Mi a manuális medicina?
Manuális medicina - oszteopátia. A közkeletű néven csak "csontkovácsolás"-nak nevezett terápiának a világban nagy hagyománya, sok tapasztalata és komoly irodalma van. Ismerkedjünk meg ezzel a természetes gyógymóddal közelebbről is!
A tengerentúlon oszteopátiának, oszteopátiás orvoslásnak is nevezik ezt az ágazatot, amelynek fő feladata az ember mozgásszerv-rendszerének karbantartása, a mozgásszervi betegségek kezelése.
Az oszteopátiát (az újkorban) egy Andrew Taylor Still nevű amerikai orvos alkalmazta először, aki csalódott a hagyományos orvoslás módszereiben. Katonai sebészeként dolgozott akkor az amerikai polgárháborúban, és gyermekei közül többet is elveszítette akkor még nem gyógyítható fertőző betegségek miatt. 1892-ben alapította oszteopátiás "iskoláját", ami ma az ő nevét viselő egyetem... (A. T. Still University), Missouri államban. Az oszteopátia azután számos más országban is elterjedt, először Ausztráliában és Új-Zélandon, majd Európában is.
Az USÁ-n kívül az oszteopátia a természetes gyógymódok (komplementer medicina) egyik ágazata lett, amely a holisztikus szemléleten alapul, tehát nem csak a betegséget tekinti, hanem az egész embert a maga komplexitásában, és manuális és fizikális kezeléseket alkalmaz a betegségek megelőzésére, kezelésére, gyógyítására.
A napi gyakorlatban a mozgásszervi bántalmakat kezeli, leggyakrabban a derék- és hátfájdalmakat.
Melyek a fő alapelvek?
- A szervezet egysége egész (test-szellem-lélek)
- a szervezet önregeneráló képességekkel bír, képes (bizonyos mértékig) önmagát megvédeni, helyreállítani.
- A szerkezet és funkció nagymértékben összefügg.
- A gyakorlati kezelések az első három pontban foglaltakon alapulnak.
A gyakorlati kezelések az első három pontban foglaltakon alapulnak.
Alkalmazott technikák
A manuális medicina célja tehát a szervezet saját ereje helyreállításának segítése. Sokféle technikát, eljárást alkalmaznak, amelyben diétás tanácsok is szerepelnek, testhelyzettel, testtartással kapcsolatos javaslatok, ergonómiai észrevételek (megfelelő munkavégzési körülmények), tanácsadás, a fájdalom, fájdalommal járó mozgásszervi kórképek kezelése, menedzselése.
Milyen betegségek kezelhetőek?
A manuális medicina elsősorban a csont-izom-ízületi, tehát a komplett mozgásszerv-rendszer kezelésére alkalmas. A manipulációk főként erre irányulnak. A mozgásszervi fájdalmas állapotok mellett megkísérel egyéb kórképekben is kiegészítő kezelésként szolgálni, pl. egyes fejfájások, gyermekkori középfülgyulladás, asztma, menstruációs fájdalmak, a tüdőt érintő fertőzések.
Hatékony és biztonságos...?
Az elmúlt évtizedekben a klinikai gyakorlatban igen elterjedt a "bizonyítékokon alapuló orvoslás", tehát nemcsak a klinikai gyógyszervizsgálatokat, hanem egyéb terápiás eljárásokat is kontrollált (és standardizált) körülmények között javasolt végezni. Placebo (hatóanyagmentes gyógyszer) és manuális medicinával, oszteopátiával végzett beavatkozások hatékonyságát elemezték. Az eredmények szerint a manuális medicinával végzett beavatkozás jelentősebb mértékben csökkentette a derékfájdalmat, mint a placebo, és még három hónapos utánkövetés is jobb eredményt mutatott.
A kutatás arra is kitért, hogyan hatnak a manuális kezelések. Az adatok szerint ezek a mozgásszerveken végzett manipulációk csökkentik az ún. fibroblaszt-képződést, és a gyulladásos reakcióban részt vevő interleukinek elválasztását, tehát lényegében magát a gyulladásos válaszreakciót mérséklik.
Biztonságossági problémák több esetben is felmerültek, leginkább pl. a hirtelen nyakelfordítást (neck-cracking) illetően, ami már látványnak is elég ijesztő... Összefüggésbe hozta a sajtó a nyaki artériák elzáródásával, és a gyakrabban kialakuló stroke (szélütés) jelenségével. Az ún. biostatisztikai adatok ezt nem erősítették meg. Nyilvánvaló, hogy minden manuális medicinát művelő egészségügyi dolgozónak, orvosnak a maximális biztonságra kell törekedni a manipulációk végzése közben, de ehhez természetesen szükséges a beteg előzetes alapos kivizsgálása, előző betegségeinek pontos ismerete is.
