COPD: 3. helyen szerepel a vezető halálokok között
Az idei COPD világnap alkalmából az EU4Health program keretében megvalósuló JARED projektet is bemutatták.
Kiemelt érdeklődés övezte az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) által szervezett konferenciát, amely a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) idei világnapja alkalmából került megrendezésre. A rendezvény üzenete világos: csak közös erőfeszítésekkel, társadalmi összefogással és innovatív megoldásokkal lehet szembeszállni a COPD jelentette kihívásokkal. Az esemény során bemutatott projektek és szakmai előadások mind ezen célok elérését szolgálták, különös tekintettel a légzésfunkció mérésére, amely a rendezvény fő témája volt.
A COPD napjaink egyik leggyakoribb gyógyíthatatlan betegsége
Ahogy a konferencia szlogenje is rámutat: "Tüdőkapacitásod az életed alapja, tudd meg, mennyit bír!" – a spirometria és a tüdőkapacitás rendszeres mérése alapvető eszközt jelen a COPD felismerésében, követésében. A résztvevők hangsúlyozták, hogy e vizsgálatok korán felhívhatják a figyelmet a kockázatokra, és célzott beavatkozásokkal jelentősen javítható a betegek életminősége.
A COPD napjaink egyik leggyakoribb gyógyíthatatlan betegsége. Bár harmadik helyen szerepel a vezető halálokok között, fontos szem előtt tartani, hogy időben történő felfedezés, kezelés és gondozás esetén jól kontrollálható. – mutatott rá köszöntőjében Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója. Hangsúlyozta:
Mivel mostanra Magyarországon is népbetegséggé vált, a visszaszorítás érdekében kiemelt jelentőségű az összehangolt, komplex megközelítés hazai és nemzetközi szinten egyaránt.
Hozzátette, hogy ennek alapja a társadalmi és szakmai párbeszéd megteremtése. A rendezvényen Haris Hajrulahovic, a WHO magyarországi irodavezetője, a következőképpen fogalmazott:
A COPD sokak számára láthatatlan betegség, de hatása annál érezhetőbb – a betegek, a családtagok, egészségügyi rendszerek és társadalmak életére egyaránt. Minden embernek joga van szabadon lélegezni, teljes életet élni és ehhez megkapni a szükséges támogatást.
Ez a gondolat hűen tükrözi a konferencia szellemiségét: az érintettek támogatása és a megelőzési lehetőségek megerősítése kulcsfontosságú.
Dr. Surján Orsolya, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ népegészségügyi helyettes országos tisztifőorvosa rámutatott: vitathatatlan, hogy a COPD napjaink egyik legnagyobb népegészségügyi problémája, és éppen ezért az NNGYK, mint az egészségügyi szektorban a prevencióért felelős intézet, kiemelten foglalkozik a kérdéssel. A 21. században a környezeti eredetű betegségterhek megelőzése továbbra is prioritás, még ha ez már nem is olyan látványos, mint a 20. században. Miközben természetesnek vesszük a tiszta ivóvizet és az egészséges levegőt, fontos, hogy ezek biztosítása érdekében nélkülözhetetlenek a szektorsemleges együttműködések, amiknek létrejöttében az NNGYK szakmai motorként kulcsszerepet játszik. Mivel az egyéneknek korlátozott lehetőségük van megvédeni magukat a légzőszervi megbetegedések környezeti tényezőitől, a szabályozási beavatkozás és a szakpolitikák kidolgozása, valamint végrehajtása elengedhetetlen.
A COPD és a betegút
A COPD kezelése és az ehhez köthető betegút kérdései az egészségügyi rendszer különösen fontos területei. A betegellátási folyamatok fejlesztése és a betegutak optimalizálása kulcsfontosságú, hogy a páciensek megfelelő időben és helyen kapják meg a szükséges ellátást – hangsúlyozta Dr. Szondi Zita, az OKFŐ főigazgató-helyettese.
- A magyar elnökség prioritásai és az elnökség munkája több ponton kapcsolódnak a krónikus légzőszervi betegségek, így a COPD megelőzéséhez – mondta Dr. Biró Krisztina, a BM Egészségügyért Felelős Államtitkárság Egészségpolitikai Főosztályának osztályvezetője.
A dohányzás, mint számos krónikus betegség kockázati tényezőjének visszaszorítása és a dohányfüstmentes környezet biztosítása mind olyan elnökségi célkitűzések, amelyek a COPD-s betegek életminőségének javítása szempontjából is kulcsfontosságúak. A magyar elnökségi munka eredményeként megvalósuló európai uniós együttműködések hozzájárulnak ezeknek a céloknak az eléréséhez, különös tekintettel a prevenciós törekvésekre és a dohányzás elleni küzdelemre.
JARED projekt
A konferencia egyik kiemelkedő pillanata volt az EU4Health program keretében megvalósuló JARED projekt hivatalos bemutatása. Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója ismertette ennek részleteit, hangsúlyozva, hogy a JARED az OKPI vezetésével indul, amelyben 14 európai ország 35 intézete vesz részt. A projekt célja pedig a krónikus légzőszervi betegségek terheinek csökkentése, a korai felismerés elősegítése és a betegek önálló állapotkezelésének támogatása, különösen a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok körében. A kezdeményezés olyan jelentős népegészségügyi problémákra fókuszál, mint az asztma, a COPD és az intersticiális tüdőbetegségek. Egyúttal innovatív, digitális megoldásokkal és egy 15.000 főt érintő nagyszabású szűrési programmal járul hozzá az európai egészségügyi stratégiák fejlesztéséhez.
A konferencia során ismételten hangsúlyozták, hogy a COPD-s betegek esetében fokozottan fennáll a tüdőrák kockázata, kifejezetten a dohányosoknál és az idősebb korosztálynál. Éppen ezért az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet felhívja az 50-74 év közötti dohányos vagy korábban legalább 2 évig dohányzó és csak az elmúlt 15 évben leszokott COPD-s betegek figyelmét, hogy jelentkezzenek az ingyenesen elérhető alacsony dózisú CT (LDCT) szűrésre, mely a szintén uniós SOLACE projekt keretében még elérhető. Jelentkezni a tudorakszures@koranyi.hu vagy a +36/30-1530-951 telefonszámon lehet.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Az orvos elárulja, hogy mit tegyen a COPD-s beteg, ha fellángolnak a tünetei
