Otthonápolás: ki ápolhat, kit ápolhatnak?

Az otthoni ápolással kapcsolatos legfontosabb kérdések közé tartozik, hogy kit lehet otthon ápolni, illetve, ki láthatja el a gondozói feladatokat. A választ részben a jogszabályok adják meg.

Az otthoni ápolás, gondozás meghatározása nagyon egyszerűnek tűnik: egy beteg hozzátartozónkat, szerettünket az otthonunkban, vagyis nem egészségügyi intézményben látjuk el, gondoskodunk a testi-lelki jóllétéről, segítjük a gyógyulását, elviselhetőbbé tesszük a mindennapjait. Ez alapján valószínűleg életében legalább egyszer mindenki volt már otthon ápolt, vagy akár otthon ápoló is. Hiszen még egy hétköznapi influenzával is szorulhat valaki ápolásra (vagy, legalábbis nagyon jól eshet neki, ha gondoskodnak róla, míg jobban nem lesz).

Kit lehet otthon ápolni?

Az otthonápolás azonban jogi kategória is, különleges, intézményen kívüli betegellátási forma, melynek kereteit, szabályait törvényileg is szabályozzák. Ez alapján az otthoni ápolás, házi segítségnyújtás alanyai azok lehetnek, akik önmagukat nem tudják ellátni, illetve akik baleset, műtét után rehabilitációra szorulnak. Az otthon ápoltak köre éppen ezért rendkívül széles: van, aki csak ideiglenesen szorul az otthoni gondozásra, másoknak viszont folyamatos ápolásra van szüksége. Van, akit csak bizonyos tevékenységekben (pl. a mozgásban) kell támogatni, mások mindenben a gondozóra szorulnak.

Nagyon gyakori, hogy idős szülőkről, rokonokról gondoskodik valaki otthon. Ilyenkor a krónikus betegségek mellett az életkorból adódó kihívásokkal is meg kell küzdeni. Sajnos, az is előfordulhat, hogy valaki hosszú, súlyos betegség végső stádiumában kerül haza, hogy az utolsó heteit, napjait a családja körében, megszokott otthonában tölthesse.

Az otthoni gondozással összefüggő otthoni szakápolás a hivatalos meghatározás szerint abban az esetben vehető igénybe, ha az érintett egészségi állapota orvosi végzettséghez nem kötött kórházi ellátást igényelne, de ezt helyettesíteni lehet az otthoni szakápolás körében nyújtható ellátással. Az otthoni szakápolás a fekvőbeteg-intézményi ellátást váltja ki. A szakápolás igénybevételére külön szabályozás vonatkozik, azt a háziorvos rendeli el. Aki fekvőbeteg-szakellátásra nem szorul, a szakápolást nem veheti igénybe, ennek ellenére mégis szüksége lehet otthoni gondozásra.

Otthoni gondozás: a mosdatástól a körömápolásig

Ki ápolhat otthon?

A választ ebben az esetben is két irányból kell megközelíteni. Egyrészt, tulajdonképpen bárki gondozhatja otthon hozzátartozóját, aki úgy dönt, vállalja az ezzel járó feladatokat.

Másrészt, a jogszabályban meghatározott, speciális otthoni szakápolási feladatokat csak szakképzett, a megfelelő képesítésekkel, szakmai gyakorlattal rendelkező ápoló láthatja el, akinek fényképes személyazonosító okmánnyal kell igazolnia magát. Az 1996-os, az otthoni szakápolási tevékenységről szóló rendelet szerint a szakápolási feladatok ellátását az végezheti, aki:

• diplomás ápoló vagy más egészségügyi főiskolai végzettséggel rendelkezik, és van ápolói szakképesítése és ápolásban szerzett legalább 3 évnyi gyakorlata
• ápoló
• szakápoló

Az orvos által előírt, kiegészítő vagy rehabilitációs kezeléseket is megfelelő képesítéssel és szakmai gyakorlattal bíró szakember (gyógytornász, logopédus, dietetikus stb.) végezheti el.

Az otthoni szakápolást (meghatározott feltételek mellett) díjmentesen is igénybe lehet venni, ilyenkor a területileg illetékes szakápolói szolgáltató végzi a feladatokat. Ehhez a háziorvosnak kell elrendelnie az otthoni szakápolást.

Természetesen, mi magunk is kereshetünk otthoni szakápolással foglalkozó szakembereket. Ebben az esetben azonban a költségeket nekünk magunknak kell viselni, azt az egészségbiztosító nem támogatja. Ennek díja az igényelt ellátástól függően havonta minimum 70-80 ezer forint, az ellátáshoz szükséges eszközök, gyógyszerek költsége is minket terhel.