Ezért súlyosbítja a betegséget a alultápláltság!
Az egészségügyi ellátás sikere nemcsak a kezelésen múlik, hanem a beteg általános állapotán.
Magyar szervezet is csatlakozik ahhoz a globális figyelemfelkeltő kampányhoz, amelynek fő üzenete, hogy az alultápláltság súlyosbítja a betegséget, növeli a szövődmények kockázatát és veszélyezteti a gyógyulást.
A táplálkozási és egészségügyi szakmai szervezetek 2024. november 11-15. között világszerte az alultápláltság negatív hatásaira kívánják ráirányítani a betegek, az egészségügyi szakemberek és a politikai döntéshozók figyelmét. Az ESPEN (The European Society for Clinical Nutrition and Metabolism) által indított Alultápláltság Hete elnevezésű eseményhez a magyar ONCA munkacsoport is csatlakozott, amely tavaly a Magyar Mesterséges Táplálási Társaság, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, a Magyar Táplálkozástudományi Társaság, valamint a Betegszervezetek Országos Egyesülete összefogásával jött létre.
A cél, hogy minden érintett segítsen azon betegeknek, akiknek a rossz tápláltsági állapota súlyosbítja a helyzetét. Fontos lenne, hogy a rászoruló páciensek mindenhol a lehető legjobb táplálást kapják, ennek érdekében nagy szükség van arra is, hogy felhívjuk a figyelmet az alultápláltság kockázataira, valamint arra, hogy a megfelelő táplálkozás milyen nagy szerepet játszik a hatékony kezelésben. A jelenlegi kampány is azt szeretné tudatosítani mindenkiben, hogy az alultápláltság súlyosbítja a betegséget, és hogy a táplálásterápiának sokkal nagyobb prioritást kell kapnia a betegellátás részeként, mint eddig.
A betegséggel összefüggő alultápláltság becslések szerint csak Európában legalább 30 millió embert érint. A NutritionDay felmérés adatai azt mutatják, hogy kontinensünkön minden negyedik kórházba felvett beteg alultáplált vagy közel áll hozzá, ami növeli a szövődmények kockázatát és veszélyezteti a gyógyulásukat.
Az ESPEN az alultápláltság elleni küzdelemben 69 nemzeti klinikai táplálkozástudományi társasággal működik együtt, hazánkban az említett ONCA munkacsoporttal. Emellett az Európai Táplálkozás és Egészség Szövetséggel (ENHA), valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Irodával közösen igyekeznek meggyőzni a politikai döntéshozókat annak fontosságáról, hogy az egészségpolitikusok mindenütt a betegek legjobb táplálásterápiájának előmozdításán dolgozzanak.
Professzor Rurik Imre, a Magyar Táplálkozástudományi Társaság elnöke és a magyar ONCA munkacsoport vezetője aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az alultápláltság felismerése és kezelése kevés figyelmet kap, annak ellenére is, hogy a betegekre nézve súlyos következményekkel jár és az egészségügyi költségvetést is további költségekkel terheli meg.
"Még mindig nem tudatosult eléggé az emberekben, hogy az alultáplált betegek gyógyulási esélyei rosszabbak vagy a felépülés lassabban következik be. Az alultápláltság olyan állapot, ami minden más betegséget megnehezíthet, és a test minden szervét érinti. A vázizomzat elvesztése például nagyon gyakori, ami gyengeséget, mozgásképtelenséget, az önállóság elvesztését és rossz életminőséget okoz. Ez különösen az idős betegeknél jelent problémát. Ezenkívül az izomvesztés fertőzésekhez és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatához is vezet, illetve önmagában is végzetes szövődménnyé válhat" – mondja Dr. Sahin Péter, a Magyar Mesterséges Táplálási Társaság elnöke.
Sajnos nem csak a betegek nincsenek eléggé tisztában az alultápláltság veszélyeivel, hanem gyakran az egészségügyi szakemberek sem fordítanak rá elég figyelmet. Az európai orvosi képzési tervek 30 százaléka például nem tartalmaz semmilyen klinikai táplálással kapcsolatos oktatást.
“Pedig az egészségügyi ellátás sikere nem csak magán a beavatkozáson vagy a kezelésen múlik, hanem az egyén általános állapotán, aminek fontos része a tápláltsági állapot – mondja Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke. – Nem mindegy, hogy valaki alultápláltan, vagy éppen túlsúlyosan fekszik-e be a kórházba. A megfelelő táplálásterápia bizonyítottan csökkenti a halálozást, a szövődmények kialakulását és rövidíti a kórházi tartózkodás idejét, egészség-gazdasági haszna is megkérdőjelezhetetlen. Éppen ezért lenne fontos, hogy mindenki hozzájusson a számára optimális táplálékhoz, ahogy erre egyébként az Európai Dietetikus Szövetség két évvel ezelőtti ún. Budapest Nyilatkozata is rámutat. Ez is azt hangsúlyozza, hogy mindenkinek joga van a megfelelő táplálékhoz és ahhoz, hogy ne éhezzen. A helyes táplálkozással ugyanis meg lehet előzni bizonyos betegségeket, illetve azok kockázatát, csökkenteni lehet a kórházi tartózkodás idejét, javítani lehet a klinikai eredményeket és a funkciókat, valamint az egészséggel kapcsolatos életminőséget. Mindez pedig csökkenti az egészségügyi kiadásokat is” – adott nyomatékot a nemzetközi kezdeményezés jelentőségének az MDOSZ elnöke, amelyet az egészségügyi kormányzat is a támogatásáról biztosított.
„Magyarország Kormánya elkötelezett a lakosság egészségének, testi és lelki jólétének megőrzése, javítása iránt. Ennek jegyében üdvözli az Alultápláltság Hete kezdeményezést, mely egy másik aspektusra is felhívja a figyelmet a betegek kezelése kapcsán” – jelentette ki Bidló Judit, a BM Egészségügyi Államtitkárságának helyettes államtitkára.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
