Így készülnek a homeopátiás gyógyszerek
Mostanában sok támadás éri a homeopátiás gyógymódot és a gyártókat. Az Európában piacvezető francia Boiron cég úgy döntött, hogy a nyitott kérdések tisztázása végett a magyar újságírók előtt is kinyitja kapuit, és megmutatja az egész gyártói folyamatot. Persze ennél több is kiderült.
A Boiron cég története 1932-ben kezdődött, amikor a gyógyszerész ikerpár, Henri és Jean Boiron Lyonban és Párizsban megnyitották homeopátiás gyógyszertáraikat. A családi vállalkozásra épülő cég azóta a világ nyolcvan országában van jelen, termékeiket többmillióan alkalmazzák, a legtöbben Franciaországban, de az USA-ban, Indiában és újabban Oroszországban és a Távol-Keleten is közkedveltek a vénynélküli termékek piacán. A mono – egy hatóanyagot tartalmazó – homeopátiás szerek mellett komplex, egyedi márkanév alatt megjelenő termékeik például az Oscillococcinum vagy a Stodal szirup.
A franciaországi Lyontól nem messze lévő Messimyben működő gyártóközpontját a cég nemrég bővítette, ezt volt szerencsénk megtekinteni. Mielőtt belépnénk az ajtón és megnéznénk, hogyan is készülnek a jól ismert golyócskák, szedjük össze, mit is tudunk a homeopátiáról.
Ön például tudta, hogy 200 évvel ezelőtt Magyarország már élen járt a homeopátiás gyógyításban?
Idehaza Bakody József honosította meg a homeopátiát, aki az 1831-32. évi kolerajárvány idején saját magát két ízben is kigyógyította a kolerából homeopátiás módszer alkalmazásával. A homeopátia atyjának tartott Samuel Hahnemann útmutatásainak követésén túl a betegeket egyedien, a tulajdonságaikra és tüneteikre választott szerekkel is kezelte. Az 1860-70-es években Magyarországot a homeopátia fellegvárának tartották: ezt a kezelési módot az allopátiával (konvencionális gyógyszeres terápia) egyenrangúan elismerték és széleskörűen alkalmazták: megnyílt az első fővárosi homeopátiás járóbeteg-rendelő, később a budapesti egyetemen két tanszék is létesült: a Hasonszenvi kísérleti kórtan, illetve a Bakody József fia, Tivadar által vezetett Hasonszenvi különös kór- és gyógytan tanszék. (A homeopátia magyarul hasonló szenvedést jelent, akkoriban röviden a „hasonszenv” szót használták rá). Hihetetlennek tűnik, de a Bethesda Kórházban és a Fővárosi Közkórházban „hasonszenvi” osztály is nyílt.
A gyógymód népszerűségét annak is köszönheti, hogy nemigen volt más gyógyszer, valamint, hogy a korabeli arisztokrácia is előszeretettel alkalmazott homeopata orvosokat, (az angol királyi ház ma is híve ennek a gyógymódnak). Ez a tény elégnek bizonyult ahhoz, hogy később a homeopátiát a Rákosi rendszer betiltsa.
Mit jelent az, hogy a homeopátia hasonlót a hasonlóval gyógyítja?
Hippokratész, ókori görög orvos volt az, aki határozottan megfogalmazta, hogy a gyógyítás két útja közül az egyik (allopátia) az ellentétesség elvét alkalmazza, amikor a beteg a tünetével ellentétes hatású gyógyszert kap - lázcsillapító, fájdalomcsillapító, nyugtató, görcsoldó, stb. formájában. A másik lehetséges gyógyítási rendszer a homeopátia pedig mindig a hasonlósági szabályt használja, vagyis: “A betegség oly szerekkel gyógyítható, melyek a betegséghez hasonló tüneteket okoznak.” Mit is jelent ez?
Nagyon leegyszerűsítve a homeopátia úgy működik, mint egy oltás: a vakcinával legyengített kórokozót juttatnak a szervezetbe, amely ellen az immunrendszer ellenanyagot kezd termelni. A homeopátiás szer a betegség „legyengített információival” a szervezet öngyógyító mechanizmusát serkenti. Hahnemann, a híres kínafa kéreggel végzett önkísérlete után jött rá arra, hogy egy nagy adag kinin bevétele maláriás váltólázat idéz elő, míg a kis adag a maláriát meggyógyítja.
Vagyis, amilyen tüneteket egy szer kivált az egészséges embereken, olyan tünetek gyógyítására használható fel ugyanez a szer a betegeknél, csak épp nagyon kicsi adagban, felhígítva. Próbálkozott ő sokféle hígítással, de azt találta, hogy minél több a hatóanyag a szerben, annál több nemkívánt mellékhatást okoz. Emellett azt is megfigyelte, hogy minél nagyobb hígítású az oldat, annál eredményesebben hat a súlyosabb, krónikus és vagy lelki eredetű panaszokra. Később - szekéren történt utazásai során – arra is rájött, hogy a rázáson „átment” szerek hatékonyabbak – erre a megfigyelésre vezethető vissza a dinamizálás.
Hogyan készülnek ma a homeopátiás szerek?
A homeopátiás készítményekhez kizárólag természetes, növényi, állati vagy ásványi eredetű anyagokat használnak fel, a legszigorúbb gyógyszergyártási szabályokat betartva. Ottjártunkkor épp egy méhekből előállított termék pörgött le a futószalagról, amelyet többek között rovarcsípések és égő, szúró bőrtünetek kezelésére alkalmaznak. A változatos alapanyagokból úgynevezett őstinktúra vagy anyaoldat készül (ebből csak a Boiron 3000-félét állít elő), amelyet a hahnemanni elvek szerint hígítanak (potenciálás) és ütve-ráznak (dinamizálás). A megfelelő hígítású, kész oldatot tejcukor golyócskákra fecskendezik, majd szárítják (szárítva impregnálás), a folyamatot háromszor ismétlik, hogy biztosan teljesen bevonja az oldat a golyócskákat, amiket ezután a jól ismert adagolós tubusba töltenek.
Mitől hatnak a homeopátiás szerek?
A homeopátia kritikusai azt mondják, hogy a homeopátiás szerekben nincs semmi és a gyártók drága pénzért eladják a vizet. Erre a homeopaták magyarázata az, hogy a homeopátia nanoméretű hatóanyagokkal dolgozik, amely kellő információ a szervezetnek ahhoz, hogy beinduljanak a saját öngyógyító folyamatok. A hatóanyag nem vész el a hígítás és a dinamizálás során, bár végtelenségig hígítják, de tulajdonságai megváltoznak. És mivel a homeopátiás szerre az adott szerre jellemző tüneteket produkáló beteg reagál, ezért a tüneteket nem mutató, egészséges szervezetre adott szer ártalmatlan, akkor is, ha egy egész üveg homeopátiás szert ledönt valaki.
A pontos hatásmechanizmust sem Hahnemann, sem a mai homeopata orvosok nem ismerik és nem tudják a tudomány mai eszközeivel és módszertanával leírni, ezért oly vitatott akadémikusi körökben. A megfigyeléseiket azonban igyekeznek minél több klinikai kutatással is igazolni, ilyen például a gyermekkori hasmenések kezelése, a depresszió, a középfülgyulladás vagy a szénanátha is. Azokban az eredményességi vizsgálatokban, amellyel azt nézik, hogy egy gyógymód hogyan teljesít a gyakorlatban, a homeopátia jól vizsgázik.
A nemrégiben befejezett, 12 publikációt eredményező EPI3 kutatásban több mint 8000 beteg gyógyulását követték francia háziorvosi praxisokban. Összehasonlították három gyakori betegség esetén (felső-légúti fertőzések, váz és izomfájdalmak, szorongás, depresszió), hogy a konvencionális, illetve a homeopátiás kezelést kapó betegek mennyi gyógyszerrel, és hogyan gyógyultak. Az eredmény az lett, hogy a homeopátiás kezelést kapott betegek gyógyulási esélye megegyezett az allopátiás kezelésben részesülő betegekével, de sokkal kevesebb antibiotikumra, gyulladáscsökkentő vagy hangulatjavító gyógyszerre volt szükségük.
A betegség okát keresik, és az egész embert kezelik
A homeopátia mindig individuális terápiát alkalmaz. Ez azt jelenti, hogy a betegség vagy panasz kiváltó okát keresi, ami minden embernél más és más lehet, ezért a homeopata orvos alaposan kikérdezi a pácienst. Nemcsak az életmódjáról, hanem arról is, hogy a betegséget megelőzően milyen sokk, lelki trauma érte, sőt, a családi minták, öröklött betegségek és személyiségjegyek is szóba kerülhetnek. A homeopata orvos a testi, a lelki és a szellemi tüneteket egyszerre kell, hogy kezelje, ezért ugyanarra a tünetre a páciensek akár teljesen különböző készítményeket is kaphatnak.
Milyen panaszokra alkalmas a homeopátia?
Michéle Boiron, a francia gyógyszercég alapítójának lánya, aki maga is végzett gyógyszerész, a látogatásunk alkalmával elmondta, hogy a homeopátiás gyógyszerek a gyógyszerészeti gyakorlatban heveny és nem ismétlődő esetekben ajánlottak, (például bőrproblémákra, légúti betegségekre, emésztőszervi panaszokra, szorongás, krónikus fáradtság, illetve stressz esetén).
A krónikus betegségekre (magas vérnyomás, daganatok, cukorbetegség) alkalmazott konvencionális gyógyszereket nem váltják ki, de például a kemoterápiás kezelések mellékhatásait csillapíthatják. A cég egyik szakértője, Dr. Christelle Charvet homeopata szülész-nőgyógyász, kórházi orvos, a Homeopátia a nőgyógyászatban könyv szerzője női bajokra, (endometriózis, fájdalmas menstruáció), valamint meddőségre, szülés megindítására is kifejezetten jó eredményekkel használja a homeopátiát, olyan esetekben is, ahol a klinikai protokoll széttárja a kezét.
Valérie Poinsot, a Boiron ügyvezetője szerint a homeopátia a jelenleg egyre nagyobb gondnak számító antibiotikum-rezisztenciára is valós választ tud adni. Európában évente 25 ezren halnak meg rezisztens baktériumoktól, amely a túlzott és felesleges antibiotikum-szedésnek is köszönhető. A homeopátiát minden korosztály és a gyógyszerhasználat szempontjából kockázatos várandósok és csecsemők is használhatják az időskorig, de hatásuk az egyén állapotától és szervezeti felépítésétől, életmódjától és lelki traumáitól is függ.
A Boiron vezetői hangsúlyozták, hogy a homeopátiát nem a konvencionális gyógyszerek, vagy az antibiotikum helyett javasolják, hiszen az orvos dolga eldönteni, hogy mit használ a beteg gyógyításánál. Úgy gondolják, a homeopátia egy kiegészítő, de nagyon hasznos terápiás lehetőség az orvos kezében.
Köszönjük az utat a Boiron Hungária Kft.-nek és a tolmácsolást Divinyi Zoltán Péternek.
Kutatások hivatkozásai:
Jacobs J, Jonas WB, Jiménez-Pérez M & Crothers D. Homeopathy for childhood diarrhea: combined results and metaanalysis from three randomized, controlled clinical trials. Pediatr. Infect. Dis. J., 2003;22:229–234 | PubMed
Jacobs J, Springer DA, Crothers D. Homeopathic treatment of acute otitis media in children: a preliminary randomized placebo-controlled trial. Pediatr Infect Dis J., 2001; 20(2): 177-83 | PubMed
Sinha MN, et al. Randomized controlled pilot study to compare Homeopathy and Conventional therapy in Acute Otitis Media. Homeopat. J. Fac. Homeopat., 2012; 101: 5–12 | PubMed
Wiesenauer M & Lüdtke R. A meta analysis of the homeopathic treatment of pollinosis with Galphimia glauca. Forsch. Komplementärmed., 1996; 3: 230-234 | Link
Reilly DT, Taylor MA, et al. Is homoeopathy a placebo response? Controlled trial of homoeopathic potency, with pollen in hayfever as model. Lancet, 1986; 2(8512): 881-886 | PubMed
