A házityúkok adhatnak megoldást az egyik legsürgetőbb népbetegségre?
2050-re népbetegség lehet az antimikrobiális rezisztencia (AMR), amit korunk egyik legjelentősebb állat- és közegészségügyi kihívásának tekintenek.
A megoldás keresése így már most rendkívül időszerű. A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat egyik nyertese Szabó Ábel, az Állatorvostudományi Egyetem hallgatója a házityúkok esetében talált ígéretes lehetőséget az AMR terjedésének megfékezésére, amely ráadásul a környezeti terhelést és az előállítási költségeket is csökkentheti.
Mi az az AMR?
Antimikrobiális rezisztenciáról (AMR) akkor beszélünk, ha a mikroorganizmusok olyan antimikrobiális hatóanyagok jelenléte ellenére is képesek életben maradni, illetve szaporodni, amelyek rendes körülmények között gátlólag hatnak rájuk, vagy elpusztítják őket.
Hamarosan egyre többet találkozhatunk az AMR kifejezéssel. Az egészségügyi szakemberek szerint ugyanis 2050-re már népbetegség lehet az antimikrobiális rezisztencia (AMR) okozta fertőzések. A jelenség során a baktériumok, paraziták vagy gombák ellenállóvá válnak a gyógyszerekkel – különösen az antibiotikummal – szemben, ezért azok nem hatnak rájuk. Az AMR-t korunk egyik legjelentősebb állat- és közegészségügyi kihívásának tekintik, amely a helytelen vagy túlzott gyógyszerhasználat következményeként alakulhat ki.
Nehezítő tényező, hogy a gyógyszeripar nem tud lépést tartani a kórokozók fejlődésével, hiszen az 1980-as évek óta nem fedeztek fel új antibiotikumot. Habár az Európai Unió 1999. óta már 1,3 milliárd eurót fektetett az AMR kutatásba, további lépésekre van szükség a jelenség megfékezésére, amiben figyelem kerül a haszonállattartókra is. A rezisztens kórokozók ugyanis már az állatokban is jelen lehetnek, amik az élelmiszerfogyasztással átterjedhetnek az emberekre. A baktériumok ráadásul az állati ürülékben is megjelenhetnek, amelyek a levegőbe kerülve szintén veszélyforrássá válhatnak.
Egy fiatal agrárszakember a házityúkok esetében látta meg a lehetőséget az AMR terjedésének megfékezésére. Szabó Ábel, az Állatorvostudományi Egyetem hallgatója, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat mesterképzés kategória 1. helyezettje kutatása során különböző növényi alternatívák hatékonyságát vizsgálja az állattenyésztés antibiotikum-felhasználásának csökkentése érdekében.
„A K&H a fenntartható agráriumért pályázatunk célja éppen az, hogy az agrárszakemberek új, innovációra nyitott generációját támogassuk, akik a fenntartható, illetve hatékonyságnövelő megoldásaikkal hozzájárulhatnak az ágazat fejlődéséhez. Ábel kutatása jó példa arra, hogy a természetes, növényi alapú vegyületek segítségével csökkenteni lehet a baromfitermékekben megtalálható antibiotikum maradványanyagok szintjét, növelve ezzel a fogyasztók biztonságát is az AMR-rel szemben. Emellett jelentősen kisebb környezeti terhelés érhető el a klasszikus antibiotikumok felhasználásához képest, és előállításuk költsége is sokkal kedvezőbb” – hangsúlyozta Demeter Zoltán, a K&H Agrárüzletág vezetője.
A takarmányban lehet a megoldás
A világ baromfihús-termelése 1970. óta csaknem meghatszorozódott, ezzel az egyik legdinamikusabb növekedést produkálta az állati termékek közül.
„Magyarország 2022-ben mintegy 2,5 milliárd tojást és 856 000 tonna baromfihúst állított elő, az egy főre jutó éves baromfihús fogyasztás pedig meghaladta a 16 kilogrammot. A fogyasztók jelentős többsége tehát akár napi szinten fogyaszt csirkét és tojást. Így számottevően nagyobb a szalmonellafertőzés esélye, ami a mai napig komoly közegészségügyi veszély. A baromfiipar folyamatos növekedése és az antibiotikum-mentes termékek iránti igény egyaránt az alternatív lehetőségek irányába mozdítja az ágazatot. Ilyen megoldás lehet a természetes adalékanyagokat – görögszénát, búzacsírát és probiotikumokat – tartalmazó takarmánykiegészítők alkalmazása, amely úgy mérsékelheti a szalmonella okozta fertőzés terjedését, hogy nem növeli az AMR kockázatát” – számolt be kutatásáról Szabó Ábel.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
D3-vitamin és a rák kapcsolata: nemcsak a dózis, az adagolás gyakorisága is számít
Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!
