Maláriára bevált szert tesztelnek koronavírus ellen
A baktériumokkal megbirkózik az emberiség, de miért olyan nehéz vírusok ellen gyógyszert fejleszteni?
A vírusok jóval nehezebb célpontok a terápia számára, mint a baktériumok. Miért is?
A vírusok a leginkább a szaporodásuk (ún. replikációjuk) idején sebezhetők, azonban a gazdaszervezet - jelen esetében az ember - sejtjei aktívan részt vállalnak az önálló szaporodásra képtelen vírusok szaporodásában, így a vírusok szaporodását gátló „gyógyszerek” a humán szervezet számára is mérgezők lehetnek.
Ráadásul a vírusok gyorsan mutálódnak, ahogy a koronavírus is, azaz, változik a génállományuk, így egy bizonyos fajtájú vírustörzsből kifejlesztett vakcina hatása gyorsan semmissé válhat. Újabb mutációk révén lehetségessé válik a még jobb alkalmazkodás a gazdaszervezethez, így még virulensebbé válhat, és gyorsabban terjedhet emberről emberre.
Milyen vírusellenes szerek vannak forgalomban?
A jelenleg rendelkezésre álló vírusellenes szerek, amiket például herpeszvírusok vagy HIV-okozta fertőzés esetén alkalmaznak, a következőképpen hatnak:
· gátolják a vírusok „levetkőzését”, a sejtbe való bejutásuk után,- ezek a szerek csak a betegség igen korai fázisaiban alkalmazhatók, bizonyos típusú vírusfertőzések (elsősorban herpeszvírus okozta) esetén.
· a vírus felszínén található specifikus „képleteket” blokkolják (pl. az influenza A- vagy B-vírusok felszíni neuraminidázainak a gátlása).
· a vírus örökítőanyagának, azaz a virális DNS-nek vagy az RNS-nek a szintézisébe avatkoznak be.
· az információ RNS-ről DNS-re való átírását gátolják,- ennek elsősorban a HIV-fertőzés terápiájában van jelentősége.
Ha van gyógyszer, akkor sem magától értetődő a terápiás eredmény
A gyógyszerkincs részét képező vírusellenes szerek nem mondhatók teljesen „ideálisnak”. Elég csak a herpeszvírusokra gondolni, amik ajak- vagy nemi herpeszt válthatnak ki. Noha léteznek célzottan herpeszvírusok ellen ható patikaszerek, amik a herpeszvírusok DNS-ének a szintézisét gátolják, ezek külsőleges vagy belsőleges alkalmazása sem képes teljes mértékben eltüntetni a szervezetből a vírusokat. Enyhíteni ugyan képesek a tüneteket, és igazolt, hogy a vírusellenes hatóanyagok 5 napon át tartó alkalmazása, átlagosan 0,5-2,5 nappal rövidíti le az ajakherpesz gyógyulás idejét, mindez azonban nem jelent tartós gyógyulást. Bizonyos időközönként, elsősorban akkor, ha legyengül a szervezet, és nem eléggé ütőképes az immunrendszer, újra és újra fellángolhatnak a herpesz vírusok okozta panaszok.
A H1N1-influenzajárvány kapcsán pedig visszaemlékezhetünk arra, hogy létezik az influenza-fertőzés kezelésére szolgáló hatóanyag is. A legismertebb influenzavírus-elleni hatóanyag, az oszeltamivir azáltal fejti ki a hatását, hogy gátolja a vírus felszínén található, neuraminidázoknak nevezett enzimeket. Ha a neuraminidázok blokkolva vannak, a vírus nem képes terjedni. Az oszeltamivirnek és a hasonló hatóanyagoknak azonban csak akkor lehet kielégítő a hatása, ha azt idejekorán elkezdik adagolni (úgy tűnik, hogy már kialakult tüneteknél késő), továbbá, a készítmény elsősorban kórházi körülmények között adható, az esetleges mellékhatásokra is tekintettel.
Olvasson tovább! Ezek a koronavírus tünetei!
Mennyi ideig tarthat a gyógyszerfejlesztés egy új vírus ellen?
A koronavírus okozta fertőzések felvetik a kérdést, hogy mennyi idő alatt születhet meg egy hatásos, koronavírus-elleni gyógyszer.
Amennyiben kiderül, hogy a koronavírus már valamilyen meglévő hatóanyagra érzékenyen reagál, akkor néhány hónap alatt rendelkezésre állhat hatásos gyógyszer. Nem biztos, hogy ez esetben egy már korábban is vírusellenes szerként alkalmazott gyógyszerről van szó. Érdekességként megemlíthető, hogy jelenleg például a több évtizede ismert, maláriaellenes hatású klorokin van a vizsgálatok fókuszában – mint potenciális koronavírus-elleni hatóanyag.
Amennyiben új hatásmechanizmusú, eddig ismeretlen szerkezetű vírusellenes szer fejlesztését célozzák meg a kutatók, a siker nem garantált, és ideális esetben is évekig, évtizedekig tarthat a folyamat (egyéb új hatóanyagok fejlesztési idejéhez hasonlóan). Hosszú időbe telhet tehát, míg sikerül egy olyan vegyületet gyógyszerré formulálni, ami eredményesen veszi fel a harcot egy számunkra eddig alig ismert vírussal szemben.
Dr. Budai Marianna PhD.
szakgyógyszerész
