Jó-e az ecetes borogatás méhcsípésre, darázscsípésre? Ezt tanácsolja a szakgyógyszerész
Nem mindegy, hogy méh vagy darázs csípte meg! Olvasni lehet, hogy a méhcsípés szódabikarbónás, míg a darázscsípés ecetes borogatással kezelhető. Mi áll ennek a házi praktikának a hátterében?
Méh vagy darázs? Számít, hogy melyik csípett meg? Mindkettő repül, zümmög, csíp és veszélyes. A két rovar között és az általuk okozott csípések között azonban akadnak különbségek, amiket hasznos tudni, akár megelőzni, akár szakszerűen kezelni szeretnénk a méh- vagy darázscsípést.
Méhek, darazsak: eltérő helyeken élnek, másféleképpen táplálkoznak
Mind a méhek, mind a darazsak sárgás-feketés színezetűek. Azonban, a méhek teste szőrözöttebb, így a mintázatuk is kevésbé feltűnő. Míg a méhek tápláléka jellemzően nektár és virágpor, addig a darazsak rothadó gyümölcsökből, állati tetemekből és szemétből is szívesen eszegetnek. Ez némi támpont lehet akkor, ha egy csípést követően megkérdezi az orvos, hogy milyen rovar is szúrta meg?
Nagyon gyakori, hogy a méhek vagy a darazsak akkor támadnak, ha véletlenül rájuk lépünk, megszorítjuk őket vagy egyéb módon veszélybe hozzuk őket. Emellett, főként a darazsaknál jellemző a társas fellépés: ha az ablakrésekbe, padlásokra, ereszek alá épített fészküket megbolygatjuk, annak általában darázstámadás lesz a következménye, legyen szó kecskedarázsról, német darázsról vagy lódarázsról.
A házi méh szúrása veszélyesebb, mint a darazsak csípése
A méhek és a darazsak csípése helyesen mondva inkább szúrás. Az említett rovarok ugyanis a támadásukat a potrohukon található fullánkjukkal hajtják végre, a fullánkjukat szúrják bele a bőrbe. Mivel a fullánk nem más, mint egy tojócsőből módosult képlet, csak a nőstény rovarok képesek szúrásos támadásra.
Érdekes módon a darazsak fullánkja többször is használható, és az a szúrást követően a sebből visszahúzható. Ez azt is jelenti, hogy egy darázs többször is megcsíphet minket, és ettől nem fog elpusztulni. Ezzel szemben a méh fullánkja csak „egyszer használatos”. Ha egyszer szúr a fullánkjával a méh, az nem húzható vissza a bőrből, leszakad, és ennek következtében a méh elpusztul. Mindez persze sovány vigasz annak, akiben benne marad a méh fullánkja!
A méhek bennszakadt fullánkját plasztikkártyával könnyen el lehet távolítani
Míg a darazsak fullánkja nem szakad bele a bőrbe, addig a méheké igen. Ebből következik, hogy méhcsípést követően a fullánkot javasolt eltávolítani, lekaparni. Ez a művelet a bőrfelszínre közel merőleges pozícióban végighúzott plasztikkártyával (pl. bankkártya vagy hasonló tárgy) kivitelezhető.
A méhek és darazsak méreganyaga eltér egymástól
Mind a méhek, mind a darazsak méreganyagának körülbelül 80 %-a víz. A fennmaradó 20 %-ban azonban jelentős különbségek vannak. Például, a méhek méreganyaga savas jellegű, miközben a darazsaké lúgos.
Ebből következik, hogy ha kémhatás szempontjából „semlegesíteni” szeretnénk a mérgeket, akkor a méhméregre lúgos borogatás, például szódabikarbónás borogatás javasolt, míg a darázsméregre savas borogatás, azaz például enyhén ecetes víz javasolható. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az említett savas vagy lúgos borogatásoknál tudományosan igazolt hatásosságról nincs szó, ezek mindössze megfigyeléseken és tapasztalatokon nyugvó megállapítások. Többféle gyógyszer és módszer mindkét fajta csípésnél hatásos.
Mind méh, mind darázscsípésnél hatásos
- az allergiaellenes antihisztamin-kezelés, akár helyileg alkalmazva (gélként), akár szájon át szedve,
- a csípést követően alkalmazott hűtő kezelés (nem fagyasztás!) vagy
- az érintett testrészt magasba emelése (végtagot ért csípés esetén).
Ugyanakkor tudni kell, hogy a kalciumos kezelések hatásossága sem az allergiás reakció megelőzésében, sem annak kezelésében nem bizonyított; vagyis fölösleges kalciummal próbálkozni.
Dr. Budai Marianna PhD.
szakgyógyszerész
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Darázscsípés, méhcsípés: ha ezeket a tüneteket tapasztalja, azonnal menjen orvoshoz!
