Honnan tudja a gyógyszer, hol kell hatnia? Ez az enzim a kulcs!

2024.06.01.

fájdalomcsillapító gyógyszer tabletta fájdalom hatása

gyors fájdalomcsillapító, gyógyszer hatása, mellékhatás

Amikor bevesz egy fájdalomcsillapító gyógyszert, az a lábujjaktól a fejbúbig jelen van a szervezetben.

Emberek milliói vesznek be - naponta akár többször is – fájdalomcsillapító gyógyszert. Kevesen gondolkodnak el azon, hogy vajon a lenyelt gyógyszer honnan "tudja" a gyomorba érve, hogy onnan miként vezet az út a célszervhez? Nos, nem tudja és ez teljesen rendben van így.

Tegyük fel, Flórának a feje fáj, Bélának a bokája ficamodott ki, Tamara pedig influenzás és nagyon fáj a torka. Mégis, mind a hárman ugyanazt a fájdalomcsillapító gyógyszert veszik be, és mindhármuknak csillapodik a fájdalma. Megmutatjuk, hogy honnan tudja a fájdalomcsillapító tabletta, hogy neki hová kell eljutnia, történetesen például a fejbe, a bokába vagy a torokba.

A válasz megértéséhez előbb azzal kell tisztában lenni, hogy milyen utat fut be egy fájdalomcsillapító tabletta a szervezetben egy pohár vízzel való bevételt követően.

A fájdalomcsillapító útja a szervezetben

A tabletta a szervezetbeni utazása során elsőként a gyógyszerbevételhez elfogyasztott vízzel együtt a gyomorba kerül. Attól függően, hogy milyen a tabletta bevonata, már a gyomorban széteshet/szétmállhat.
Akár a gyomorban, akár a vékonybélben válik szabaddá a tabletta hatóanyaga, a végeredmény az, hogy a gyomor, illetve a vékonybél nyálkahártyáján keresztüljut a hatóanyag.
Az átjutó hatóanyag a kisebb-nagyobb erekbe kerül be, azaz a vérkeringésbe.
A keringésbe jutott hatóanyag a szív pumpáló tevékenységének köszönhetően a szervezet lehető legtávolabbi és nehezen elérhető részeire is eljut.
Azaz, a kis erekbe kerülést követően rövid idő elteltével már a boka területén ugyanúgy jelen van a fájdalomcsillapító hatóanyag, mint a torokban vagy az agyi erekben.

A fájdalomcsillapító útja során a gyulladás kötelező megálló

A hatóanyag tehát kering a vérrel, és ha elérkezik egy olyan helyre, ahol meg tud kötődni, ott kifejti a hatását. A fájdalomcsillapítók esetén a vérpályán való utazás során a megállókat a fájó, gyulladásos helyek jelentik. Ezeknek a helyeknek pedig az a sajátossága, hogy azokban bizonyos enzimek (ún. ciklooxigenáz enzimek) nagy aktivitással működnek, és fájdalmat, gyulladást okoznak. A fájdalomcsillapító hatóanyag számára ez az enzim olyan, mint a kulcs számára a zár, összeillenek. Összeillenek, és össze fognak kapcsolódni, amely eredményeként az enzim aktivitása csökkenni fog, majd szűnni kezd a fájdalom és mérséklődni fog a gyulladás. Vagyis a bevett hatóanyag mindenhol jelen lesz a szervezetben, de Flóránál a fejben, Bélánál a bokában, míg Tamaránál a torokban fog „kihorgonyzódni” és hatni.

Ezt a fajta hatást nevezzük szisztémás hatásnak

Vagyis, a bevett gyógyszer a szervezet egészében hat(hat). Van azonban ennek árnyoldala is. A hatáshelyeken való kihorgonyzódás nem tökéletes, és sokszor olyan helyeken is „kiköt” a hatóanyag, ahol sejtkárosodásokat okozhat, vagyis mellékhatásokat hozhat létre. Ilyen például az, amikor a vérkeringéssel a gyomorhoz eljutó hatóanyag gyomorfekélyt válthat ki.

A fájdalomcsillapító hatás miért nem tart örökké?

Erre is van magyarázat. A vérkeringés folyamatos, így a hatóanyag a szervezet egyik fő átalakító – más néven metabolizáló – szervén, a májon is keresztüljut. A máj enzimei különféle molekuláris módosításokat, kémiai átalakításokat hajtanak végre a szervezetbe jutott, és a szervezet számára testidegen gyógyszeres hatóanyagon. Az átalakított hatóanyag ezt követően előbb-utóbb a vizelet vagy a széklet révén távozni fog a szervezetből. Lecseng tehát a fájdalomcsillapító hatása, ha pedig újra szükséges fájdalomcsillapítót beszedni, újra elkezdődik a gyógyszernek és a benne lévő hatóanyagnak a fájdalomcsillapításhoz vezető, kalandos utazása a szervezetben.

A fájdalom az egyszerű diszkomfortnál jóval összetettebb és fontosabb probléma

Egyszerű esetekben a fájdalomcsillapítás otthoni körülmények között is megoldható, vény nélkül kapható gyógyszerekkel vagy nem gyógyszeres kezelés (pl. gyógytorna, kineziotape stb.) segítségével. Vannak azonban olyan esetek, amikor az otthon elérhető technikák nem képesek csillapítani a fájdalmat.

Ekkor szükséges orvoshoz fordulni a fájdalom csillapítása céljából:

a fájdalom 2-3 hét alatt sem múlik el magától;
a fájdalomhoz stressz, szorongás vagy depresszió társul;
a fájdalom megakadályozza a pihenést és a pihentető alvást;
a fájdalom hátráltatja az általános napi tevékenységek ellátását;
a kipróbált kezelések, gyógyszerek nem bizonyultak elég hatékonynak;
a kezelés abbahagyásával a fájdalom visszatér.

A krónikus fájdalommal együtt élni mind lelkileg, mind testileg nagyon megterhelő. A modern orvostudománynak köszönhetően azonban ma már nem feltétlenül kell együtt élni a fájdalommal, sok lehetőség van annak csillapítására.

A leggyakrabban alkalmazott fájdalomcsillapító készítmények a nem kábító hatású fájdalomcsillapítók, amik a gyengébb fájdalmakat csillapítják. Ebbe a csoportba tartoznak a nem szteroid gyulladáscsökkentők (Non Steroidal Anti-Inflammatory Drug, NSAID – például az acetilszalicilsav és az ibuprofen), valamint a paracetamoltartalmú készítmények is.

A fenti két alcsoportba tartozó készítmények nagy része recept nélkül is beszerezhető (ún. Over The Counter, OTC szerek), és főként gyulladáscsökkentő hatásukon keresztül csillapítják a fájdalmat, ezért ezek a készítmények az alábbi általános fájdalmak csillapítására hatékonyak:

fejfájás,
hátfájás,
izom- és ízületi fájdalmak,
ízületi gyulladás (arthritis),
menstruációs fájdalmak, görcsök,
ficamok, húzódások és egyéb kisebb sérülések.

A vény nélkül kapható gyógyszerek esetében nagyon fontos az ajánlott adagolás és a maximális napi dózis betartása. Ezekről az adott gyógyszer betegtájékoztatójából (amely a dobozában található) vagy orvosától, illetve gyógyszerésztől tájékozódhat.

Dr. Budai Marianna PhD.

szakgyógyszerész