Dermesztő hatás: Európában "rákjárvány" várható a covid miatt

2022.11.18.

rákbetegség rákszűrés rákkutatás koronavírus járvány rákjárvány kutatás

Ha ezzel a helyzettel nem foglalkoznak sürgősen, az akár egy évtizeddel is visszavetheti a rákgyógyításban elért eredményeket – állítják a szakértők.

Szakértők arra figyelmeztettek, hogy Európát "rákjárvány" fenyegeti, hacsak nem tesznek sürgős lépéseket a kezelés és a kutatás fellendítésére, miután a becslések szerint 1 millió diagnózis maradt el a világjárvány idején. A jelentés szerint 100 millió szűrővizsgálat maradt el a világjárvány miatt, amely "dermesztő hatással" volt a kutatási munkákra - számolt be a Guardian cikke .

A Covid-19 hatása és a rá irányuló figyelem rávilágított a rákkeltő egészségügyi rendszerek „gyengeségeire” a rákkutatásban az egész kontinensen, amelyek - ha nem foglalkoznak velük sürgősen - majdnem egy évtizeddel visszavethetik a rákos megbetegedések kimenetelét, állítják vezető egészségügyi és tudományos szakértők.

A jelentés elkészítésében a tudomány és az egészségügy számos olyan szakértője vett részt, akik részletesen ismerik a rákos megbetegedéseket Európa-szerte.

A járvány járulékos következményei, úgy mint az egészségügyi szolgáltatások gyors átcsoportosítása és az országos bezárások, illetve ezek folyományai káros hatással volt az onkológiai szűrésekre, a rákbeteg-ellátásra, a rákkutatásra és összességében a rákos betegekre – mondták a szakértők.

„A probléma mértékének hangsúlyozása érdekében becsléseink szerint körülbelül 1 millió rákdiagnózis hiányozhatott Európa-szerte a Covid-19 világjárvány idején” – írták a The Lancet Oncology című folyóiratban .

„Egyre több bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a betegek hányadát a rák későbbi stádiumában diagnosztizálják a járvány előtti arányokhoz képest, a rákszűrés, diagnózis és kezelés jelentős késése miatt. Ez a rákstádium-eltolódás még évekig meg fogja terhelni az európai rákbetegségekkel foglalkozó rendszereket. Ezek a problémák rontjanak a rákos betegségben szenvedők életminőségén, és végső soron csökkentik a túlélési esélyeket is."

A jelentés az adatokat elemezve megállapította, hogy a klinikusok a világjárvány első évében 1,5 millióval kevesebb rákos beteget láttak el, és minden második rákos beteg esetében maradt el az időben nyújtott műtét vagy kemoterápiás kezelés. Európában körülbelül 100 millió szűrés maradt el, amely következtében a becslések szerint akár 1 millió európainak lehet még nem diagnosztizált rákbetegsége.

"Becsléseink szerint körülbelül 1 millió rákdiagnózis maradt el Európában a Covid-19 világjárvány idején" - mondta Mark Lawler professzor, a Belfasti Queen's Egyetem professzora, a bizottság elnöke és vezető szerzője. "Versenyt futunk az idővel, hogy megtaláljuk ezeket az ellátó rendszerből eltűnt rákbetegeket.

"Mindezek mellett a rákkutatásra is dermesztő hatást gyakorolt a pandémia, hiszen az első járványhullámban laboratóriumokat zártak be, klinikai vizsgálatokat késleltettek vagy töröltek. Aggódunk amiatt, hogy Európa a következő évtizedben egy "rákjárvány" felé tart, ha a rák egészségügyi rendszerei és a rákkutatás nem kap sürgős prioritást."

A jelentés szerint az ukrajnai-orosz invázió újabb hatalmas kihívást jelent az európai rákkutatás számára. Oroszország és Ukrajna a klinikai rákkutatás két legnagyobb támogatója a világon. A bizottság előrejelzése szerint a Brexit is negatív hatással lesz az európai rákkutatásra.

„A Covid-19 világjárvány, a Brexit és az ukrajnai-orosz invázió hátterében minden eddiginél fontosabb, hogy Európa rugalmas rákkutatási környezetet alakítson ki, amely aktív befolyásoló szerepet játszik a megelőzés, a diagnózis, a kezelés és a rák minőségének javításában, az életet jelentheti a jelenlegi és jövőbeli betegek, ráktúlélők számára” – mondta Lawler.

A jelentés azzal is érvel, hogy a rákmegelőzési erőfeszítések (különösen a rákkutatás ) nem kapták meg a megérdemelt finanszírozottságott. Ha nagyobb hangsúly kerülne a rák megelőzésére, csökkenne a rákos megbetegedések száma, és így több forrás állna rendelkezésre azok számára, akiknek kezelésre van szükségük - áll a jelentésben.

„A becslések szerint Európában a rákos megbetegedések 40%-a megelőzhető lenne, ha az elsődleges megelőzési stratégiák jobban kihasználnák a rákkockázati tényezőkről szóló jelenlegi ismereteinket” – mondta Anna Schmütz, a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség munkatársa.