Fenntartható jövőért díj
Átadták a 2022-es Fenntartható jövőért díjakat
A komoly kihívások ellenére a fenntarthatóság számos területén jelentős előre lépések történtek.
A magyar GDP mintegy 30%-át megtermelő 128 tagvállalatot tömörítő szervezet idén hatodik alkalommal adta át a Fenntartható jövőért díjat Változásvezető, Vezető nő és Üzleti megoldás kategóriában.
A 2022-es Fenntartható jövőért díj ünnepélyes átadására a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) október 13-i üzleti ebédjén került sor. A Fenntartható Fejlődési Célok elérése és a rendszerszintű változások érdekében végzett kiemelkedő vállalati és vezetői teljesítmény elismerésére született díjat immáron hatodszor ítélte oda a zsűri Változásvezető, Vezető nő és Üzleti megoldás kategóriában.
Márta Irén a BCSDH igazgatója, a szakmai zsűri egyik tagja kifejtette:
„2022-ben hatodik alkalommal hirdettük meg a BCSDH által alapított Fenntartható jövőért díjat. A jelenlegi helyzet komoly kihívások elé állítja az üzleti szereplőket a Fenntartható jövőért díjat ebben az évben azokra a területekre összpontosítva hirdettük meg, ahol a rendszerek átalakítására a legnagyobb hatása van vállalatoknak. A pályázatokat olvasva örömmel láttuk, hogy a komoly kihívások ellenére a fenntarthatóság számos területén jelentős előre lépések történtek.”
A Dr. Bartus Gábor, Krizsó Szilvia, Márta Irén, Salgó István és Ürge-Vorsatz Diána alkotta 5 tagú szakmai zsűri választotta ki a díjazottakat.
A Változásvezető díj nyertese: Vadnai Ágnes (Progress Étteremhálózat Kft.)
A Vezető nő díj nyertesei: Kiss Ida, DVM Group és Pinczés Marianna, Virgin Oil Press Kft.
A legjobb Üzleti megoldás díjai:
KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG KATEGÓRIA: MASTERPLAST Nyrt.- Hungarocell Zöld Program
KLÍMAVÉDELEM ÉS ADAPTÁCIÓ KATEGÓRIA: E.ON - Szolnok Intelligens Városi Energia Modell – Városi energiahatékonyság és energiaközösség program
FENNTARTHATÓSÁGI SZEMLÉLETFORMÁLÁS KATEGÓRIA: Generali Biztosító Zrt. - Generali Enterprize program
Már a klímaváltozás korát éljük, de minden eszközünk és lehetőségünk megvan arra, hogy aktívan cselekedjünk. Mindenki a saját szintjén tud tenni, hogy elkerüljük a legrosszabb lehetséges következményeket. A vállalatvezetőknek kiemelt felelősségük és lehetőségük van, hogy a rendszerek szintjén érjenek el pozitív változásokat. A kérdés már csak a hogyan - a díjátadó mellett erről is szólt a BCSDH október 13-án tartott üzleti ebédje, amelynek fókuszában a rendszerszintű változásokat célul kitűző Time to Transform 2030 program és a nettó zéró kibocsátás elérését segítő Race to Zero program állt.
A szokásos üzletmenet nem csupán megkérdőjeleződött, hanem meg is szűnt
A világ jobbá tételére most még van lehetőségünk, de csak rövid ideig cselekedhetünk, alakíthatjuk át vállalatainkat, rosszul működő rendszereinket és társadalmunkat.
- Mire van szükség, hogy ezek a változások megtörténjenek?
- Hogyan és kik vezethetik ezt a változást?
A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) üzleti ebédjén került sor az idén induló Time to Transform 2030 program keretrendszerének bemutatására ezekre a kérdésekre keresve a választ.
Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlésének elnöke New Yorkból élőben
bejelentkezve köszöntötte a résztvevőket és köszönte meg a BCSDH-tól a fenntarthatóság ügyéért végzett egyedülálló munkájáért kapott elismerést és oklevelet. Köszönőbeszédében kiemelte, hogy új történelmi korszak elején vagyunk. Új vágányra kell terelni a cselekvést: egyszerre kezelni a válságot és a transzformációt megvalósítani. Víz, klíma, energia, élelmiszer, egyenlőtlenségek kihívásait transzformatív módon megoldani, melyhez változásvezetők kellenek. A komplex válság kezelését tudományos evidenciákra kell alapozni.
Litkai Gergely a Dumaszínház alapítója és igazgatója, aki klímaaktivistaként elkötelezett a fenntarthatóság ügye mellet,
humorral átszőtt, mégis komoly előadásában a személyes szerepvállalásra hívta fel a figyelmet:
„Annak, hogy a 1,5oC-t meg fogjuk haladni egyre nagyobb esélye van, a mostani életünk már biztos, hogy meg fog változni. Erre lelkileg nem vagyunk felkészülve. Mindenkinek először tisztáznia kell magában, hogy miben tud változtatni. Arra kell mentálisan felkészülni, hogy ne áldozatként éljük meg ezt a változást, hanem egy jó élet reményében cselekedjünk. Át kell gondolnunk rendszereinket, hogy valóban az e a siker mértéke, amit most annak gondolunk, és meg kell találnunk azokat az új értékeket, amelyek fenntarthatóak. És azt, amit meg tudunk tenni, meg is kell tennünk, mert mindenkinek van felelőssége. Először az egyéneknek kell változni, mert belőlünk épül fel minden rendszer.” – fejtette ki Litkai Gergely.
Bevezető gondolataiban Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke kiemelte:
„Most van itt a cselekvés ideje. Az eddigi változások üteme és mértéke is kisebb a vártnál. Minden eszközünk megvan ahhoz, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát, csak élnünk kell vele. A mostani válság nem odázhatja el ezeket a lépéseket. Még rendelkezésünkre áll egy szűk időablak rendszereink alapvető és azonnali átalakítására. A BCSDH elnökeként számomra egyértelmű, hogy a vállalatoknak a rendszerszintű változások élére kell állniuk, aki korábban lép, láthatóan kevésbé szenvedi el az olyan külső hatásokat is, mint az energiaárak növekedése vagy az ellátási láncokban fellépő elakadások. Az átalakulás olyan szemléletbeli változást igényel, amely alapjaiban változtatja meg az üzleti vezetők rövid és hosszú távról alkotott elképzeléseit, döntéseit. Erről szól az ezt az évtizedet meghatározó Time to Transform 2030 programunk is.”
Változtatni kell, de hogyan?
– állt annak a vállalatvezetői kerekasztalbeszélgetés fókuszában, amelyben Dr. Diószegi Zsuzsanna, az EUROAPI Hungary Kft ügyvezető igazgatója, Baja Sándor a Randstad Hungary Kft. ügyvezető igazgatója és a Percze Rajmond az Agroloop Hungary Kft ügyvezető igazgatója Márta Irén a BCSDH Igazgatója moderálásával járták körbe a témát.
A BCSDH vállalati érettségi felmérés adatai alapján a kitöltő vállalatok 85%-a esetében beépülnek a fenntarthatósági szempontok az irányításba valamilyen szinten, de sokszor a jövőkép fejlettségénél alacsonyabb mértékben, azaz a gazdasági szempontok még mindig sokszor felülírják a fenntarthatósági szükségszerűségeket.
A 2022-es Towards Net Zero kutatás szerint pedig több, mint megduplázódott a karbonsemlegességet megcélzó vállalatok aránya (58%) a tavalyi felméréshez képest, és a vállalatok 79%-a rendelkezik valamilyen kibocsátáscsökkentési céllal, viszont csak 60%-ának van konkrét célja és csak 44% méri legalább a scope 1, 2 kibocsátásait.
Olvasta már?
- Így lehet fenntartható életet élni a járvány után
- Életminőség: rossz belegondolni, beválik a számítógép jóslata
- Megvan a recept a magyar nagyvárosok biohulladékának észszerű kezelsére
- Hungarocell-faló szuperférgeket találtak a tudósok - megmenthetik a Földet
- A napraforgóktól jött az ötlet: magyar kutatók vizsgálták a napelemhatékonyságot
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!