Kinek érdemes rendszeresen aszpirint szedni? Ez a gyógyszerész válasza

2024.08.29.

acetilszalicilsav aszpirin vérrög infarktus dózis

vérrögök ellen acetilszalicilsav aszpirin szedése dózis

Gyakran kérdezik a patikában, hogy szedjenek-e rendszeresen kis dózisú acetilszalicilsavat?

Utánajártunk annak, hogy kivédhető-e a szívinfarktus, ha valaki amellett dönt, hogy naponta alkalmaz kis dózisú acetilszalicilsavat.

A kis dózisú acetilszalicilsav-kezelés azt jelenti, hogy valaki naponta 75-300 mg/nap dózisban, tipikusan 100 mg/nap adagban, szed aszpirint (acetilszalicilsavat) tartalmazó tablettát. Az ebben a dózistartományban alkalmazott acetilszalicilsav megakadályozza a vérlemezkék összecsapzódását, azaz gátolja azt, hogy a vérlemezkék „összetapadása” révén esetleg olyan vérrögök alakuljanak ki, amelyek bizonyos ereket elzárva szívinfarkktushoz vagy agyi infarktushoz vezethetnek.

Kérdéses azonban az, hogy mindez kiknél „működik”?

Aki egyszer már átesett súlyos szív- és érrendszeri eseményen, annak javasolt kis dózisú acetilszalicilsavat szedni.

Számos klinikai vizsgálat igazolta, hogy azoknál, akik korábban már szívinfarktuson vagy agyi infarktuson estek át, illetve azoknál, akiknél számos olyan rizikófaktor van jelen, amely szívinfarktus vagy agyi infarktus kialakulására hajlamosít, ajánlott és hatásos a kis dózisú acetilszalicilsav-kezelés. Esetükben a kis dózisú aszpirin rendszeres szedése hozzájárul ahhoz, hogy a jövőben kisebb eséllyel alakuljon ki szív- vagy agyi infarktus. Számukra a kezelőorvos javasolni szokta a hosszú éveken át, sok esetben az egész életen át tartó acetilszalicilsav-szedést.

Ezzel az ajánlással megegyeznek az acetilszalicilsav-tartalmú készítmények alkalmazási előírásaiban rögzítettek is, miszerint például a következő esetekben is javallott a kis dózisú acetilszalicilsav szedése: „cardiovascularis rizikófaktorokkal rendelkező 45-79 év közötti férfi és 55-79 év közötti nőbetegek esetében”

Vigyázat! A kis dózisú acetilszalicilsavnak is lehetnek mellékhatásai!

Valamennyi gyógyszernek, így a kis dózisban alkalmazott acetilszalicilsavnak is vannak mellékhatásai. A mellékhatások közül a legismertebbek közé tartoznak a vérzéses mellékhatások, így a gyomor- és bélrendszeri vérzések, de a szervezetben több más helyen is kialakulhat belső vérzés, folyamatos vérvesztés, és akár vérszegénység is lehet a következmény.

Fontos kiegészítés a kis dózisú acetilszalicilsavat tartalmazó gyógyszerek alkalmazási előírásában az, hogy a készítmény használata akkor javallott, amikor a „terápiás előny felülmúlja a gastrointestinalis haemorrhagia fokozott kockázatából eredő veszélyt”, azaz az esetlegesen jelentkező gyomor- és bélrendszeri vérzések rizikója elhanyagolható a terápia jelentette védelemhez képest. Hangsúlyozandó, hogy az erről való döntés a kezelőorvos feladata.

Ha tökéletesen egészséges, nem kell acetilszalicilsavat szednie!

A legújabb kutatások eredményei arra mutatnak rá és több szakmai szervezet is azt tanácsolja, hogy azoknál, akik korábban nem estek át szív- vagy agyi infarktuson és egészségesek, noha idősebbek, nem szükséges a kis dózisú acetilszalicilsav szedése. Esetükben ugyanis a védőhatás helyett a mellékhatások kerülhetnek előtérbe.

Összegzés

A kis dózisú acetilszalicilsav szedése azok számára ajánlott, akik korábban szív- és érrendszeri katasztrófán estek át, illetve akik bizonyos rizikófaktorokkal rendelkeznek. Számukra a kezelőorvosuk – szükség esetén, egyéni megítélés alapján – javasolni fogja a rendszeres gyógyszerszedést. Ez esetben a rendszeres gyógyszerszedés követendő!

Amennyiben valaki „csak” azért szeretne kis dózisú acetilszalicilsavat szedni, hogy egy esetleges szívinfarktust megelőzzön, noha szív- és érrendszeri szempontból egészséges, nem tanácsos a gyógyszerszedés. Ugyan az acetilszalicilsav esetében vény nélkül kapható gyógyszerekről van szó, gondolni kell arra, hogy a vény nélkül kapható patikaszereknek is vannak mellékhatásaik. Nem árt mérlegelni, a szakszerű mérlegeléshez pedig a kezelőorvos tanácsát kérni.