Akkumulátorgyártás: mikor jelenthet veszélyt a környezetre?

2023.02.13.

akkumulátor Környezeti ártalmak környezetszennyezés lítium

akkumulátor, akkumulátor gyártás, környezet, veszély

Nem mindegy, hogy az egyes üzemekben pontosan melyik részét gyártják az akkumulátornak.

Nem mindegy az akkumulátor melyik részét gyártják

Az akkumulátorgyártásról gyakran beszélünk általánosságban, miközben más-más tevékenységek zajlanak az akkuk különféle elemeit készítő gyárakban. A legtöbb kifogás a katód-, a cella- és az elektrolitgyártással kapcsolatban szokott felmerülni, ezekhez számos fémet, vegyszert használnak: a Debrecenbe tervezett katódgyárban például évi 220 ezer tonna veszélyes anyaggal fognak dolgozni. Viszont elvileg nem lehetetlen mindezt úgy csinálni, hogy ne jussanak ki mérgező anyagok a külvilágba - írja hosszú cikkében a Telex, amelyben külön kitérnek az elhíresült gödi esetre, amikor a talajvízben kimutatták N-metil-2-pirrolidon (NMP), vagyis egy akkumulátorgyártáshoz használt vegyszer jelenlétét.

Ez egy olyan oldószer, amelynek felhasználásával az elektródokat készítik. Fontos, hogy a folyamatnak a vegyszeres hordók beérkezésétől a gyártás alatt egészen a visszamaradt szer továbbküldéséig teljesen zárt rendszerben kell zajlania ahhoz, hogy a környékre teljesen veszélytelen legyen a gyártás. Gödön, igaz a határérték alatt mutatták ki az NMP-t és lítiumot a talajvízben, ugyanakkor ezeknek, a nagyobb mennyiségben mérgező anyagoknak a jelenléte azért nyugtalanító, mert arra enged következtetni, hogy a Samsung-gyár rendszere nem zárt, vagy legalábbis egy adott pillanatban nem volt tökéletesen az.

Érdemes messze telepíteni a településektől

Az elektrolit a mai akkukban folyékony, általában valamilyen szerves oldószer, amelyben a lítium só formájában van feloldva. Ezek az anyagok meglehetősen gyúlékonyak. Általában a szivárgó elektrolit szokta okozni az akkumulátorok felrobbanását, ezért az előállításuk során is nagyon vigyázni kell velük. Ha nem megfelelő a gyártási folyamat, akkor a tűzzel járó üzemi baleset során a lítiumon kívül az elektrolitban található egyéb adalékanyagok is a légkörbe juthatnak.

A környezetvédelmi hatóságok hivatalból tudják, hol milyen összetételű anyagokkal dolgoznak. Az már egy másik kérdés, hogy ők és a katasztrófavédelem mennyire tudják érvényesíteni a biztonsági szempontokat. Azonban fontos megjegyezni, hogy a legpontosabb szabályozás ellenére sem csökken a balesetveszély nullára. Ezért sok országban igyekeznek a lakott területektől messzebb telepíteni ezeket a gyárakat, és akkumulátortároló hangárokat.

Svédországban például a hazai gyártó Northvolt az alig lakott sarkkörre építette a telephelyét. Németországban pedig a CATL másik európai óriásgyára a hozzá legközelebb eső Rehestadt nevű falutól egy kilométerre, Arnstadt szélétől több kilométerre, még az ipari parknak is a külső részén helyezkedik el.