Zárójelentést is írhat a ChatGPT
Több milliárd ember adatait kezelő egészségügyi szolgáltatók, távdiagnosztizáló mesterséges intelligencia és virtuális kórházak.
A jövő egészségügye ma még elképzelhetetlen komplexitással szolgálja majd ki a páciensek egyedi igényeit. Mindazonáltal a robbanásszerű digitális fejlődés még mindig elmarad a más iparágakban tapasztalttól, így a szektor szereplőinek számos lehetősége akad javítani a hatékonyságon.
Exponenciálisan nő az egészségügyi adatok mennyisége és összetettsége, ez azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy valóban hatékonyabbá váltak volna az egészségügyi rendszereink. A potenciál azonban óriási, elég, ha a mesterséges intelligencia felhasználási lehetőségeire gondolunk. Ehhez azonban jó minőségű, strukturált adatokra van szükség, miközben a fókuszban mindvégig a beteg és a gyógyítás kell álljon – jelentett ki tegnap Tolnay Roland, az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. (ESZFK) ügyvezetője a 2. Digital Health Essential egészségügyi konferencián. Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) éles indulása óta eltelt 5 év tapasztalata alapján bizonyos funkciók módosítása, kiterjesztése szükséges, főleg a pdf formátumú egészségügyi dokumentumok kiváltása strukturált dokumentumokkal. Az ágazat fejlődésével összhangban folyamatosan új fejlesztési irányok merülnek fel, ebből kiemelkedő a telemedicina, a betegutak és az integrált betegellátási folyamatok támogatása. A piaci szereplők és kutatóhelyek részéről pedig egyre nagyobb az igény az adatokhoz való hozzáférésre (másodlagos adatfeldolgozás), ez azonban jelenleg csak nagyon korlátozottan lehetséges. Éppen ezért az EESZT továbbfejlesztésénél kiemelt cél – a megfelelő technikai környezet kialakításával – az adatvagyon kiaknázásának támogatása.
Egymilliárd adatot vizsgálnak
A lehetőségek tárháza tehát közel korlátlan, az InterSystems globálisan egymilliárd ember egészségügyi adatait követi nyomon. Európában azonban még csak most formálódik a digitális technológiák használatára vonatkozó szabályozás. Éppen ezért fontos feladat meghatározni a mesterséges intelligencia helyét és szerepét egy olyan környezetben, ahol a technológiai potenciál jelentősen megelőzi a felhasználási lehetőségeket, miközben a jogszabályok jókora lemaradásban vannak – hívta fel a figyelmet Dr. Rami Riman, az InterSystems EMEA (Európa, Közel-Kelet és Afrika) régióért felelős vezetője. A mesterséges intelligencia felhasználható többek között a krónikus betegségek kialakulásának kockázatával bíró betegek azonosítására és a kezelési tervek optimalizálására. Az elektronikus orvosi nyilvántartás (EMR), azaz a betegek orvosi kartonjainak digitális változata pedig azt teszi lehetővé az egészségügy szereplői számára, hogy könnyen hozzáférjenek a betegadatokhoz és megosszák másokkal azokat, csökkentve ezzel a hiba lehetőségét és javítva az ellátás általános színvonalát. A zökkenőmentes információcsere pedig nem csak a jobb koordinációt segíti elő, de jelentősen mérsékli a költségeket is.
A koronavírus-járvány komoly lökést adott az egészségügy digitalizációjának. Napjainkban nem feltétlenül kell bőrproblémával elmenni az orvoshoz, hiszen egy fotó alapján is képesek lehetünk diagnózist felállítani – emelte ki Tóth Attila, az InterSystems informatikai tanácsadója.
A digitalizáció és az adattudomány jelentős változásokat hoz az egészségügyi ellátásban nálunk is. A magyar egészségpolitika fókuszába ugyan csak egy-két évvel ezelőtt került a betegadatok fontossága, jelenleg – igazodva a kor kihívásaihoz – a költségvetés tervezésétől a betegellátásig ma már minden ekörül forog – mondta dr. Bidló Judit, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára.
Itt is hasznos lehet ChatGPT
A zárójelentések megírásában kifejezetten hasznos eszköz a ChatGPT, amely persze segítség a kutatásban, az oktatásban és programozásban is – hívta fel a figyelmet Patai Roland, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatója, de ez az innovatív megoldás hasznos segítőtárs lehet a betegosztályozásban és a leletkezelésben is. A kutatók azt tapasztalják, hogy a chatbot jó hatásfokkal old meg olyan eseteket is, amikkel az orvosok nem boldogulnak: 40 százalékban helyes diagnózist állított fel például addig megoldatlan helyzetekben – tette hozzá a szakember. A fekvő- és járóbeteg-ellátás területén szintén fókuszba kerülnek a digitális megoldások, így itthon is cél a távdiagnosztika és a leletek ilyen módon történő kezelésének a bevezetése – hangsúlyozta dr. Kádár Magdolna, a Belügyminisztérium egészségügyi fejlesztéspolitikai főosztályának vezetője, aki a betegségregiszterek fontosságára is felhívta a figyelmet.
Webshopba kerültek a laborvizsgálatok is
Az új megoldások lassan utat törnek magunknak, így teljesen természetes, hogy ma már webáruházon keresztül vásárolható laborvizsgálat, ahol a leleteket online kapják meg a páciensek, de távkonzultáció keretében a laborszakorvossal történő megbeszélésre is van lehetőség. A Synlab is kínál ilyen lehetőséget, sőt, akad olyan termékük is, amely már az orvos-beteg kapcsolat felvételekor segíti a szakembereket abban a döntésben, a beteg számára melyik gyógyszer lesz majd hatásos, és a páciens szervezete melyik hatóanyagot tudja lebontani – mondta Póda Tamás, a cég kereskedelmi igazgatója.
Itthon már csak azért is komoly potenciált jelentenek ezek a lehetőségek, mert Magyarországon az orvos-beteg találkozások esetében egyszámjegyű a digitális megoldások aránya, miközben globálisan ez a szám 30-40 százalék – hangsúlyozta Dr. Végh Attila, az Eurohealth vezérigazgatója, aki azonban azt is hozzátette, hogy még ezekkel a számokkal is elmondható: az egészségügy digitális fejlettsége világszinten is hatalmas lemaradásban van a többi iparághoz képest.
Olvasta már?
- Kiderült, mitől fél a legjobban a ChatGPT
- SOTE: mesterséges intelligencia segíthet a mellrák és a szívbetegségek korai felismerésében
- Mesterséges intelligenciával tökéletesítik a röntgen mammográfiát
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Így verte át a kutatókat a mesterséges intelligencia
