1.Miért, és kinek van szüksége harmadik vakcinára?
Máris elindultak a neten a felháborodások ezzel kapcsolatban, sokan úgy értelmezték a híreket, hogy 4 hónap után lejár az első 2 oltás által biztosított védettség, így máris emlékeztetőre lesz szükségük, hogy továbbra is védettek maradjanak.
Ez azonban nem igaz
A helyzet az, hogy számos országban elkezdett terjedni a delta (indiai) variáns, amely nálunk is dominálni fogja a negyedik hullámot (nyár végére az új esetek 90%-át már ez fogja okozni). A delta variáns tulajdonsága, hogy sokkal gyorsabban, nagyobb számban tudja sokszorozni magát, ebből eredően még magasabb a fertőzőképessége is. Természetesen vizsgálják a vakcinák hatásosságát a variánssal szemben, ezekből az tűnik ki, hogy elég nagy a szórás: 50- 90% közötti értékekről lehet olvasni a szakirodalomban. Habár végleges konklúzió még nincs, de olybá tűnik, hogy a régebben beoltott, idős, immunszupprimált, alapbetegségekkel rendelkezőkben csökkent jobban a védettség a delta variánssal szemben.
Ez nem azt jelenti, hogy ők védtelenek, hanem hogy némileg alacsonyabb a védettségük, mint a fiatalabb, egészséges populációnak, sajnos ritka esetekben még az is előfordul, hogy a teljes oltási sor ellenére kórházi kezelést igénylő, súlyos lefolyású betegség alakul ki, bár ez szerencsére valóban nagyon ritkának mondható. Épp ezért több országban felmerült, illetve valahol már el is indult a gyakorlat, hogy a sebezhetőbb csoportok kapjanak egy harmadik, ún. booster („serkentő”) oltást, amivel magasabb szintre lehet emelni a védettséget.
A következő ábrával illusztrálni is tudjuk, miért lehet szükség harmadik oltásra
Izraelben végeztek egy kutatást, hogy 100 ezer főből, 60 éves kor felett átlagosan hányan lesznek Covidosak, oltatlanul (Unvac)/kétszer dózissal (Vac)/három dózissal (Dose3) oltottan. Az ábráról jól leolvasható, hogy a 3 oltással rendelkezők között még kevesebb a beteg, azonban 2 oltás is jóval lecsökkentette a megbetegedés esélyét. A jelenség oka minden bizonnyal a 60 éves kor felett már renyhülő immunmemória lehet, magyarán úgy tűnik, hogy ebben a korosztályban érdemes egy emlékeztető oltást is adni, hogy ismét magas szintre emelkedjen a védettség.
A harmadik a fokozott kockázattal rendelkező csoportoknak mindenképp ajánlott.
Ezek a kockázati csoportok a magyar protokoll szerint:
- az idős, krónikus betegek,
- elhízottak,
- immunszupprimáltak,
- autoimmun betegségben szenvedők.
Ettől függetlenül bárki jelentkezhet harmadik oltásra, akár azzal az indokkal is, hogy nyugodtabban aludna egy harmadik dózis után. Nagyon sok kérdés érkezik hozzánk, melyben az aggódó kérdezők ellenanyag/sejtes immunitás tesztek sorát végigjárva érdeklődnek, hogy vajon ezek alapján mennyire védettek. Sajnos az a helyzet, hogy bár mi is szeretnénk, nem létezik olyan vizsgálat, ami egyéni szinten, számokban kifejezhető értéket adna a védettség mértékről. Így azt tudjuk javasolni, hogy aki bizonytalan, ne költse a pénzt ezekre a drága tesztekre, inkább menjen el, és kérjen egy harmadik dózist, ez sokkal gyorsabb, és főleg olcsóbb megoldás.
FRISSÍTÉS (11.02.): Ideje kicsit helyre tenni a harmadik oltás körüli bizonytalanságokat, elvégre az utóbbi hetekben számos, egymásnak ellentmondó információ hangzott el. Mindenekelőtt, érdemes lenne tisztázni, hogy egyik vakcina általi védettség sem tart örökké, és nem minden vakcina 1-2 adagos.
Érdemes megnézni például a gyermekkori kötelező oltások táblázatát:
a torokgyík (diftéria), tetanusz, járványos gyermekbénulás (polio), Pneumococcus elleni védőoltásokból összesen 3-6 (!) adagot kell kapni, meghatározott időközönként, és ezen vakcinák is csak pár évig védenek.
Ezen oltások célja, hogy fenntartsák a védettséget, egészen felnőttkorig, amíg ki van téve ezeknek a betegségeknek. A Pneumococcus elleni vakcinát ezek után időskorban is ajánlják, mert ebben a korban ismét fokozott veszélyt jelent a kórokozó, így érdemes ismét védettséget kialakítani, hiszen 50 év elteltével annak már nyoma sem lesz.
Omikron: Magyarországon is megjelent a koronavírus variáns
Tetanusz emlékeztető oltást is minden felnőtt kap, aki tetanusz-fertőzésre hajlamosító sérülést szenved el, és nem kapott immunizálást az azt megelőző 5 évben. Újabb példa az antrax elleni oltás, melyet a kórokozóval dolgozó kutatók, és a biofegyver-támadásnak kitett katonák kaphatnak meg: 2 év alatt összesen 6 oltás szükséges a védettség kialakításához, és évente kötelező az újraoltás, hogy a védettség megmaradjon!
A vakcinák hatása tehát nem örökéletű, de ami még fontosabb, soha nem is volt az. A Covid-19 elleni vakcinákkal a helyzet azonban nem ilyen egyszerű. Több év tapasztalata szükséges ahhoz, hogy pontosan meg tudjuk mondani, hány hónap után, és kinek ajánlott az emlékeztető.
A helyzetet tovább bonyolítja az oltóanyagok sokszínűsége, és hogy sajnos újabb és újabb variánsok jelennek meg, először a brit, majd a delta variáns, mely ellen a vakcinák valamelyest csökkent hatékonyságot mutatnak. A probléma röviden összefoglalva az, hogy nem tudjuk egyéni szinten, számszerűen megállapítani a védettség mértékét, erre Covid-19 vírus esetében jelenleg az ellenanyagtesztek sem alkalmasak (lásd itt).
Ha lenne ilyen módszer, a helyzet pofonegyszerű lenne:
mindenki elmegy a laborba, megnézi mennyire védett, és ha nem elégedett a számmal, kéri a harmadik oltást. Sajnos azonban a képlet nem ilyen egyszerű, hiszen jelenleg nem létezik ilyen vizsgálat. A védettség nagysága, illetve csökkenésének mértéke teljesen egyéni: függ az életkortól, alapbetegségektől, szedett gyógyszerektől, stb. Ennek köszönhető, hogy igen nagy szórás mutatkozik a vakcinák delta variáns elleni védettségét illetően.
A lenti ábrán ezt próbáltuk szemléltetni: az erős immunitással rendelkezők alapból magasabb védettséget érnek el, amely lassabban is csökken, mint a gyengébb immunitással rendelkezőké. Azt sajnos nem tudjuk egyértelműen megállapítani, ki melyik görbébe tartozik. Általánosságban a sokat emlegetett kockázati csoportok tartozhatnak az alsó görbébe, de persze kivételek mindig lehetnek, és lesznek is. Fiatal, egészséges személyekben is csökkenhetett már drasztikusabban a védettség.
Így tehát a szakemberek, és a döntéshozók nehéz helyzetben vannak: ki kell találni általános szabályokat, hogy kinek, és mikor ajánlják a harmadik oltást. Ezt a kérdést nem csak a tudomány befolyásolja, hanem a politika is. Ahogy korábban már említettük, rengeteg ember átverésként, csalódásként éli meg a harmadik oltás bevezetését, úgy érzi, hazudtak neki, mert korábban azt mondták, két oltás elég lesz. Valószínűleg elég is lett volna, ha világszerte még mindig a wuhani variáns dominálna, de sajnos nem ez a helyzet. Mindent összevetve, ebben a helyzetben mind az ajánlások megírása, mind azok tálalása nagyon nehéz feladat. Az ajánlások megtételébe az is beleszól, hogy adott országban mennyire elterjedt a delta variáns, elvégre, ha nem súlyos a vírus elterjedtsége, az emlékeztető oltások beadása sem annyira sürgető. Arról nem is beszélve, hogy különböző országok vakcinakészletei között is brutális különbségek vannak.
Ezeknek a faktoroknak köszönhető, hogy ahány ország, annyiféle ajánlás:
valahol már 3 oltás felvétele szükséges, hogy érvényes védettségi igazolványa, és ezáltal korlátozások alóli mentessége legyen az egyénnek, valahol 8 hónap után mindenkinek ajánlják (USA), valahol 4 hónap után a kockázati csoportoknak. Pusztán tudományos szempontból ki lehet jelenteni, hogy orvosi alapon mindenkinek ajánlott a harmadik oltás, hiszen ezzel lehet abszolút biztosra menni, „letutizni” a védettséget.
Több kutatás is készült már, melyben összehasonlították a 2, és a 3 oltáson átesetteket adatait: ezek alapján a 3 oltással rendelkezők kórházba kerülési/halálozási kockázatai 80-90%-kal kisebbek, mint a kétszer oltott személyek kockázatai. Vagyis a 3-szor oltottak kockázatai immár egészen brutálisan lecsökkennek az oltatlan személyek kockázataihoz képest. Ugyanakkor ahogy ezt korábban írtuk, a fenti kijelentés megtétele súlyos következményekkel járhat, mert nagyon erősen rombolhatja az emberek oltásokba vetett bizalmát, illetve ronthatja a szegényebb országok vakcinához jutását.
Továbbra is igaz, hogy a járvány visszaszorításához sokkal fontosabb lenne mindenkit kétszer beoltani, mint a lakosság egy részét háromszor
A jövőről: jelenleg nem tudjuk megmondani, mi várható. Ideális esetben sikerül majd visszaszorítani a járványt, és sikerül majd olyan vakcinákat is kifejleszteni, amelyek több évre kiterjedő védettséget adhatnak. Nem tudjuk megjósolni, mikor kellhet akár 4., 5. oltás is, de sajnos jelen állás szerint ezekre is szükség lehet majd idővel.
Összefoglalás orvosi szempontból:
az egyéni biztonságot szem előtt tartva, jelen járványhelyzetben, a jelenlegi magyar vakcinakészlet mennyisége alapján immár mindenkinek ajánlott a harmadik oltás, aki több mint 4 hónapja kapta a második dózisát, hogy ismét maximális szintre emelje a védettségét.
