Klinikai gyógyszervizsgálatok: tények és tévhitek
Egy felmérés szerint egyre inkább hajlandóak vagyunk részt venni gyógyszervizsgálatokban! Lássuk, miért!
Hazánkban évi 20.000 főnek adatik meg a lehetőség, hogy az elsők között próbálhasson ki új, akár a korábbinál hatékonyabban működő terápiákat, gyógyszereket. Egy 1088 fő bevonásával végzett friss felmérés szerint bizony egyre többen részt vennének gyógyszervizsgálatokban.
Mi fán terem a klinikai gyógyszervizsgálat?
Az orvostudomány folyamatosan fejlődik, valamint az emberek is egyre egészségtudatosabbak, mégis sokan nem vesznek részt klinikai gyógyszervizsgálatokban. Annak ellenére így van, hogy Magyarország "nagyhatalomnak" számít a területet illetően - az egy főre vetített vizsgálatok száma alapján az élmezőnybe tartozunk Európában.
Bár a klinikai gyógyszervizsgálatok világát sokak szerint rejtély övezi, a világban már közel 200 klinikával, 25 éve jelen levő Synexus magyarországi hálózatának friss kutatásából kiderül, hogy azok is, akik nem vettek még részt benne, egyre tájékozottabbak a témában (a tavalyi 70%-ról 75%-ra nőtt azok aránya, akik közülük hallottak már a klinikai gyógyszervizsgálatokról).
Fontos, hogy a klinikai vizsgálat nem egyenlő a szűrővizsgálattal: ez utóbbi során az alany egy egészségügyi ellenőrzésen vesz részt az esetleges betegségek korai felismerése és így megelőzése érdekében, míg a klinikai gyógyszervizsgálatban is kerül sor vizsgálatokra, melyek azt hivatottak ellenőrizni, hogy a páciens egészségügyi állapota alapján megfelel-e a gyógyszervizsgálat kritériumainak, szakszóval beválasztható-e.
Gyógyszervizsgálat: amellékhatásoktól félünk, pedig alig van – aki már próbálta, állandó résztvevővé válik
Noha a gyógyszervizsgálatok a sikeres állatkísérletek utáni fázisban történnek (és ezt a megkérdezettek nagy aránya jól tudja), nemzetközi szabványok, és szigorú kritériumrendszer alapján, úgy tűnik, még mindig az esetleges mellékhatásoktól, kockázatoktól félnek leginkább azok, akik még soha nem vettek részt egy vizsgálaton (34%). A valóság ezzel szemben az, hogy azok közül, akik már részt vettek ilyen jellegű vizsgálatban, 81%-nál még soha nem lépett fel enyhe mellékhatás sem!
Emellett a válaszadók 94%-a végig jó kezekben érezte magát, és döntő többségben legközelebb is részt venne klinikai vizsgálatokban (93%). A vizsgálatokkal kapcsolatos ismeretek megoszlanak, bár a többség jól tudja, hogy a gyógyszervizsgálatba való bekerüléshez szükséges előzetes kivizsgálás ingyenes, és az egész egy szigorúan szabályozott és felügyelt folyamatnak a részét képezik (92% - 90%), de azt még mindig kevesen tudják, hogy a klinikai vizsgálattal együtt a páciensek díjmentes orvosi kezelést is kapnak meghatározott ideig (36%). Emellett a megkérdezettek csak csekély aránya (29%) van tisztában azzal, hogy a részvételért pénzügyi támogatást is lehet kapni, leginkább utazási támogatás formájában.
Klinikai gyógyszervizsgálatok – új remény
A Synexus kíváncsi volt arra is, hogy a "szkeptikusabbakat" mi motiválná leginkább abban, hogy a jövőben részt vegyen egy-egy klinikai vizsgálatban. Bár a válaszadók 60%-a nyitottnak tartja magát az újdonságokra, a válaszok alapján a megkérdezettek 97%-a csak abban az esetben döntene így, ha nagyobb esélyt látna állapota javulására, mint a jelenlegi kezelése során, holott a jelenlegi kezelésükkel a megkérdezettek többsége nem elégedett.
Emellett az esetlegesen fellépő mellékhatások azonnali kezelése, és a kezelőorvos vizsgálatra való javallata is motiváló lehet (93%-92%). Ennek oka az is lehet, hogy ma még viszonylag kevés szó esik arról, hogy több százezer szerencsés kiválasztott egészségügyi állapotában javulást hoztak, egyes betegségcsoportoknál a páciensek életét is meghosszabbították a legfrissebb, leginnovatívabb gyógyszereken alapuló kezelések. Ehhez képest évek, évtizedek is eltelhetnek egy-egy olyan terápiával, amely egy idő után már nem eredményez javulást, addig a klinikai gyógyszervizsgálatok új reményt hozhatnak.
Klinikai kísérletek nélkül ma ezek a gyógyszerek sem lennének elérhetők. Olvasson tovább!
A lakosság hozzáállásában és magatartásában pozitív változásként könyvelhető el, hogy már nem idegenkedünk a rendszeres szűrővizsgálatoktól sem. A felmérés szerint az emberek nagyobb része (56%) már rendszeresen jár szűrővizsgálatra, és döntő többségük – a tavalyi év adataihoz hasonlóan –még mindig a magántulajdonú intézményben bízik jobban (73%).
Úgy tűnik tehát, hogy a klinikai gyógyszervizsgálatoknál lényegesen magasabbnak érzékeljük az előnyöket a kockázatoknál. Az esetleges vizsgálatok előtt érdemes utánajárni interneten vagy érdeklődni a háziorvosnál, szakorvosnál, hogy meglévő betegségükre elérhető-e már klinikai vizsgálat.