5 betegség, amelynek gyógyításához nem csak gyógyszerre lehet szükség
Az emberek jelentős többsége jobban bízik a gyógyszerekben, mint az életmódváltásbán - ami valljuk be, egyben a könnyebb út is. Pedig sok betegség megfelelő életmóddal nemcsak elkerülhető lenne, de hozzájárulhat a teljesebb gyógyuláshoz is.
Az életmód orvoslás a bizonyítékokon alapuló orvostudomány egyik fontos területe, ami komplett életmódváltást használ az életmód betegségek gyógyításában. Mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy az életmód jelentős hatással bír bizonyos betegségek megelőzésében, sőt gyógyításában. Dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke a legfontosabb összefüggésekre mutat rá.
Kétely nincs, összefüggés van!
Az életmód orvoslás a bizonyítékokon alapuló orvostudomány egyik legfiatalabb ága. A legelső, az életmód gyógyító hatását vizsgáló klinikai tanulmányok az 1980-as évek végén indultak, és – mára már nyilvánvalóan – pozitív eredményeket hoztak.
A 2000-es évek első évtizedére olyan meggyőzővé váltak, hogy immár számos elismert szakmai szervezet kijelentette: az életmód tényezőknek - mint a dohányzás elhagyása, a mozgás, táplálkozás, mentális egészség - gyógyszerekkel összemérhető gyógyító hatása van számos, életmóddal összefüggő betegségben.
Számos elterjedt betegségre vonatkozóan konkrét kutatások is zajlottak, amelyek eredményeire dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke hívta fel a figyelmet.
2-es típusú cukorbetegség
Az American Diabetes Association idén adta közre azt az állásfoglalást, mely szerint a cukorbetegség terápiájának két életmódbeli pillére kell, hogy legyen. Az egyik a dietetikus által személyre szabottan összeállított táplálkozás terápia, amely csökkenti az A1C szintet.(Az úgynevezett glikált hemoglobin, vagy A1c (HbA1c) mérése megbízható módon jelzi az elmúlt 2-3 hónap vércukorszint-értékeit.)
A másik pillér a fizikai aktivitás. Ennek az előirányzott szintje legalább 150 perc, közepesen intenzív testmozgás, legalább heti 3 alkalomra beosztva. Már 8 heti mozgás után mérhetően csökken az A1C érték a kettes típusú diabétesz esetében.
Ehhez kapcsolódik a Magyar Diabetes Társaság 2017-es állásfoglalása, amely így fogalmaz: "A diabetes kezelésének három alappillére a megfelelő étrend, a napi rendszerességű fizikai aktivitás és az ezekhez adaptált gyógyszeres kezelés, ideértve az inzulinadást is. Az étrendi és a fizikai aktivitásra vonatkozó előírások együttese az úgynevezett életmódkezelés."
Magas vérnyomás
Az életmódváltásnak olyan hatása lehet a vérnyomásértékekre, mint a gyógyszeres kezelésnek – tette közzé a European Society of Hypertension / European Society of Cardiology 2013-ban. Az American Heart Association ugyanebben az évben konkrét adatokat is közreadott.
A normál testsúly visszaállítása elhízás esetén 5-20 Hgmm vérnyomásérték csökkenést eredményezhet leadott 10 kilogrammonként. A hosszútávon követett DASH-étrend (amely zöldségekre, gyümölcsökre, alacsony zsírtartalmú tejtermékekre, fehér húsokra és gabonákra épül) 8-10 Hgmm csökkenéshez vezethet.
Az aerob jellegű mozgás (akár a gyors gyaloglás), ha a hét legtöbb napján legalább 30 percig végezzük, 4-9 Hgmm-rel csökkenti az értékeket. A só- és az alkoholfogyasztás csökkentése is vérnyomáscsökkentő hatású.
Szív- és érrendszeri betegségek
A szív- és érrendszeri betegségekről tudni érdemes, hogy jobbára egy hosszú folyamat eredményeként jönnek létre. Így például a koleszterinek egyik fajtája, az LDL-koleszterin az artériákban lerakódva érelmeszesedést okoz, ami később stroke-ot vagy szívinfarktust eredményezhet.
Tehát alapvető jelentőségű a koleszterinszint csökkentése. Éppen ezért hangsúlyozta a DASH-étrend elemeire épülő diéta és a fizikai aktivitás jelentőségét a European Society of Cardiology 2016-os közleményében. Az így kialakított életmód nem csak az LDL –koleszterin szintjét csökkenti, de a "jó" koleszterin, a HDL szintjét is növeli.
Idén az American College of Endocrinology is megtette ajánlását az ügyben. A társaság a fitness terápiát legalább 30 perces közepes intenzitású mozgásban jelölte meg, a hét 4-6 napján, amely során alkalmanként legalább 200 Kcal-t használunk fel. 2010-ban hasonló magyar irányelvek születtek, amelyek ugyanakkor hangsúlyozták a magas koleszterinszint étrendi kezelésében a telített zsírsavbevitel csökkentését.
Elhízás
Azoknál az elhízott személyeknél, akiknek nincs endokrin betegségük, akik egyszerűen az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód miatt híztak el, már találkozhatunk másodlagos zsíranyagcsere zavarokkal. Ezen kívül nagy arányban alakul ki náluk a megzavart cukoranyagcsere, ami a tünetmentes ugyan, de a 2. típusú cukorbetegség előszobáját jelenti.
A hasra és mellkasra terjedő "alma típusú" elhízás inkább magas vérnyomásra, infarktusra, agyvérzésre, magas vérzsírszintre hajlamosít, a combokra terjedő, "körte típusú" elhízás pedig inkább visszérbetegségekhez vezethet.
A Lancet szaklap hozta le a Cambridge Egyetem tavalyi kutatását, mely szerint azoknál a betegeknél, akiknél a BMI-je meghaladta a normál szintet, és túlsúlyosnak minősültek, 11 %-kal nőtt a korai halál bekövetkezésének rizikója.
A 30-35 közötti BMI értékű emberek az elhízottság első kategóriájába tartoznak, és az ő esetükben az idő előtti halál bekövetkezésének valószínűsége 45 %-kal nőtt, míg azoknak az esetében, akiknek a BMI-je 40 fölött volt, ez a kockázat csaknem megháromszorozódott.
Egyes rosszindulatú daganatok
Kutatások igazolják, hogy az elhízott páciensek közt nagy számban fordulnak elő előrehaladott stádiumú és agresszív formájú papilláris pajzsmirigyrákban (PTC) szenvedő betegek. A túlsúlyos és az elhízott nők jóval nagyobb eséllyel számíthatnak a mellrák kiújulására, mint a normál súlyúak – derül ki a egy New York-ikutatásából.
A szakértők úgy vélik, a felesleges testzsír olyan hormonális változásokat és gyulladást vált ki, amely elősegíti a daganat kiújulását és terjedését. A Cancer Prevention Research című szaklap tanulmánya szerint a nyugati emberek étrendje növeli a prosztatarákosok halálozási esélyét is. A szerzők nyugati étrend alatt a vörös húsokban, zsíros tejtermékekben és finomított gabonákban gazdag étkezés értették.
A vastagbélrák megelőzése érdekében is érdemes az étrendet átgondolni: a vörös és a feldolgozott húsok ugyanis rizikónövelő tényezők, míg a gyümölcsök, a zöldségek, a teljes kiőrlésű gabonafélék védőfaktorként működnek. A legújabb kutatások szerint a rendszeres fizikai aktivitás viszont akár 50 százalékkal is csökkentheti a daganat kialakulásának esélyét!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Létezik az öngyógyítás képessége, vagy csak szeretnénk? Itt a válasz!
