozunk a válsághelyzetekre reagáló szociális szolgáltatások megerősítésével, össze kell fognunk azért is, hogy csökkentsük az éghajlatváltozásnak a régió sebezhető lakosságára gyakorolt hatásait" – tette hozzá Kadilli.
A magyar fiataloknak is több tudásra van szükségük a klímavédelemről
Az éghajlatváltozás hatásai nem csak a leginkább kitett földrajzi területeken érezhetők: egy tavalyi UNICEF jelentés szerint már minden második, azaz 92 millió európai és közép-ázsiai gyermek szenved gyakori hőhullámok miatt, a fejlett világ, köztük Európa fiataljait pedig kiemelten érinti az úgynevezett klímaszorongás, ami megterheli mentális egészségüket. Az UNICEF Magyarország felmérte a magyar fiatalok klímaváltozással kapcsolatos attitűdjét: a korosztály kilencven százaléka számolt be szorongásról, többségük hiányolta a megfelelő mennyiségű hiteles információt és úgy élte meg, hogy a fiataloknak nincs beleszólásuk, kimaradnak a jövőjüket érintő diskurzusból. 10-ből 8 magyar fiatal szerint az iskolában is több klímavédelemmel és fenntarthatósággal kapcsolatos tananyagra lenne szükség. Erre reagálva indította el 2022-ben a gyermekvédelmi szervezet a „Klímahősök” című programot, ami lehetőséget ad a fiataloknak arra, hogy megbízható információhoz jussanak, hallassák hangjukat a téma kapcsán és a tehetetlenül megélt negatív érzéseiket aktív részvételbe, egyéni cselekvésbe fordítsák. A gyermekrészvételi programsorozat idén a Fenntarthatósági Témahéten folytatódik, amely keretében a szervezet megrendezi immáron harmadik, diákoknak szóló, workshop jellegű Klímakonferenciáját a Föld napját követően, április 23-án.
Az idei témanapon ineraktív módon, játékos formában tapasztalhatják meg a fiatalok azt, hogy mit tehetnek egy fenntartható otthon és környezet kialakításáért. A programot hazai kiemelkedő szakemberek és civil szervezetek közreműködésével úgy alakították ki a szervezők, hogy a gyerekek személyes élményeket szerezzenek és különböző játékok és vetélkedők keretében összemérhessék tudásukat.
Bővebb információ a KlímaHősök Programról itt olvasható.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Egyre közelebb a vég? 6 vészjósló kockázati pontot azonosított be az ENSZ
