Egészségbiztosítási kisokos: ezek az egészségbiztosítás legfőbb típusai

2023.01.09.

egészségbiztosítás Társadalombiztosítás maganegeszsegugy egészségpénztár

egészségbiztosítás, társadalombiztosítás, magánegészségügy, egészségpénztár

Az egészségügyi ellátások finanszírozására többféle megoldás létezik, melyek közül kiemelkedő az egészségbiztosítás valamint az egészségpénztár. A kettő azonban közel sem azonos.

Míg az egészségpénztár elsődleges célja az előtakarékosság, addig az egészségbiztosítás az aktuális egészségügyi problémáink megoldására és a prevencióra felhasználható pénzügyi szolgáltatás.

A klasszikus értelemben vett egészségbiztosítás a társadalombiztosítás hatáskörébe tartozik, ezáltal kötelező minden belföldi lakóhellyel rendelkező személy számára. Emellett azonban vannak egyéb szabadon választható egészségbiztosítások és egészségpénztárak, melyek között szabadon választhat bárki, figyelembe véve saját igényeit. A továbbiakban az egészségbiztosítás legfőbb típusait vesszük górcső alá.

Társadalombiztosítás hatásköre alá tartozó egészségbiztosítás:

A Magyarországon is hatályos társadalombiztosítás egyik fő eleme az egészségbiztosítás, mely esetében a társadalom tagjai betegségük során a közösségi pénzügyi alapból fizetett egészségügyi ellátást kapnak. A részvétel mindenki számára kötelező, mely különböző módokon érhető el:

● Biztosított: munkavállaló, főállású egyéni vállalkozó és társas vállalkozó, őstermelő, regisztrált álláskereső

● Jogosult: nappali tagozatos tanuló, nyugdíjas, szociálisan rászoruló

● Járulékfizetésre kötelezettek: bármely belföldi magánszemély, aki nem felel meg az előző kategóriák feltételeinek

Az egészségügyi ellátások minden egyén számára szükségleteinek megfelelően biztosítottak, a szolidaritás alapelvére épülnek függetlenül a befizetett járulék mértékétől. A természetbeni ellátások közé tartozik többek között a háziorvosi ellátás, a védőnői szolgálat, a fogászat és betegszállítás, valamint a gondozás és házi szakápolás is. Emellett elérhető érvényes társadalombiztosítással a járóbeteg szakellátás, a fekvőbeteg szakellátás, de a gyógyfürdő-szolgáltatás és a gyógyszer-, valamint gyógyászati segédeszköz támogatás egyaránt. Az előbb felsoroltak kiegészülnek továbbá pénzbeli ellátásokkal is, melyek közé tartozik például a táppénz (saját jogú táppénz, gyermekápolási táppénz, baleseti táppénz), a CSED és a GYED, valamint egyéb baleseti járadékok és az örökbefogadói díj is.

Magánegészségügyi biztosítás:

Az önkéntes alapon működő egészségbiztosítások a hagyományos biztosításokhoz hasonlóan a befizetett összeg alapján nyújtanak pénzbeli avagy szolgáltatásbeli juttatást. Ez alapján két fő csoportját különböztethetjük meg:

● Klasszikus összeg térítéses biztosítás: Leginkább ezen típus hasonlít a klasszikus kockázati biztosításokhoz, ugyanis a szerződésben előre definiált események bekövetkeztét követően egy előre meghatározott összeget nyújt.

● Szolgáltatásfinanszírozó biztosítás: Az előzővel eltérő módon nem pénzbeli segítséget nyújt, hanem egyes betegségek felmerülése esetén lehetővé teszi a megfelelő ellátás igénybevételét. Speciális esetekben akár előre meghatározott kritikus betegségek kezelésében is segítséget nyújthat, olykor akár külföldi kezelésekkel is.

A magán egészségbiztosítások leggyakrabban igénybe vett formája a magánorvosi szolgáltatásokra irányuló szolgáltatásfinanszírozó biztosítás. Ennek során a biztosítási díj fejében a biztosított magánorvosi kezeléseket, ellátásokat és prevenciós vizsgálatokat vehet igénybe a meghatározott kereten belül. Ennek célja, hogy a felmerülő betegség esetén gyors és szakszerű ellátást nyújtson, mindezt magas színvonalú magánrendelők és privát orvosi ellátások segítségével. Előnyei közé sorolható, hogy nincs várólista és legtöbb esetben hálapénz sem, az elérhető rendelők körét a biztosító határozza meg így nem szükséges hosszas keresést folytatni, valamint korszerű felszerelésekkel magasan képzett orvosok nyújtanak ellátást.

Bár kecsegtető lehet a magán egészségbiztosítással való ellátás, az államilag finanszírozott társadalombiztosítás azonban nem váltható ki teljeskörűen. Elsődleges oka ennek, hogy utóbbi kötelezően fizetendő. Emellett azonban egyes terápiás eljárások, hosszabb kórházi bentfekvést igénylő beavatkozások nem érhetőek el a magánorvosok tevékenységi körében. Ugyanez vonatkozik a sürgősségi ellátásokra is, melyekre gyakran a magánrendelőkben nincs kapacitás. A legteljesebb körű egészségügyi szolgáltatás eléréséhez tehát érdemes a különböző konstrukciók megfelelő elegyét alkalmazni.