Fájdalmai vannak? Ezek a fájdalomcsillapító szerek hatnak a leggyorsabban
Melyik fájdalomcsillapító gyógyszer képes a fájdalmat a legrövidebb időn belül csillapítani? Mit válasszunk, ha az időfaktor is kiemelten fontos?
Fejfájás, fogfájás vagy menstruációs görcs… A betegek minél hamarabb szeretnének megszabadulni a kínzó panaszaiktól. A gyógyszerek csomagolásán a „rapid” szócska utal a rövid időn belül várható hatáskezdetre, és ez kecsegtet azzal, hogy a fájdalom rövid időn belül elmúlik.
A hatóanyag vagy a gyógyszerforma számít?
A fájdalomcsillapító hatóanyagok listája meglehetősen hosszú. A paracetamolon kívül ide sorolhatók az ún. nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID), amik prominens képviselői közé tartozik az acetilszalicilsav, a dexketoprofén, a diklofenák, az ibuprofén vagy a naproxen. Ezeknek a hatóanyagoknak a készítményei vény nélkül is megvásárolhatók a patikákban.
Leszögezendő, hogy valamennyi hatóanyag, megfelelő dózisban adva, hatásosan csillapítja a különféle fájdalmakat. Ha azonban a hatásfellépésig eltelt idő a kérdés, akkor elsősorban nem a hatóanyag, hanem a gyógyszerforma (tabletta, por, drazsé, oldat, szuszpenzió stb.) a döntő. Nem mindegy tehát, hogy 25 mg diklofenákot bevont tablettaként vagy lágy kapszulaként veszünk be. Utóbbi esetben ugyanis jóval hamarabb lehet számítani a fájdalom enyhülésére.
Másként fogalmazva: a gyógyszertechnológiai formuláció szabja meg azt, hogy egy adott gyógyszerből a "belé zárt" hatóanyag milyen gyorsan szabadulhat fel. A felszabadulás döntő lépés, hiszen csak a tablettából, kapszulából vagy porból szabaddá vált, a bélnyálkahártyán át felszívódó és a vérkeringésbe bejutó hatóanyag lesz képes a fájdalomcsillapító hatás kifejtésére. Minél rövidebb időn belül megtörténik a hatóanyag-felszabadulás, annál hamarabb fellépő hatás remélhető egy adott készítménytől.
Minél inkább folyékony, annál gyorsabban hat?
Ökölszabályként megfogalmazható, hogy minél inkább folyékony, azaz oldott formában kerül szájon át bevételre egy adott hatóanyag gyógyszere, annál hamarabb bekövetkező hatásfellépéssel lehet az esetében kalkulálni. Erre vezethető vissza, hogy számos fájdalomcsillapító készítménynek van olyan formája, ami oldat készítésére alkalmas, azaz egy tasaknyi port bele kell önteni egy pohárnyi hideg vagy meleg vízbe, és meginni.
Az utóbbi időben több olyan készítmény jelent meg, ami lágyzselatin anyagú kapszulába töltve tartalmazza a hatóanyag oldott, folyékony formáját. Ezeket a lágyzselatin kapszulákat bevéve – a klasszikus tablettákkal vagy drazsékkal összehasonlításban - viszonylag gyors hatásfellépésre lehet számítani. A lágyzselatinos kapszula rövid időn belüli szétesése ahhoz vezet, hogy a felszívódásra kész, folyékony hatóanyag rövid időn belül felszívódásra és hatásra készen álljon.
Vannak azonban trükkös megoldások is, amiknek köszönhetően például a tablettáknál is elérhető a szokásosnál rövidebb időn belüli szétesés. Léteznek például olyan fájdalomcsillapító filmtabletták, amik a gyomorsavval reagálva szén-dioxid gázt fejlesztenek. Ez a gázképződéssel járó pezsgés „szétrobbantja” a tablettát, ahhoz vezetve, hogy a szétporlott tabletta hatóanyaga - „rapid” módon - felszívódásra kész legyen.
Egyének közötti különbségek is vannak!
Felelősen nem lehet kijelenteni azt, hogy egy adott fájdalomcsillapító tabletta hatása bizonyos időn belül fellép. Attól függően, hogy éhgyomorra vagy jóllakottan, kevés folyadékkal vagy sokkal, milyen folyadékkal, milyen hőmérsékletű étellel vagy itallal történik meg a bevétel, - és még sorolhatók tovább a befolyásoló faktorok - a hatóanyag szabaddá válása több-kevesebb ideig tarthat. Emiatt szerepel a gyógyszerek alkalmazási előirataiban is időintervallum, miszerint pl. a hatásfellépés ideje egyéntől függően 20-50 perc lehet; azaz kinél hamarabb, kinél később múlik a fájdalom…
Összegezve
- A gyógyszertechnológiai formuláció határozza meg a hatóanyag-felszabadulást.
- Folyékony formában készült gyógyszerek esetében gyors hatásfellépésre lehet számítani.
- Lágyzselatin kapszulák és filmtabletták is segítik a rövid időn belüli hatás kifejtését.
- A hatóanyag felszabadulását sok tényező befolyásolhatja.
Dr. Budai Marianna PhD. szakgyógyszerész
Olvasta már?
- Ezt tanácsolja a gyógyszerész, ha a fájdalomcsillapító gyógyszertől fájna a gyomra
- Így szedje a fájdalomcsillapítót, hogy valóban hasson
- Ezért hat jobban a fájdalomcsillapító, ha koffein is van benne
- Fájdalomcsillapító szedése: ezt tartsa be, hogy hasson
- Migrénes fejfájásra ezért nem igazi megoldás a fájdalomcsillapító
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Fájdalomcsillapító tapasz: így NE használja!
