Hasnyálmirigyrák ellen vérnyomáscsökkentő gyógyszer? Ez a két típus ígéretesnek tűnik!

2024.10.10.

hasnyálmirigyrák vérnyomáscsökkentők terápia gyógyszeres kezelés pancreas daganat

hasnyálmirigyrák ellen vérnyomáscsökkentő gyógyszer

Egyes, Magyarországon is gyakran alkalmazott vérnyomáscsökkentők 13-20 százalékkal csökkenthetik a hasnyálmirigyrákos betegek halálozási mutatóit.

Ígéretes lehetőségnek tűnnek tehát a rákos betegek kiegészítő kezelésében vérnyomáscsökkentők - azzal együtt, hogy a biztos kijelentésekhez még további vizsgálatokra van szükség.

Agresszív daganattípus, rossz kilátásokkal

A hasnyálmirigyrák (pancreas daganat) a rákos megbetegedések egyik legagresszívabb formája. A kórkép gyakorisága viszonylag nagy, és egyre nő. Az Amerikai Egyesült Államokban a hasnyálmirigyrák a negyedik legtöbb halálesetet követelő ráktípus. Jelenleg csak a sebészeti beavatkozás kínálhat jelentős javulást a betegek számára, ez az a beavatkozás, ami meghosszabbíthatja a betegek életét. Ugyanakkor, szomorú tény, de csak a hasnyálmirigy rákos betegek 10-20 %-ánál van lehetőség műtéti beavatkozásra, a többi esetben a kórkép már túl későn, már erősen előrehaladott állapotban kerül diagnosztizálásra.

Annak ellenére, hogy jelentős mennyiségű kutatás foglalkozott és foglalkozik a hasnyálmirigyrákkal, az elmúlt két évtizedben – más daganatok terápiájához képest is – alig történt előrelépés a pancreasrák kezelésében.

Éppen emiatt kecsegtetőek és reményre okot adók azok a kezdeti eredmények, amik szerint a vérnyomáscsökkentők két gyakran használt típusa hozzájárulhat ahhoz, hogy a hasnyálmirigyrák diagnózisát követően az érintett betegek várható élettartama hosszabb legyen.

Az ígéretes vérnyomáscsökkentők: ACE-gátlók és angiotenzin-receptor-blokkolók

Állatkísérletek és humán vizsgálatok eredményei is arra engednek következtetni, hogy a vérnyomáscsökkentők két altípusa, az ún. angiotenzin-konvertáló-enzim-gátlók (röviden ACE-gátlók), illetve az angiotenzin-II-receptort blokkoló hatóanyagok (röviden AT-II-blokkolók) javíthatnak a hasnyálmirigyrákos betegek életkilátásain.

ACE-gátlók és AT-II-blokkolók hazánkban is forgalomban vannak, és nagyon sok magas vérnyomásos beteg szedi a készítményeiket. Az ACE-gátló hatóanyagok azok, amiknek a neve „-pril”-re végződik, az AT-II-gátló hatóanyagok neve pedig „-zartán” végződésű.

Mennyit számít az, ha egy hasnyálmirigyrákos beteg ACE-gátlót vagy AT-II-blokkolót is szed?

Egy olaszországi elemzéses vizsgálatba 8158 olyan betegeket vontak be, akiknél 2003 és 2011 között hasnyálmirigyrákot állapítottak meg. A betegek 20 %-ánál végeztek műtéti beavatkozást a rák kezelése céljából. A betegek 36 %-ánál már eleve áttétes daganatot diagnosztizáltak. A betegek között voltak olyanok, akik a magas vérnyomásuk miatt ACE-gátló- vagy AT-II-blokkoló-kezelésben részesültek, és a gyógyszerszedésüket a hasnyálmirigyrák diagnózisa után is folytatták; és persze volt sok olyan hasnyálmirigyrákos beteg, akik nem szedték ezeket a gyógyszereket.

Ezzel a módszerrel korán kiszűrhető a hasnyálmirigyrák

A túlélési adatok kiértékelése arra mutatott rá, hogy az ACE-gátlók szedése 13 %-kal, míg az AT-II-blokkolók szedése 20 %-kal csökkenti az elhalálozási kockázatot a hasnyálmirigyrák diagnózisát követő első három évben.

Többek lehetnek, mint csupán vérnyomáscsökkentők?

Leszögezhető, hogy az ACE-gátlók és az AT-II-blokkolók esetén jól ismert, gyakran használt, biztonságosan adható vérnyomáscsökkentő gyógyszerekről van szó. Amennyiben további vizsgálatok is megerősítik az ACE-gátlók és az AT-II-blokkolók hatásosságát a hasnyálmirigyrák vonatkozásában, a jövőben ezek a fajta vérnyomáscsökkentők a hasnyálmirigyrák elleni terápiás eszköztár bővítését tehetik lehetővé.