Vinoterápia: márpedig a tokaji aszú gyógyszer - erre használhatja
Nem csupán borgőzös megállapítás az, hogy a Tokaj szőlővesszein érlelődött aszúszemek nedve gyógyító erejű.
A patikai gyógyszerkészítés fő iránymutatójának számító Magyar Gyógyszerkönyvekben – mint gyógyszer és gyógyszeralapanyag - korábban „Vinum Tokajense”, illetve „Vinum Tokajense passum” néven szerepelt a tokaji aszú.
A tokaji borvidék nemzeti kincsünk, ismert magyarországi világörökségi terület, amelyről már Kölcsey Ferenc is megemlékezett a Himnuszban, amikor azt írta, hogy „Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél”.
A tokaji aszú mint gyógyszer
A tokaji bor mindig is nemzeti büszkeségünk volt, de azt kevesebben tudják, hogy kicsit visszaugorva az időben a tokaji aszú a patikák féltve őrzött gyógyírja, egyben gyógyszer is volt.
Az 1909-ben megjelent III. Magyar Gyógyszerkönyv a gyógyszeres borok között említi a „Vinum Tokajense”-t, vagyis a „Tokaji asszubort”. Ahogy írja:
„A tokaj-hegyaljai borvidékről származó s odavaló asszuszőlő hozzáadásával szűrt, legalábbis úgynevezett kétputtonyos, megbízható helyről beszerzett asszubor.” A jellemzői között írja, hogy „Világos sárga színű, tiszta és átlátszó, jellemző aromás szagú és ízű édeses bor.”
A tokaji aszút önmagában is alkalmazták gyógyszerként, illetve abból további gyógyszereket is készítettek. Így készült a kínakéreg porral a „Chinabor”, a pepszin, hígított sósav, glicerin és narancsszirup hozzáadásával a „Pepsines bor”, valamint a hánytató borkővel az „Antimonos bor”. Míg az első két gyógybort erősítőként és étvágyjavítókként ajánlották, az utóbbi csak cseppenként fogyasztva került alkalmazásra köptetőszerként.
Az 1934-ben megjelent IV. Magyar Gyógyszerkönyv is tartalmazza a gyógyszerei között a „Tokaji aszúbor”-t „Vinum Tokajense passum” néven.
A vinoterápia már a múlté
Miközben a borok évszázadokon át kulcsszerepet kaptak a gyógyításban, a borral való gyógyítás, a vinoterápia, sajnálatos módon mára kiszorult a terápiából. Történt mindez annak ellenére, hogy számos bornál a modern kutatások is bebizonyították, hogy mértékkel fogyasztva kedvező élettani hatások, például a szív- és érrendszerre kifejtett pozitív hatás köthető hozzájuk.
Napjainkban a tokaji aszú és egyéb borok sem szerepelnek a hazai és európai gyógyszerkönyvekben. A borok mint gyógyszerek háttérbe szorulásának a legfőbb oka a nehezen biztosítható stabilitásuk volt (tárolás során üledék képződhet bennük). Sok esetben standardizált minőségű, 70 %-os etil-alkoholból készült tinktúrák vették át a patikai borok szerepét és helyét.
Tokaji aszú: „hivatalosan” már nem patikaszer
Annak ellenére, hogy a tokaji aszú ma már nem sorakozik a patikák gyógyszerkészítő laboratóriumában a polcokon, mértékkel fogyasztva mindenki számára egyedülálló, édes gasztronómiai élményt kínálhat.
Ezeket olvasta már?
- Mire jó a szódabikarbóna? Így használja, hogy értelme is legyen
- Mire jó a tőzegáfonya? Így készítse el, ha felfázott
- Mire jó a lóbalzsam? Ezt javasolja a szakgyógyszerész
- Mire jó a tárkony? Így hat az emésztésére, ha rendszeresen eszi
- Mire jó a CBD? És főképp, mire nem?
- Mire jó a kollagén? Így ápolhatjuk vele szépségünket
- Mire jó a bentonit? Meg fog lepődni: így hat a szervezetére, ha agyagot eszik
- Mire (nem) jó a patikai alkohol és a kékszesz?
- Mire jó a zselatin? Hiába is eszi kollagénpótlás miatt
- Mire jó a kefír? Így hálálja meg a második agy, ha rendszeresen eszi
Dr. Budai Marianna PhD.
szakgyógyszerész