Konferencia a gyógyszerhamisítás elleni harcról
Magyarországon egyre többen élnek bizonytalan forrásból származó gyógyszerekkel, idén már átlagosan minden huszadik ember. A gyógyszerhamisítás elleni küzdelemről a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendőrtiszti Karának Vám- és Pénzügyőr Tanszéke rendezett konferenciát decemberben.
Ódor Erzsébet, a Sanofi Zrt. környezetbiztonsági vezetője előadásában arról beszélt, hol szivároghatnak be a hamis gyógyszerek az ellátási láncba, a gyártósor és a gyógyszertár között hol a rendszer gyenge pontja. A gyárban magas minőségi követelmények vannak, amit a hamis gyógyszer biztos, hogy nem érne el. Biztonságosak a kereskedelmi elosztó központok is.
A gyenge láncszemek a szállítás illetve az értékesítői hálózat lehet. Felhívta a figyelmet, a gyógyszergyárak mindent elkövetnek, hogy a hamis gyógyszerek térnyerését megakadályozzák: 24 órás bejelentővonalat működtetnek, figyelik az internetet, próbavásárlásokat végeznek, kiemelten ellenőrzik termékeik útvonalát – biztonsági rendszereiket (csomagolásjelölések) folyamatosan fejlesztik.
Magyarországon eddig még nem találtak a gyógyszertárakban bizonytalan forrásból származó gyógyszert. – Arra viszont van példa, amikor nem értékesítésre szánt gyógyszert árulnak interneten – mondja Ódor Erzsébet. – Láttak adománynak szánt készítményeket az interneten, ahol pénzért árulták a nagy mennyiségű gyógyszert. A gyógyszer ebben az esetben nem hamis, viszont biztos, hogy nem megfelelő körülmények között tárolták, tehát a minőség gyengült. Ez erkölcsileg is elítélendő, hiszen e gyógyszerek pont a rászorultakhoz nem értek el!
Nem kell messzire menni a hamis gyógyszerrel való találkozáshoz. Ukrajnában nem működik megfelelően a gyógyszerek zárt láncú értékesítése, a 17 vizsgált patikából 13-ban például egy magyar készítmény hamisítványát kínálták megvételre. Ebből havonta 700 000 (!) doboz fogyott.
Dr. Zacher Gábor toxikológus főorvos előadásában hangsúlyozta, hogy a hamis gyógyszerek komolyan veszélyeztetik egészségünket: vagy kevés hatóanyag van bennük, vagy egyáltalán nincs, így nem fog gyógyulni a beteg. Még veszélyesebb, amikor más anyaggal próbálják pótolni az eredetit: ilyenkor váratlan mellékhatások léphetnek fel, melyek okát igen nehéz kideríteni. A magyar "gyógyszerszedő nemzet", kiemelten figyelni kell a hamis gyógyszerek térhódításának visszaszorítására.
Székely Krisztina, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője előadásában kiemelte, hogy a hamis gyógyszerek piaci részesedése elsősorban a fejlődő országokban ölt aggasztó méreteket, ahol ez az arány eléri az évi 12-16%-ot. Ez az EU-ban 10%, nálunk egyelőre 1-2%.
Bizonytalan forrásból származó gyógyszereket (akár interneten is) az elmúlt évben már a lakosság 4%-a vásárolt. A magyar jogszabályok szerint itthon gyógyszerek csak engedéllyel forgalmazhatók, azaz magyar nyelvű internetes weboldal csak abban az esetben árulhat gyógyszert, ha azt működési engedéllyel rendelkező gyógyszertár működteti.
Az internetes értékesítésre jogosult patikák listája megtalálható az ÁNTSZ weboldalán. Amennyiben viszont a gyógyszert vásárló nem ezekről a felületekről vagy nem magyar nyelvű weboldalról rendel, semmi garancia nincs arra, hogy eredeti készítményt vásárolt.
Kiemelte, hogy nem csupán a hatóanyag (kevesebb, nincs, más) lehet probléma, hanem a szállítási körülmények által is minőségkárosodás következhet be. változatosan, pl. testre csavarva, autó karosszériájába, háztartási gépek csomagolásában próbáltak már behozni a gyógyszereket. Ezeket legtöbbször ömlesztve szállítják és itt csomagolják lehetetlen körülmények között. Valódi példa, amikor egy felderítés során derült fény arra, hogy egy mobiltelefont értékesítő boltban csomagoltak hamis potencianövelőt.
Új fejlemény, hogy a 2013. július 1-jével hatályba lépő új Büntető Törvénykönyv külön tényállásként szabályozza és rendeli büntetni az egészségügyi termék hamisítását.
Sárközi Alexandra, a NAV bűnügyi szóvivője a konferenciát követő, MTI-nek adott interjújában elmondta, hogy a tapasztalatok alapján a legnépszerűbb hamisítványok a testépítéshez használt szerek, az izomtömeg-növelő szteroidok, de nagy a kereslet a potencianövelők és a fogyasztó szerek iránt is.
2011-ben kb. 493 millió forintnyi hamis gyógyszert foglaltak le a NAV pénzügyi nyomozói. A szállítmányok általában légi úton érkeznek, postai csomagként jutnak el a címzettekhez, vagy futárszolgálat szállítja házhoz azokat. Közúti ellenőrzéskor is előfordul, hogy illegális gyógyszerre bukkannak, jellemző ez pl. a szerb–magyar határon.
A NAV nyomozói általában engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység miatt indítanak nyomozást, de jellemzőek az áru hamis megjelölése miatt indított nyomozások is. Előbbi esetben három évig terjedő, az utóbbi minősített esetben pedig – vagyis ha nagy mennyiségű vagy értékű áruról van szó – egytől öt évig terjedő szabadságvesztés lehet az elkövető büntetése.
Sokszor találkoznak légi forgalomban érkező táplálék-kiegészítőkkel, amelyek a Távol-Keletről érkeznek, és a tradicionális orvosláshoz köthető, védett növényi vagy állati részeket tartalmaznak. Ezeket a termékeket a NAV foglalja le, de a nyomozást a rendőrség folytatja.
