Kiderült: az agy létfontosságú területét támadja a Covid – ez okozza a tartós tüneteket
Szuper-erős agyi képalkotás segíti a kutatókat a COVID-19 agyi hatásainak feltárásában.
A szuper-erős agyi képalkotás lehetővé teszi a tudósok számára, hogy mélyebb bepillantást nyerjenek abba, hogyan befolyásolja a COVID-19 az agyat. Egy friss tanulmány magyarázatot adhatnak számos hosszú távú tünetre, amelyeket egyes betegek tapasztalnak – írja az IFLScience. Az adatok azt mutatják, hogy a COVID károsíthatja az agytörzset, amely létfontosságú szerepet játszik számos testi funkcióban, beleértve a légzést és a vérnyomás szabályozását.
Dr. Catarina Rua, a Cambridge-i Egyetem kutatója elmagyarázta: „Az agytörzsben zajló folyamatok alapvető fontosságúak az életminőség szempontjából, de eddig lehetetlen volt élő embereknél az agytörzs gyulladását szkennelni, mivel ezek nagyon aprók és nehezen hozzáférhetők. A tudósok általában csak boncoláskor tudtak részletesen megvizsgálni az agytörzset.”
A járvány korai szakaszában végzett boncolások arra utaltak, hogy az agytörzs – amely összeköti az agyat a gerincvelővel – szerepet játszhat a súlyos COVID-19 esetekben. Gyulladás jeleit látták, de élő embereken való részletesebb vizsgálathoz a hagyományos kórházi agyszkennelők nem voltak elegendőek.
A szokásos mágneses rezonancia képalkotó (MRI) gépek, amelyekkel betegségeket diagnosztizálnak, általában 1,5 vagy 3 Tesla (T) mágneses térerejűek. Általános szabály, hogy minél erősebb a mágnes, annál jobb a képminőség. Bár néhány intézmény egyre erősebb gépek építését tervezi, a 3 Tesla feletti MRI-k még mindig ritkák a klinikai gyakorlatban.
A kutatócsoport azonban két 7 Tesla erősségű szkennert használt, amelyek a Cambridge-i és Oxfordi Egyetemeken találhatók. Ezzel az extra teljesítménnyel képesek voltak részletes képet alkotni az agytörzs több részén zajló gyulladásos folyamatokról.
A tanulmányban részt vevő 31 beteg mind a világjárvány kezdeti szakaszában került kórházba COVID-19-cel, mielőtt a vakcinák elérhetővé váltak volna. Sokuk a fertőzést követően is hosszú ideig tapasztalt olyan tüneteket, mint a nehézlégzés, fáradtság és mellkasi fájdalom.
Az átlagosan 6,5 hónappal a kórházból való távozás után készült szkennelések gyulladás jeleit mutatták a medulla oblongata, a pons és a középagy területén – ezek mind fontos részei az agytörzsnek, amelyek a légzés szabályozásában vesznek részt.
„Az, hogy abnormális folyamatokat látunk az agy légzésért felelős területein, erősen utal arra, hogy a hosszú COVID tüneteit az agytörzs gyulladása okozza” – mondta Rua. „Ezek a hatások nem köthetők kizárólag az életkorhoz vagy a nemhez, és különösen kifejezettek azoknál, akik súlyos COVID-19-en estek át.”
A COVID nemcsak fizikai tünetekkel járhat, hanem mentális hatásai is lehetnek. „A mentális egészség szorosan összefügg az agy egészségével, és azoknál a betegeknél, akiknél a legerősebb immunválaszt tapasztaltuk, magasabb szintű depressziót és szorongást is láttunk” – magyarázta James Rowe professzor, a tanulmány társszerzője. „Az agytörzs COVID-19 okozta elváltozásai rossz mentális egészségi állapothoz vezethetnek, mivel a fizikai és mentális egészség szorosan összefügg.”
Bár a minta viszonylag kicsi volt, ez fontos megerősítést ad a korábbi boncolások eredményeihez, amelyek azt mutatták, hogy a COVID utáni gyulladás befolyásolhatja az agytörzset, ami számos testi rendszerre hatással lehet.
Az, hogy a világjárvány csúcsán, még mielőtt a hosszú COVID-ot hivatalosan elismerték volna, hozzáfértek ilyen erős szkennerekhez, példátlan betekintést adott abba, hogyan hat a vírus az agyra.
A szerzők azt javasolják, hogy a COVID-19 további kutatása mellett ezt a megközelítést más betegségek, például a sclerosis multiplex vizsgálatára is alkalmazni lehetne.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Long covid: még most is sokakat érint az ólmos fáradtság
