Forradalmi felfedezés: így azonosította a mesterséges intelligencia a depresszió 6 altípusát!
A depresszió hatásos kezelésére keresnek megoldást a kutatók.
A Nature Medicine folyóiratban június 17-én jelent meg a Stanford University Medical Center kutatóinak cikke, amelyben agyi képalkotó vizsgálatok és mesterséges intelligencia segítségével a depresszió és szorongás hat különböző biológiai altípusát azonosították. Az eredmények szerint a nem is túl távoli jövőben a depresszió szűrővizsgálata magában foglalhatna egy gyors agyi képalkotó vizsgálatot is a legjobb kezelés meghatározása érdekében, mivel a mostani kutatás során a mesterséges intelligencia azonosította azokat a kezeléseket is, amelyek három altípus esetében nagyobb vagy kisebb valószínűséggel működnek.
“A kutatás megkezdésének egyik legfőbb oka az volt, hogy a depresszió terápiájának területén égető szükség van jobb, hatásosabb módszerekre a betegek és a kezelések összehangolásához” - nyilatkozta Dr. Leanne Williams, aki 2015-ben veszítette el élettársát depresszió miatt. “A depresszióban szenvedők mintegy 30%-a terápiarezisztens betegségben szenved, ami azt jelenti, hogy többféle gyógyszeres kezelés vagy terápia sem javít tüneteiken. A depresszióban szenvedők kétharmadánál pedig a kezelés nem képes teljesen visszafordítani a tüneteket az egészséges szintre.”
Williams és csapata 801 depresszióban vagy szorongásban szenvedő résztvevőt vizsgált funkcionális MRI (fMRI) képalkotó technológiával. A gépi tanulásos módszerrel hat különböző aktivitási mintázatot azonosítottak az agyi régiókban. A 250 résztvevő véletlenszerűen háromféle antidepresszáns egyikét szedte vagy viselkedésterápiában részesült.
Az egyik altípussal rendelkező betegcsoportnál, akiket az agy kognitív régióinak túlműködése jellemzett, a venlafaxin (Effexor) nevű antidepresszánsra reagáltak a legjobban a többi biotípussal rendelkezőkhöz képest. Egy másik altípussal rendelkező csoportban, akiknek az agyában nyugalmi állapotban magasabb volt a depresszióval és a problémamegoldással összefüggő három régió aktivitása, a viselkedésterápia hatására jobban enyhültek a tünetek. A harmadik altípussal rendelkezőknél pedig, akiknek nyugalmi állapotban alacsonyabb volt az aktivitásuk a figyelmet szabályozó agyi áramkörben, kisebb valószínűséggel tapasztaltak javulást a tüneteikben a beszélgetésterápia hatására, mint a többi biotípussal rendelkezőknél.
Williams szerint ez az első alkalom, hogy sikerült kimutatni, a depresszió az agy működésének különböző zavaraiból magyarázható meg. A jobb azonosíthatóság egy nagy lépés afelé, hogy már elsőre megfelelő kezelést nyújthassanak a betegeknek.
Williams és kutatócsoportja több résztvevő bevonásával, nagyobb betegcsoporton szeretnék bővíteni a vizsgálatokat, és többféle kezelést is tesztelnének mind a hat biotípuson. A Stanford Medicine klinikai gyakorlatában már elkezdték alkalmazni a képalkotó technikát. Dr. Jun Ma szerint a precíziós pszichiátria felé történő elmozdulás érdekében az egyéni agyműködés alapján nagyobb eséllyel ajánlhatnak hatásos kezelést a betegeknek.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Depresszió és stressz: így befolyásolja a bélflóránk a pszichés állapotunkat
