Tragikus népirtásra derült fény egy ősi DNS vizsgálat során
A földművelés elterjedése a késő kőkorszaki Európában nem a vadászó-gyűjtögető életmódról való zökkenőmentes átmenet volt, hanem egy véres hatalomátvétel, amelynek során a nomád populációkat néhány generáció alatt kiirtották a földműves telepesek. Ezt a tragikus népirtást állapította meg egy új tanulmány.
A korábbi békés átmenet valójában véres volt
A Nature folyóiratban közzétett új tanulmány szerint Dél-Skandinávia lakosságát mindössze ezer év alatt kétszer is teljesen felváltották a területre újonnan érkezett népek, akik maradványainak DNS-profilja szinte semmi nyomát nem viseli az elődjeiknek.
"Korábban ezt az átmenetet békésnek mutatták be" – mondta Anne Birgitte Nielsen, a Lundi Egyetem paleoökológusa a ScienceAlert portálnak.
"A mi tanulmányunk azonban ennek az ellenkezőjére utal: az erőszakos halál mellett valószínűleg egy, az állatállományból származó új kórokozó végzett sok gyűjtögetővel."
A kutatócsoport a Shotgun szekvenálás elnevezésű technikával száz olyan emberi maradvány DNS-mintáját elemezte, amelyeket Dániában találtak. A maradványok 7300 évet öleltek fel, a mezolitikumból (vagy középső kőkorszakból, amikor a vadászó-gyűjtögető életmód hanyatlásnak indult), a neolitikumból (vagy újkőkorszakból, amikor az emberek a földművelő életmódra rendezkedtek be) és a korai bronzkorból.
A kutatók egy adott régióra összpontosítottak, amely alkalmas mind a táplálékszerzésre, mind a földművelésre, és ahol emberi maradványokat találtak. Ezen a területen feltérképezték a populációk közötti génáramlást és a földhasználat módját tükröző növényzeti változásokat.
Az elemzés szerint körülbelül 5900 évvel ezelőtt egy földművelő közösség erőszakosan elűzte a korábban Skandináviát benépesítő vadászokat, gyűjtögetőket és halászokat, majd kivágta az erdőket, hogy termőföldeket alakítson ki belőlük.
Korábbi kutatások (egy maroknyi csontváz DNS-ének összehasonlítása) azt sugallták, hogy az első skandináv földművesek genomjuk körülbelül harminc százalékát örökölték a vadászó-gyűjtögetőktől, ami arra utalt, hogy a népességük keveredett, és nem arra, hogy az egyik csoport kiirtotta volna a másikat. Azonban az új tanulmány szerint a vadászó-gyűjtögető DNS lényegében eltűnt, alig kimutatható Skandinávia első földművelőinek genomjában.
Az első földművesek uralkodása azonban viszonylag rövid ideig tartott
A földművesek kultúrája körülbelül ezer évig virágzott, mielőtt a keleti sztyeppékről érkezők egy újabb hulláma letelepedett. Ők magukkal hozták a dél-oroszországi eredetű állattenyésztő nép őseit, és létrehoztak egy új kulturális csoportot, akik az Egysír kultúra néven váltak ismertté.
A szakemberek szerint a Dániába elsőként betelepülő földművesek DNS-profilja így lényegében eltűnt a mai dán népességből.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!