Vérnyomáscsökkentők – ismerje meg jobban a főbb típusokat
Igen sokan kénytelenek manapság valamilyen vérnyomáscsökkentőt szedni. Lássuk, mely típusokat írják fel a leggyakrabban az orvosok.
Számos gyógyszer csökkentheti a magas vérnyomást, így a problémára való készítményeket különböző osztályokba sorolják, melyek más-más módon segítenek normalizálni az értéket. A megfelelő szer kiválasztása bonyolult és hosszadalmas lehet, ám jó hír, hogy választás van bőven.
Mikor van szükség vérnyomáscsökkentő szedésére?
Az enyhébb vérnyomás-emelkedés általában életmóddal remekül kordában tartható. Ilyenkor fontos, hogy odafigyeljünk a sószegény táplálkozásra (a DASH és a mediterrán diéta a szakemberek szerint ekkor a legjobb), valamint a rendszeres testmozgásra. Amennyiben súlyosabb az illető állapota, úgy mellette gyógyszeres kezelés indokolt. Erre főleg abban az esetben van szükség, ha a vérnyomás értéke hosszabb időn keresztül 140/90 Hgmm felett van, pláne akkor, ha egyéb olyan rizikófaktorok is fennállnak, melyek megnövelik a szív-és érrendszeri problémák kialakulásának kockázatát.
Mit kell tudni a vérnyomáscsökkentő gyógyszerekről?
A vérnyomáscsökkentők különböző utakon keresztül csökkentik a vérnyomást és azáltal mérséklik a szövődmények fellépésének esélyét. Érdemes tudni, hogy ezen készítmények kiválasztása nagy odafigyelést igényel, főleg akkor, ha az illetőnél egyéb betegségek is jelen vannak, hiszen nem minden típust lehet bizonyos állapotokkal és más gyógyszerekkel kombinálni. Lássuk, melyek a leggyakoribb csoportok a vérnyomás-csökkentőkön belül.
ACE-gátlók
Ezek a gyógyszerek megakadályozzák a szervezetet abban, hogy egy természetes érösszehúzó anyagot, úgynevezett angiotenzin II-t termeljen. Ezt úgy érik el, hogy bénítják azon enzimet, ami az angiotenzin I-et angiotenzin II-vé alakítja. Gyakori mellékhatása a száraz köhögés.
Angiotenzin II-receptor-blokkolók (ARB)
Igen hasonlóak az ACE-gátlókhoz, ám ezek a készítmények az angiotenzin II receptorok blokkolásával fejtik ki hatásukat, vagyis az aktív angiotenzin kötődését akadályozzák meg a receptoron. Gyakori mellékhatása fejfájás és szédülés.
Kalciumcsatorna-blokkolók
A kalcium hatására a szív simaizmai erősebben húzódnak össze. A kalciumcsatorna-blokkolók lassítják a kalcium bejutását ezekbe az izmokba, mérsékelve ezzel az összehúzódások erejét, így leveszik a nagyobb terhelést a szívről és csökkentik a vérnyomást.
Béta-blokkolók
Az adrenalin egy olyan hormon, melynek hatására a szervezet fokozott üzemmódra kapcsol: ezért felszabadulása esetén fokozódik a szívműködés és megemelkedik a vérnyomás. A béta-blokkolók ezt akadályozzák meg. Az erek falán lévő béta receptorokat ugyanis meggátolják abban, hogy fogadják az adrenalin üzenetét, így az nem tudja kifejteni a hatását.
Diuretikumok
A diuretikumok - más néven vízhajtók - fokozzák a só-és vizeletürítést, így kevesebb folyadék kering majd az erekben, ezáltal pedig csökkenti az erek falára nehezedő nyomást és segíti a vérnyomás szabályozását. Gyakran más gyógyszerekkel együtt alkalmazzák. A vízhajtókkal azonban óvatosan kell bánniuk azoknak, akik olyan betegséggel küzdenek, melyek hajlamosítanak a dehidratációra: például cukorbetegség, veseproblémák. Érdemes azt is tudni, hogy kihajthatják a káliumot is, ami szívritmuszavart eredményezhet.
A vérnyomáscsökkentők veszélyei
Sajnos a vérnyomáscsökkentők alkalmazása esetén különböző mellékhatások léphetnek fel. A leggyakoribbak az alacsony pulzus, a szédülés és a fejfájás. Ez főleg az idősebbeknél okozhat nagyobb gondokat, ugyanis előfordulhatnak ilyenkor esések, balesetek. Amennyiben mellékhatásokat tapasztal, mindenképp konzultáljon orvosával, aki alacsonyabb dózist, illetve más készítményt javasolhat.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Ingadozó, magas vérnyomás: a szemfájdalom az egyik tünet
