Antibiotikum rezisztencia: ezért van köze a koronavírushoz!
A „Superbug”-nak is nevezett, gyakran halálos betegségeket okozó és rendkívül fertőző baktérium törzsek a mikroorganizmusok gyors mutációjával és a rezisztencia „átadásával” jönnek létre, és egyre több antibiotikumnak tudnak ellenállni.
A jelenleg használatos, akár több napot is igénybe vevő diagnosztikai teszt helyett már 30 perc alatt eredményt mutató gyorsteszt segíthet meghatározni, hogy melyik antibiotikum típusra rezisztens az adott baktérium, így a szükséges kezelés is gyorsabban és pontosabban szabható a betegre.
Superbug - antibiotikum rezisztencia
A túlzott antibiotikum fogyasztás eredményeként egyre több olyan baktérium vesz minket körül, amelyekre nem hatnak a jelenleg használatos gyógyszerek és kezelések – ellenállnak egy adott gyógyszernek, antibiotikum rezisztensek. Ezek a „Superbug”-nak is nevezett, gyakran halálos betegségeket okozó és rendkívül fertőző baktérium törzsek a mikroorganizmusok gyors mutációjával és a rezisztencia „átadásával” jönnek létre, és egyre több antibiotikumnak tudnak ellenállni.
Hibás "megelőző kúrák" antibiotikumokkal
A COVID-19 járvány okozta tömeges fertőtlenítés, a betegek védelme érdekében adott egyre nagyobb mennyiségű, esetenként „megelőző jellegű” antibiotikum és az otthoni random „kúrák” a jelenség felgyorsulását okozzák. Egy, a Világbank által készített felmérés szerint, ha a pandémiát megelőző ütemben halad a folyamat, akkor ezen betegségek okozta károk (kezelések, betegápolás, munkaerő kiesés, halálozások) a 2008- 2009-es gazdasági krízis nagyságrendjének megfelelő GDP csökkenést okozhatnak évente világ szinten.
2030-tól a globális GDP 1 billió dolláros veszteséget érhet el, ha pedig erősebb antibiotikum használatot feltételező forgatókönyvet nézünk (mint amilyet a jelen járvány is eredményez), akkor ez a szint 3,4 billió dollár is lehet. És akkor ez még csak a gazdasági vonatkozás.
Antibiotikum rezisztencia: évente 700 000 ember hal meg benne
Szerencsére sok lehetőség van a folyamat lassítására, megállítására, bár ehhez is fegyelmezett, előrelátó és tájékozott társadalmakra van szükség. Az eszközök között nagyon fontos szerepet kap a megfelelő, célzott kezelés és gyógyszer kiválasztása, a lehető legrövidebb idő alatt. Ezt a megfelelő teszteléssel lehet elősegíteni.
A jelenleg használatos diagnosztikai tesztek (a köznyelvben elterjedt „tenyésztés”) viszonylag sok időt, akár napokat vesznek igénybe az esetenként gyors lefolyású bakteriális fertőzéseket kiváltó kórokozó beazonosítására. Az antimikrobiális rezisztencia gyors tesztelésére több kutatás és fejlesztés is folyik, többek között egy Európai Uniós összefogással megvalósuló projekt, az AMR DetecTool.
A jelenleg használatos, akár több napot is igénybe vevő diagnosztikai teszt helyett már 30 perc alatt eredményt hozhat egy olyan eszköz kifejlesztésével, amely segít meghatározni, hogy melyik antibiotikum típusra vagy típusokra rezisztens az adott mintában található baktérium. A világ szinten is elismert fejlesztő csapat már évek óta együtt dolgozik, köztük spanyol, francia és magyar szakemberek, kutatók és kórházak is - a Semmelweis Egyetem több intézete is részt vesz a projektben.
