Stroke után ezért nem ismeri fel szeretteit a beteg

2024.07.09.

Egészségkalauz

agyvérzés Stroke stroke tünetei emlékezés

stroke után nem ismeri fel a szeretteit a beteg

Mi az oka annak, hogy stroke után megváltozhat a beteg személyisége és emlékezőképessége is?

A stroke hatással lehet arra, hogy értelmezzük, rendszerezzük, használjuk, idézzük fel és őrizzük meg az agyunkba jutó információkat. A stroke befolyásolhatja a koncentrációt, a memóriát és a problémamegoldást is.

Az agyunkban a különböző területeket különböző feladatokat látnak el, különböző tevékenységekért felelősek. Az agyvérzés következményeként kialakuló problémák az érintett agyterülettől, a sérülés mértékétől, az agyvérzés súlyosságától és egyéb tényezőktől függnek. A kognitív gondolkodást befolyásoló problémák nagyon gyakoriak agyvérzés után. Érintett lehet többek között a koncentráció, a memória, az információk előhívásának képessége, a problémamegoldás, a döntéshozatali képességek, a hosszú- és rövidtávú tervezés.

Sajnos, a kognitív sérülések megléte vagy mértéke gyakran nem derül ki azonnal, a kórházban, csak már az otthoni rehabilitáció idején. A kórházi tartózkodás alatt gyakran nincs is szükség bizonyos képességekre, vagy a problémákat átmenetinek tartják, és a stressznek tudják be. Van, hogy a zavarok csak akkor jelentkeznek, amikor bizonyos helyzetekkel először találkozunk a stroke után, például, amikor visszatérnénk a munkába.

A kognitív zavarok lehetséges tünetei

az érintett nehezen tesz különbséget a lényegtelen és fontos információk között (pl. nem tudja követni egy beszélgetés folyamát egy zajos környezetben)
nehéz fókuszálni a figyelmet, egy feladatra koncentrálni, az érintett figyelme könnyen elterelődik
az érintettnek nehezére esik egy félbehagyott feladatot folytatni
az érintett nem, vagy csak nagyon nehezen tud egyszerre több dologra is koncentrálni
az érintett nem tudja elég gyorsan feldolgozni az információkat, sokkal tovább tart neki megérteni a dolgokat, mint korábban
problémák a rövid- és hosszú távú memóriában, feledékenység (pl. elfelejti hova tesz tárgyakat, vagy nem tudja felidézni az ismerőse nevét)
az érintettnek nehezére esik megtervezni egy-egy feladatot, kihagy lépéseket (pl. öltözködésnél nem vesz fel minden szükséges ruhadarabot)
az érintett nehezére megérteni hétköznapi eszközök alapvető működését, nem látja át az ok és okozat közötti összefüggéseket (pl. nem tudja használni a távirányítót vagy kulccsal kinyitni az ajtót)
problémák feladatok elkezdésében vagy befejezésében
zavarok a problémamegoldásban

Problémák az érzékeléssel

Előfordulhat, hogy a kognitív képességeknek azon csoportja sérül, mely az információk megszerezésével függ össze. Gyakori például, hogy az érintett (esetleg bénul) oldalról „érkező” információkat nem fogadja be az agy (látótér-kiesés). Ezt az érintett gyakran nem is fogja fel, olyan számára, mintha ott nem is lenne semmi, az érintett oldalról nem kap semmilyen információt. A beteg környezete számára azonban rendkívül látványos lehet ez a zavar. Jellegzetes példái, hogy nem veszi észre az érintett oldalánál lévő tárgyakat, személyeket és beléjük ütközik, csak az egyik oldalon fésülködik vagy borotválkozik, a tányérja egyik oldalán lévő ételt érintetlenül hagyja stb.

A vizuális érzékelés, a szem-kéz koordináció, a térérzékelés is sérülhet. Ilyenkor a beteg nem tudja felmérni, mennyire távol vagy közel vannak tárgyak, nem érzékeli, milyen magas egy lépcsőfok vagy mikor van tele egy pohár. Nehezére esik az irányok meghatározása, nem tudja, pontosan hol keresse, ami valami előtt vagy mögött van, vagy az ezekre vonatkozó utasítások követése. Nem, vagy csak nehezen képes olyan összehangolt mozgásokra, amelyeknél nagy szerepe van a távolságnak és a pontosságnak (pl. nehezére esik a falatot a szájához vinni).

Apraxia

Az apraxia tulajdonképpen a mozgáskoordináció zavara, vagyis az akaratlagos, célirányos mozgások megtervezésének és végig vitelének a zavara. Mikor mozgunk, az agyunk határozza meg, pontosan mely izmok összehangolt működésére van szükség, és azt is, hogy ezek a mozdulatok milyen sorrendben kövessék egymást. Apraxia esetén ez a képesség sérül, anélkül, hogy bénulásról lenne szó.

Az érintett tudja, mit kellene tennie, megérti a feladatot, azonban az izmai mégsem engedelmeskednek az agyának. Mivel akaratlagos és rendezett mozgásokról van szó, nagyon gyakori, hogy ugyanazt a mozdulatsort más esetben, akaratlanul gond nélkül végig tudja csinálni az érintett. Jellemzőek a lassú, bizonytalan mozdulatok, a nem megfelelő erővel, túl gyengén vagy túl erősen végzett mozdulatok, a nem megfelelő irányba végzett mozdulatok. A beteg nem tudja mások mozdulatait utánozni, a részmozdulatokból nem áll össze a teljes, normális mozdulatsor. Az apraxia érintheti az arc izmait is, így a beszédképzés képessége vagy a mimika is sérülhet.

Agnózia

Az agyban tárolt információk előhívásának zavara az agnózia, mely tulajdonképpen a felismerés képességének hiányát jelzi. Az agnózia nem az érzékszervek működési zavara, hanem az érzékszervekből az agyba érkező információk értelmezése, előhívása vagy rendszerezése. Nagyon sokféleképpen, különböző mértékben érintheti a stroke-on átesetteket, és az is előfordulhat, hogy az érzékelés bonyolult folyamatában csak egy-egy kis, specifikus rész sérül. Gyakran csak egy érzékszerv, például a látás vagy a hallás az érintett. Előfordulhat például, hogy a beteg nem ismer fel egy tárgyat, ha látja, de ha megtapinthatja, akkor igen.

Az is megtörténhet, hogy magát a tárgyat nem ismeri fel, de a tárgy képét igen. Egyes betegek az arcokat nem tudják azonosítani, mások a színeket vagy a hangokat. Jellegzetes példája az agnóziának, hogy a beteg nem tud azonosítani egy elé lerakott csészét, de ha megfoghatja, megtapinthatja, képes megmondani, hogy mi az; esetleg jellemzőit, színét, méretét, sőt még a rendeltetését is meg tudja mondani, de azt konkrétan nem, hogy ez egy csésze. Rendkívül jellemző példája az agnóziának, hogy az érintettnek nem jut eszébe egy tárgy pontos neve, ezért más szót használ rá.

A beteg lelki támogatása

A stroke még akkor is komoly változást jelent a beteg életében, ha viszonylag gyorsan és teljesen felgyógyul. Ha hosszú távon megváltozott képességekkel és terhelhetőséggel kell megküzdenie, akkor különösen nagy lehet a depresszió és a szorongás kialakulásának esélye. A depresszió a rehabilitáció sikerét is ronthatja, és növeli az ápolásban résztvevő családtagok terheit is, ezért már az első jeleknél segítséget kell kérni pszichológus vagy pszichiáter szakembertől. Ha a beteg depresszióban szenved, a pszichiáter indokoltnak láthatja az antidepresszáns gyógyszerek adását, melyek bizonyítottan segítik a rehabilitáció sikerét is.