Nem minden gyógyszer, ami annak látszik!

Gyógyszer- és étrend-kiegészítő témában beszélgettünk Dr. Ilku Líviával, aki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) igazgatója. A hamis gyógyszerek elleni harc lehetőségeiről kérdeztük.

Előnyt jelent-e mostani munkájában, hogy korábban az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) főigazgató-helyettese volt?

Azt látom, hogy aki bármilyen úton-módon belekeveredik ebbe a "történetbe", legyen az gyógyszergyártó, vagy hatóság: ugyanabba az irányba halad. A gyógyszerhamisítás nagyon összetett probléma.

Pontosan kell tudnunk, mitől gyógyszer egy gyógyszer, vagy mikor tekintjük étrend-kiegészítőnek. Mi a teendő, ha hamisítványokkal találkozunk? Ezek büntetőjogi és szabályozást illető ügyek egyaránt. Most egy hatósághoz tartozik a gyógyszer- és étrend-kiegészítő piac, valójában egy történelmi a pillanat, hiszen nem tudnak az ügyek elsikkadni.

A gyógyszeripar tud-e tenni valamit a hamisítások ellen, vagy ez hatósági feladat?

Többféle módon lehet fellépni a hamisítások ellen. A MAGYOSZ pl. tavaly több mint 80 felszólítást küldött ki olyan weblapok üzemeltetőinek, akik hamisított, vagy gyanús termékeket kínáltak, és ennek nyomán 60-at ezek közül ténylegesen eltávolítottak. Ez nagyon jó arány! Gyógyszergyártói szövetségként részt veszünk a HENT munkájában, szorosan együttműködünk a gyógyszerhatósággal, a rendőrséggel és a NAV-val egyedi esetekben, de stratégiák kidolgozásában egyaránt.

Van-e a munkacsoportnak büntetőjogi hatásköre?

Igen, pont a HENT működésének eredménye az, hogy büntetendővé vált az egészségügyi termék hamisítása. A gyógyszerhamisítás alapesetben is három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető bűncselekmény, viszont a valós tényállás megállapításához nagyon komoly közös munka kell. Az OGYI igazságügyi szakértő, a NAV lefoglalja a gyanús termékeket, emellett a rendőrség, ügyészség, bíróság szoros együttműködése is szükséges. Egyértelmű és világos a cél, összehangolt a tevékenység.

Magyarországon milyen gyakori, hogy hamis gyógyszerrel találkozunk?

Lakossági felmérésekből kiderül, hogy egyre nő az interneten hamis gyógyszert rendelők száma. Egyre több mindent rendelünk interneten, miért ne rendeljünk gyógyszert is? Ez nagyon veszélyes. Szerencsére a legális forgalmazási láncban, azaz gyártó – nagykereskedő – gyógyszertár-vonalon Magyarországon még nem találtak hamis gyógyszert.

Hamis gyógyszer csak az online kínálatban jelenik meg?

Inkább úgy fogalmaznék, hogy nem találtunk még olyan hamis gyógyszert, ami a legális láncból jutott volna el beteghez.

Térjünk vissza a gyógyszerek és az étrend-kiegészítők kérdésére. Várható-e változás, szigorítás az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos szabályozásokban? Mivel nincs vizsgálat, minőségellenőrzés, nem tudhatjuk, mi van egy termékben.

Az étrend-kiegészítő piac bizalmi elvre épül, másként működik, mint a gyógyszerek világa. A gyártó/forgalmazó a terméket bejelenti, forgalomba hozza, a piaci felügyeletre bízza, hogy a nem megfelelő étrend-kiegészítőt utólag kiszűrje. A szigorítás iránya kétféle lehet: vagy a bejelentés, forgalomba hozatal folyamatába kellene szűrőt beépíteni, vagy a piaci felügyeletet hatékonyabbá tenni.

A MAGYOSZ rengeteget fáradozott a forgalomba hozatallal kapcsolatos módosításon, de nem jutottunk előbbre. Az Európai Uniós szabályozás szerint étrend-kiegészítőknél nincs szükség előzetes engedélyezésre, ezzel nem lehetett szembe menni. Itt nem tudtunk tovább lépni, a piacfelügyelet erősítésével pedig keveset foglalkoztunk. A felügyeleti rendszerben nálunk sok hatóság volt érintett, így "sok bába között elveszhetett a gyerek". Néhány hete létrejött egy csúcsszerv, az OGYÉI, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, amely minden kapcsolatos hatáskörrel és tudással bír. Az érdemi változtatások rövidesen életbe lépnek. Olyan szerv élhet majd hatósági jogkörökkel, amelynek kellő szakértelme is van ehhez.

Hogyan tud a HENT és a MAGYOSZ szólni a vásárlókhoz?

Jelenleg e kérdéssel sokat foglalkozik a sajtó, fontos a lakosság tudatosságának növelése. Számos kampány indul. Július 1-től az Európai Bizottság által előírt védjegyet minden gyógyszertár, forgalmazó köteles feltüntetni a legális internetes árusításhoz, ez lesz a közös európai fellépés egyik általános ismertetőjegye. Fontos, hogy felhívjuk erre a vásárlók figyelmét. Egyszerű ellenőrzési forma, sok hasonló ismert a mindennapos vásárlásokban. A logó egyértelműen jelzi, hogy a weblap hamis, vagy valódi. Másik lényeges újdonság, hogy az OGYI/OGYÉI január 1-jével hatáskört kapott a hamis weboldalak kiszűrésére. A "feketelista" megjelenik az OGYÉI honlapján, remélhetőleg sok tudatos tartalomszolgáltató és kereskedelmi partner átveszi, használja. A listából azonnal kiderül, kik azok az online cégek, akiknek hamis mivoltuk miatt felszólítást küldtek, és mi volt a hamis termék, tartalom. Itt bárki tájékozódhat, jó helyről veszi-e a gyógyszert, van-e a vásárolni kívánt gyógyszer egyáltalán.

Kedves Igazgató Asszony, köszönjük szépen a beszélgetést, munkájához mindannyiunk javára sok sikert kívánunk.