Ingyenes segítség az otthonápolásban: a szakápolói szolgáltatásról

Bár az otthoni ápolási feladatok legnagyobb részt a családtagokra hárulnak, bizonyos esetekben szakápolói segítséget is igénybe lehet venni. Milyen esetekben, hogyan, milyen feladatok ellátására kérhetünk segítséget?

Az otthoni szakápolás a hivatalos definíció szerint a beteg otthonában vagy tartózkodási helyén, kezelőorvosa rendelésére, szakképzett ápoló által végzett tevékenység, mellyel kiváltható a kórházi ellátás. Az otthoni szakápolás célja, hogy a gondozott megszokott és kényelmes otthoni környezetben, személyre szabott, humánus, szakszerű ápolásban részesülhessen. Ezzel az ellátási formával egyrészt csökkenthető a kórházi kezelések száma, lerövidíthető a kórházban töltött időszak hossza, másrészt azonban nem elhanyagolható az sem, hogy a gondozó családtagokra nehezedő terhek egy részét is átvállalják.

Milyen esetekben vehető igénybe és mennyibe kerül az otthoni szakápolást?

Az otthoni szakápolás akkor vehető igénybe, ha a beteg orvosi végzettséghez nem kötött kórházi ápolást, fekvőbeteg-szakellátást igényelne, de azt helyettesíteni lehet az otthon végzett ellátással. Az otthoni szakápolás időtartama alatt a beteg más szolgáltatótól kórházat kiváltó ellátást nem vehet igénybe. Az otthoni szakápolás bizonyos esetekben díjmentesen, az egészségbiztosítás keretében is igénybe vehető. Erre akkor kerülhet sor, ha az egészségi állapota miatt az otthoni szakápolást a kórházi ellátás helyettesítésére a háziorvos rendeli el, akár saját kezdeményezésre, akár intézeti vagy szakorvosi javaslat alapján.

Az ingyenes szolgáltatás további feltétele, hogy a szakápolói szolgáltatást az egészségbiztosítóval a feladat ellátására szerződött szolgáltató végezze, a szerződésben meghatározott ellátási területen, az igénybevételre jogosult személy otthonában. A szakápolási szolgáltatókra (a szerződésükben rögzített keret mértékéig) területi ellátási kötelezettség vonatkozik, vagyis, ha még ezen a kereten belül vannak, kötelesek elfogadni a hozzájuk érkező rendeléseket, azokat nem utasíthatják vissza.

Természetesen, van lehetőség arra is, hogy valaki magánúton keressen otthoni szakápolással foglalkozó céget, ilyenkor azonban saját magunknak kell ennek költségeit viselnünk.

Mennyi időre, milyen gyakran vehető igénybe az otthoni szakápolás?

Egyszerre legfeljebb 14 napra rendelhet el a háziorvos otthoni szakápolást. A díjmentes ellátás napi 1 -3 órát nem meghaladó vizitet foglal magában. Az első elrendeléstől számított 12 hónapon belül további 3 alkalommal, összesen 56 vizit mértékéig rendelhet folyamatos ápolást a háziorvos. Ha egy napon többszöri látogatás szükséges, az csak egy vizitnek számít.

Bizonyos, a rehabilitációval összefüggő tevékenységek (pl. gyógytorna) kúraszerűen vehetőek igénybe, 1-1 kúra általában két hónapig tart, 28 vizitet foglal magában, és 1 naptári évben egyszer megismételhető.

Ha a beteg állapota szükségessé teszi, akkor egyedi mérlegelés és kérelem alapján a háziorvos a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) egyetértésével további vizitszámot rendelhet el. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a szolgáltatónak megfelelő kapacitás áll a rendelkezésére a feladat elvégzéséhez.

Nem éri el a háziorvosát? Hívja az Egészségkalauz orvosait! Kattintson IDE!

Milyen ellátások vehetők igénybe az otthoni szakápolás keretein belül?

A háziorvos a szolgáltatás elrendelésekor határozza meg, hogy a támogatott ellátások listájából melyek alkalmazhatóak a betegnél, az ellátás gyakoriságát, és az annál alkalmazandó gyógyszereket is. Az ellátásokat, azok gyakoriságát csak a háziorvosnak van joga megváltoztatni.

• mesterséges, szondán át történő tápláláshoz és folyadékfelvételhez kapcsolódó ápolás, illetve ezek megtanítása
• tracheális kanül (gégekanül) tisztítása, a betét cseréje, illetve ezek megtanítása
• katéterezés, illetve hólyagöblítéshez kapcsolódó ápolás
• intravénás folyadék- és elektrolitpótláshoz nem szájüregen történő gyógyszer beadásához kapcsolódó ápolás
• baleseti vagy egyéb műtétek utáni ápolás, korlátozott önellátás esetén a testi higiéné biztosítása, valamint a mozgás segítése
• műtéti területek (nyitott és zárt sebek) ellátása
• sztómaterápia és különböző célt szolgáló drének kezelése
• szakmaspecifikus szájápolási tevékenységek műtét után
• dekubitálódott (felfekvéses) területek, fekélyek ápolása
• betegség következményeként átmenetileg vagy véglegesen kiesett vagy csökkent funkciók helyreállításához, fejlesztéséhez vagy pótlásához kapcsolódó ápolás keretében: a gyógyászati segédeszközök, protézisek használatának megtanítása, mozgás és mozgatás eszközei használatának megtanítása, hely- és helyzetváltoztatás segítése
• UH inhalálás, légzésterápia
• szívó alkalmazása
• oxigénterápia
• tartós fájdalomcsillapításhoz kapcsolódó szakápolói feladatok
• beszédterápia (a beteg állapotától függően)
• gyógytorna (a beteg állapotától függően)
• elekroterápia (a beteg állapotától függően)
• otthoni parenterális (nem szájüregen keresztül történő) táplálás végzése kizárólag krónikus bélelégtelenségben szenvedő betegek esetében, szükség esetén dietetikus bevonásával.