Szulforafán: újabb őrület vagy ez lehet a rák természetes ellenszere? Ilyen hatást várhat tőle
A keresztesvirágú zöldségek (brokkoli, kelbimbó, kelkáposzta, karfiol, káposzta) már régóta a daganatellenes kutatások középpontjában állnak a szulforafán okán.
A brokkolicsíra és a brokkoli egyaránt dúskál a szulforafánban, csakúgy, mint a káposztafélék. Újdonság, hogy már étrend-kiegészítőként is megvásárolható a szulforafán, amelyhez egyesek daganatmegelőző, vércukorszintcsökkentő, antioxidáns és egyéb hatásokat kötnek. Bemutatjuk, hogy milyen hatásai vannak a szulforafánnak, és milyen formában, miként lehet érdemes magunkhoz venni.
A szulforafán egy „trükkös” vegyület: ahhoz, hogy működőképes legyen, előbb aktiválni kell
A szulforafán egy növényi eredetű vegyület, és a neve is mutatja, hogy kéntartalmú molekuláról van szó. Noha több helyen azt lehet olvasni, hogy a szulforafán a brokkoliban és a keresztesvirágúakban, így a fodros kelben (=kale), káposztákban, karfiolban, kelbimbóban, vízitormában, rukkolában található meg, ez nem teljesen helytálló. Az említett növényekben ugyanis nem maga a szulforafán, hanem annak egyik elővegyülete, az ún. glükorafanin található meg. Ahhoz, hogy a növényekben lévő glükorafanin szulforafánná alakuljon, enzimatikus aktiválásra van szükség.
Az aktiváló enzim neve: mirozináz
Vagyis: a glükorafaninból a mirozináz enzim szulforafánt állít elő. Ahhoz, hogy a mirozináz enzim működésbe lépjen, valamilyen sérülésnek kell érnie a növényt. Ez evolúciós okokkal magyarázható: a szulforafán előállításának a célja a növény védelme sérülések esetén. Vagyis, ha a növényt összetörjük, -aprítjuk, -vágjuk vagy -rágjuk, akkor működésbe lép a növényben lévő mirozináz enzim és az emberi szervezet számára hasznos szulforafán fog keletkezni.
Főként kémcsövekben és állatkísérletekben igazolták a szulforafán hatását
Laboratóriumi körülmények között több esetben is kimutatták azt, hogy a szulforafán csökkenti a daganatok méretét. Nem ismert azonban, hogy ez az eredmény átvihető-e a humán terápiába, vagyis azt nem igazolták, hogy daganatos betegeknél a szulforafán fogyasztása csökkenti-e a tumor méretét. Tény azonban, hogy a növényekben, így akár a brokkoliban, káposztafélékben dús diéta a daganatok kisebb rizikójával társul, mint a növényekben szegény táplálkozás. Megéri tehát zöldségeket, köztük brokkolit és egyéb keresztesvirágúakat fogyasztani!
A szulforafánhoz antioxidáns hatást is kötnek a vizsgálatok, tehát a szulforafán kivédheti a sejteket és a genetikai anyagot is károsító szabad gyökök hatását. A mindennapi életben ennek jelentősége lehet például a napsugárzás ultraibolya sugarai által okozott károsodások kivédésében éppen úgy, mint a daganatok kialakulásának gátlásában.
Szintén állatkísérletek és kémcsőkísérletek utalnak arra, hogy a szulforafán kedvezően hathat a szívműködésre, az erek egészségére és csökkentheti a vérnyomást.
A 2-es típusú cukorbetegség vonatkozásában humán vizsgálat eredményei is rendelkezésre állnak, és bizakodásra adnak okot. A 12 héten keresztül rendszeresen brokkolicsírát fogyasztó diabéteszes betegeknél ugyanis 6,5 %-kal csökkent az éhomi vércukorszint, és a hosszú távú cukoranyagcserét leíró HgbA1c-szint is kedvezően alakult.
Egy másik humán vizsgálat szerint 4 héten át napi 20 g szulforafánban gazdag brokkolicsíra fogyasztása javította a székrekedéses panaszokat.
Mint látható, a szulforafán hatásai szerteágazóak lehetnek, és számos szerv/szervrendszer működését befolyásolhatják előnyösen, noha kijelenthető, hogy további humán vizsgálatokra van szükség annak érdekében, hogy a szulforafán hatásai tisztázhatók, alátámaszthatók legyenek.
Nyersen vagy minimálisan hőkezelve a leginkább hatásos, és persze aprítva, alaposan megrágva
A brokkoli, a brokkolicsíra és az egyéb keresztesvirágúak fogyasztása egyértelműen egészségesnek tekintendő,- nem csak a bennük található szulforafán miatt.
Érdemes azonban néhány konyhatechnikai fogásra odafigyelni annak érdekében, hogy maximalizálhassuk az elfogyasztott zöldségek szulforafán-tartalmát.
1. A hőkezelés roncsolja a mirozináz enzimet, vagyis a tartósan magas hőmérséklet ahhoz vezethet, hogy kevesebb szulforafán fog keletkezni a glükorafaninból. Ezt kivédendő, a brokkolit és a káposztaféléket érdemes nyersen vagy csak minimálisan hőkezelve fogyasztani. A tartós főzés vagy mikrohullámú kezelés helyett a pár percig történő, maximálisan 140 °C-on történő párolásuk javasolható.
2. A brokkoli, karfiol és egyéb növények darabolását, aprítását érdemes még hőkezelés előtt elvégezni, hogy minél korábban működésbe léphessen a mirozináz enzim.
3. A brokkolit és társait érdemes alaposan aprítva, megrágva fogyasztani.
4. Társítsa mustármaggal vagy száraz mustárral, azaz porrá őrölt mustármaggal a szulforafános zöldségeket! Hasznos tudni, hogy a mustármag természetes mirozináz enzimben gazdag, és a jelenléte hozzájárulhat ahhoz, hogy a brokkoliból és társaiból több szulforafán szabadulhasson fel.
Szulforafános étrend-kiegészítők is elérhetők már
A szulforafán akár már a polcokról is leemelhető por, kapszulák formájában, illetve beszerezhető „önmagát aktiváló” formában, azaz mirozináz enzimmel kevert glükorafaninként. A dozírozást illetően pontos dózisok nem adhatók meg, hiszen egyelőre nem ismert az, hogy mekkora dózisokhoz milyen élettani hatás rendelhető.
Dr. Budai Marianna PhD. szakgyógyszerész
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Egészséges receptek: brokkolis fussilli tészta
