Agyvérzés után: ezek a terápiák segíthetnek a rehabilitációban
Stroke során kisebb vagy nagyobb mértékben sérülhetnek a kognitív képességek is, a memóriától a problémamegoldásig.
Számíthat-e javulásra a beteg? Milyen módszerek segíthetik a rehabilitációt? A stroke összetett probléma, sokféle agyterületet érinthet, ezeken keresztül pedig számtalan funkció zavarát okozhatja, de a sérülések mértéke is egyénenként eltérő lehet. Az, hogy mennyire súlyos következményekkel jár valakinél a stroke, más tényezőktől is függ, így azt sem lehet előre megjósolni, mikor fog valaki felépülni, illetve, milyen maradandó károsodásokkal kell számolni. A rehabilitációra adott válaszok is egyénenként eltérőek lehetnek, van, akinél gyorsabb és látványosabb a javulás, másnál lassabb és nehezebben észrevehető.
Nem lehet tudni, milyen sérülések maradnak
A stroke okozta kognitív problémákról nem lehet előre megmondani, hogy mikor „múlnak el” ezek, vagy hogy megmarad-e valamilyen zavar hosszú távon is. A kognitív problémák felismerését, a rehabilitáció megkezdését késleltetheti, hogy gyakran csak hosszabb idő után, a hétköznapokba való visszatéréskor észlelik ezeket. Az első napokban, hetekben sokszor nincs is szükség bizonyos képességekre, így nem is veszi észre a beteg vagy az őt otthon ápoló hozzátartozók, hogy valamivel gond van. Az is előfordulhat, hogy a beteg állapotában spontán javulás következik be, éppen akkora, mire eljutnának a diagnózisig.
A kognitív képességek zavarai általában a stroke-ot követő első néhány hónapban a legsúlyosabbak, de a beteg állapotának a javulása is az első 3-6 hónapban a leglátványosabb. Természetesen, később is lehetséges javulás, ám ez általában sokkal lassabb folyamat.
Arra is érdemes felkészülni mind a betegnek, mind a hozzátartozóknak, hogy az érintett kognitív képességei soha nem térnek vissza az agyvérzést megelőző állapotba. A kezdeti javulás utáni romlásra azonban nem kell számítani, és jó néhány olyan módszer van, mellyel megkönnyíthető az élet.
A legfontosabb tudnivalók a kognitív rehabilitációról
Jelenleg nincs olyan módszer, mely képes lenne tökéletes mértékben „megjavítani” az agyat, vagyis visszájára fordítani az agyvérzés során végbement változásokat, és visszaállítani az agy korábbi állapotát. A kognitív képességeket célzó rehabilitáció a változásokkal való új megküzdési stratégiák, módszerek elsajátítására, esetleg kompenzációs technikák megtanulására koncentrál. Azon az elven alapul, hogy az agy folyamatosan képes a változásra és rendkívül hatékonyan képes az alkalmazkodásra, tanulásra. Ebben a folyamatban általában ergoterápiával foglalkozó szakember lesz a beteg segítségére, de neurológus, pszichiáter, pszichológus is tagja lehet a rehabilitációs csapatnak.
Az egyik első lépés természetesen a károsodás felmérése, annak meghatározása, hogy mely kognitív képességek sérültek és milyen mértékben. Ez a felmérés sok esetben rendkívül frusztráló lehet a beteg számára, hiszen éppen azokkal a tevékenységekkel foglalkozik, melyek nehézséget okoznak. Fontos azonban, hogy megfelelő diagnózis legyen a kezünkben, hiszen így a megoldást is könnyebb megtalálni.
A kognitív rehabilitáció mindig egyénre szabott. Nagyon sokféle módszert alkalmazhatnak, a memória- és figyelemfejlesztő gyakorlatoktól a mozgásterápián keresztül a gyakorlati, praktikus módszerek betanításáig. Nagyon fontos a rendszeres gyakorlás. A kapott feladatokat újra és újra el kell végezni, az ismétlés maga is stimulálja az agyat, és hozzájárul ahhoz, hogy a kognitív képességek javuljanak. Minél többet gyakorol és ismétel tehát a beteg, annál jobb eredményekre lehet számítani.
A kognitív zavarok lehetséges tünetei
- az érintett nehezen tesz különbséget a lényegtelen és fontos információk között (pl. nem tudja követni egy beszélgetés folyamát egy zajos környezetben)
- nehéz fókuszálni a figyelmet, egy feladatra koncentrálni, az érintett figyelme könnyen elterelődik
- az érintettnek nehezére esik egy félbehagyott feladatot folytatni
- az érintett nem, vagy csak nagyon nehezen tud egyszerre több dologra is koncentrálni
- az érintett nem tudja elég gyorsan feldolgozni az információkat, sokkal tovább tart neki megérteni a dolgokat, mint korábban
- problémák a rövid- és hosszú távú memóriában, feledékenység (pl. elfelejti hova tesz tárgyakat, vagy nem tudja felidézni az ismerőse nevét)
- az érintettnek nehezére esik megtervezni egy-egy feladatot, kihagy lépéseket (pl. öltözködésnél nem vesz fel minden szükséges ruhadarabot)
- az érintett nehezére megérteni hétköznapi eszközök alapvető működését, nem látja át az ok és okozat közötti összefüggéseket (pl. nem tudja használni a távirányítót vagy kulccsal kinyitni az ajtót)
- problémák feladatok elkezdésében vagy befejezésében
- zavarok a problémamegoldásban
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Mi az aneurizma? Ezek az okai, típusai és kezelési lehetőségei
