Eddig senki nem vette rá a fáradtságot: most felfedezték, hogyan okoz a csikló örömöt
Orvoskutatók olyasmit tettek, amit korábban még soha: megszámolták az emberi csiklót átszövő idegrostokat. Eddig úgy sejtették, a csiklónak 8000 idegvégződése van - ez a szám azonban szarvasmarhákon végzett vizsgálatokon alapult, nem pedig emberekén.
A csikló az egyetlen olyan szerv az emberi testben, amely kizárólag az öröm nyújtását szolgálja ; mindeddig azonban a tudósok soha nem számolták meg azoknak az idegvégződéseknek a számát, amelyek ezt az érzést keltik. Az új kutatások azonban kimutatták, hogy a női gyönyörpont miniatűr mérete ellenére több mint 10 000 idegszálat tartalmaz.
"Megdöbbentő belegondolni, hogy több mint 10 000 idegszál koncentrálódik egy olyan apró területre, mint a csikló" - magyarázta Blair Peters, a tanulmány szerzője.
Összehasonlításként: az emberi kéz teljes felületén 18 ezer érzékelő idegvégződés található. A csapat eredményeit egy nemrégiben tartott konferencián ismertetve Peters kifejtette, hogy a csiklóban található idegek valódi száma messze meghaladja a korábbi becsléseket.
Az emberi csikló működése egykor rejtély volt, de lehullt a lepel
A tudománytörténetben elsőként Peters és kollégái vették a fáradtságot, hogy a humán klitorisz hátoldali, a csiklóból az agyba vezető idegeit vizsgálják. Ilyen sűrű idegrostkötegek a csikló mindkét oldalán végig futnak, és az érintéssel, nyomással és fájdalommal kapcsolatos információkat továbbítják, míg más idegek olyan funkciókkal vannak kapcsolatban, mint amilyen az izomtónus és a véráramlás.
Tanulmányuk absztraktjában a szerzők kijelentik, hogy „a mainstream médiában gyakran idézik, hogy a csiklónak „8000 idegvégződése” van. Ez a szám azonban vélhetően nem embereken, hanem szarvasmarhákon végzett vizsgálatokon alapul. A 8 ezer idegrost Thomas P. Lowry orvos és akkori felesége, Thea Snyder Lowry A klitorisz (The Clitoris) című, még az 1970-es évek derekán megjelent könyvében szerepel egy félmondatban, amelyben a szerzők a szarvasmarhák teheneinek csiklójáról szóló tanulmányt emlegetnek. A tehenekre vonatkozó értéket ezután vették készpénznek a vonatkozó humánkutatások, de tényellenőrzésre egész mostanáig senki sem kerített sort.
Az emberi klitorisz innerváció első elemzésének elvégzéséhez a kutatók hét transzmaszkulin egyéntől nyert szöveteket elemeztek, akik nemi megerősítő nemi szervi műtéten estek át. A falloplasztika során - amely a transznemű betegek számára új péniszt hoz létre - a sebészek a klitoriszidegeket a falloszban lévő érzékelő ideghez kapcsolják, így lehetővé téve, hogy a páciensek képesek legyenek érzékelni új testrészüket.
Hét önkéntesen végzett eljárás során a sebészek minden páciensből eltávolították a csikló egy öt milliméteres részét. Pontosabban, olyan szöveteket kapcsoltak össze, amelyek a két háti ideg egyikét is tartalmazza, és amelyek felelősek a csiklóból az agyba érkező elektromos jelek továbbításáért, a kellemes érzések generálásáért.
Miután ezeket a szöveteket mikroszkóp alatt megfestették és 1000-szeresére nagyították, a kutatók képelemző szoftver segítségével megszámolták az egyes mintákban található idegrostokat. A hét egyedet vizsgálva megállapították, hogy
- a háti idegben lévő idegvégződések száma 4926 és 5543 között változott,
- az átlag pedig 5140 volt.
Mivel a csikló két szimmetrikus háti ideget tartalmaz, a kutatók megszorozták ezeket a számokat kettővel, hogy megkapják az idegrostok teljes számát. Így kapták meg a végső számot: 10 281, ami jóval több, mint a gyakran idézett 8000-es szám.
Továbbá, mivel a csikló a két háti ideg mellett más, kisebb idegeket is tartalmaz, valószínű, hogy az idegvégződések tényleges száma még a kutatók által azonosítottnál is magasabb.
"A dagály minden csónakot megemel"
Peters és kollégái szerint ezek az eredmények, illetve a klitoriszt is magában foglaló vulva alapvető anatómiájának kutatása segíthet az idegsérülések diagnosztizálásában és kezelésében is, segíthet a sebészeknek a nemi szervek közelében végzett beavatkozásokban, anélkül, hogy véletlen sérülést okoznának, illetve javítható a különböző eljárásokon átesett betegek szexuális funkciója és általános életminősége.
"A csikló jobb megértése mindenkinek segíthet, nemi identitástól függetlenül, de fontos hozzátenni, hogy ez a kutatás csupán a nemi identitást megerősítő műtétek és a transznemű betegek vonatkozásában vizsgálódott. A nemi hovatartozást megerősítő ellátás általánossá válása, annak fejlődése az egészségügy más területeire is előnyösen hathat: a dagály minden csónakot megemel. A transzneműek egészségügyi ellátásának elnyomása vagy korlátozása ezzel szemben mindenkinek árt" - jegyezte meg Peters..
Olvasta már?
- Ötből egy újraélesztett emlékszik a haldoklás élményére - ezt tapasztalják a legtöbben
- Boldogsághormon: kiderült, hogy szívgyógyító tulajdonságokkal is rendelkezik
- A rákos sejtben megbúvó gombák felgyorsítják a rák növekedését?
- A mellrák nem egyetlen betegség: tizenegy altípusa van
- Mit tenne, ha kapna plusz öt életévet? Egy új kutatás szerint ezt!
- Daganat: a beteg hangja alapján diagnosztizálható még a rák is?
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!