A kóla 140 éve még agytonik volt! Ilyen tünetek ellen ajánlotta a gyógyszerész feltaláló

2023.12.26.

kóla gyógyszer tonik üdítő

kóla, agytonik, feltaláló, gyógyszerész, fejfájás

A kólát az 1800-as években egy amerikai gyógyszerész alkotta meg fejfájás, kimerültség ellen, és majdnem csődbe ment.

Dobson Szabolcs, gyógyszer engedélyeztetési szakértő írt a kóla és a tonik eredetéről.

Coca Cola

Feltalálója 1886-ban John Stith Pemberton (1831-1888) amerikai gyógyszerész volt. 1865 áprilisában, a Déli Konfederáció katonájaként Pemberton kardvágásos sebet kapott a mellkasán a a Polgárháború columbusi csata során. Fájdalmai miatt hamar morfinfüggővé vált.

1866-ban, amikor gyógymódot keresett függőségére, olyan fájdalomcsillapítókkal kezdett kísérletezni, amelyek morfiummentes alternatívájaként szolgálnának. Első receptje a "Dr. Tuggle's Compound Syrup of Globe Flower" volt, amelyben a hatóanyagot a gombvirág cserjéből (Cephalanthus occidentalis), egy mérgező növényből nyerték. Ezután kokaborokkal kezdett kísérletezni, végül elkészített egy koladió- és damiána-kivonatokat tartalmazó receptet, amelyet Pemberton's French Wine Coca-nak nevezett el.

Pemberton világhírű szénsavas itala a Georgia állambeli Columbusban született, és Atlantába szállították. Mivel a nyilvánosság aggodalmát fejezte ki a háborús veteránok körében a kábítószer-függőség, a depresszió és az alkoholizmus, valamint a déli nők körében tapasztalt „neuraszténia” miatt, Pemberton "gyógyszerét" úgy hirdették, hogy az különösen előnyös a "hölgyek és mindazok számára, akiknél az ülőmunka ideges elmerültséget okoz".

1886-ban, amikor Atlanta és Fulton megye bevezette a mértékletességi törvényt, Pembertonnak alkoholmentes alternatívát kellett készítenie. Pemberton egy atlantai drogéria tulajdonosára, Willis E. Venablere támaszkodott, hogy tesztelje és segítse tökéletesíteni az ital receptjét, amelyet próbálgatással kísérletezett ki. Egyszer az alapszirupot véletlenül szénsavas vízzel keverte össze, amikor újabb pohárral próbált elkészíteni az italból. Pemberton ekkor úgy döntött, hogy inkább kimért italként adja el találmányát, mint gyógyszerként.

Frank Mason Robinson találta ki a "Coca-Cola" nevet alliteratív hangzásért, amely népszerű volt a korabeli gyógyszeres borok között. Pemberton számos egészségre vonatkozó állítást fogalmazott meg termékével kapcsolatban, „értékes agytonikként” hirdette, amely gyógyítja a fejfájást, enyhíti a kimerültséget és megnyugtatja az idegeket, továbbá „finom, frissítő, örömteljes, felpezsdítő” és „élénkítő” jelzőkkel forgalmazta.

Nem sokkal azután, hogy a Coca-Cola piacra került, Pemberton megbetegedett, és majdnem csődbe ment. Betegen és kétségbeesetten elkezdte árulni formulájának jogait atlantai üzleti partnereinek. Motivációja részben az volt, hogy továbbra is drága, folyamatosan fennálló morfiumfüggőségben szenvedett. Volt egy olyan sejtése, hogy receptjéből egyszer nemzeti ital lesz, ezért megpróbálta megtartani a tulajdon egy részét, hogy fiára hagyja. Pemberton fia azonban pénzt akart, így 1888-ban Pemberton és fia eladta a szabadalom fennmaradó részét egy másik atlantai gyógyszerésznek, Asa Griggs Candlernek 300 dollárértért, ami 2022-ben 93723 dolláros vásárlóerőt jelent.

Pepsi Cola eredete

Feltalálója Caleb Davis Bradham (1867-1934) amerikai gyógyszerész volt 1893-ban. Először "Brad’s Drink" néven árulta az észak-karolinai New Bernben lévő patikájában.

1898-ban az italt átnevezték Pepsi-Cola-ra, „Pepsi”-re, mert diszpepszia (emésztési zavarok) enyhítésére hirdették, és a kóla ízére utalva „Cola”-ra. Egyesek azt is felvetették, hogy a "Pepsi" utalhatott a pepszin emésztőenzimre, de magát a pepszint sosem használták a Pepsi-Cola összetevőjeként. Az eredeti receptben cukor és vanília is szerepelt. Bradham olyan kimért ital létrehozására törekedett, amely vonzó, segíti az emésztést és energiafokozó hatású.

Tonik

A tonikot és a gin tonikot a szúnyogoknak, pontosabban a maláriaszúnyogoknak köszönhetjük. A tonik, csakúgy, mint a Coca és a Pepsi Cola, gyógyszerként kezdte pályafutását, mégpedig az angol gyarmatosítók Dél Ázsiában és Afrikában a maláriás rohamok megelőzésére és kezelésére itták a rendkívül keserű kinint tartalmazó szénsavas vizet, illetve a gin tonikot, amelyben szintén kinin volt, és a keserű íz elfedésére adták hozzá a gint, a cukrot és a citromot. A tonik Magyarországon a Sztár üdítőital és üdítőcsalád keretében jelent meg. 1969-ben a magyar Szeszipari Országos Vállalat (SZOV) és a holland Naarden International N.V. cég szerződést kötött, és ennek alapján 1970-ben, a Budapesti Szeszipari Vállalat (Buszesz) Óbudai Szeszgyárában elkezdődött a Sztár gyártása. 1987-ben a Sztár üdítőitalok gyártását a Budapesti Szeszipari Vállalatnál Queen üdítőitalokra cserélték. A kinintartalom (a Sztár tonikban 30 mg/l, egy másik termékben, a Márka tonikban 40 mg/l) olykor okozott mellékhatásokat is, ún. kinin toxikodermát, egy bőrpírral, viszketéssel és kiütéssel járó, esetenként súlyos allergiás reakciót. Ezekről cikk is született 1976-ban a Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemlében."