Biztos benne, hogy hatásos az aszpirin?

Sokan szednek alacsony dózisú aszpirint vérrögök kialakulása ellen, viszont ettől függetlenül mégis kialakulhatnak. Most elmondjuk, miért.

A szív-és érrendszeri thrombotikus problémák védelmében sokan szednek alacsony dózisú aszpirint, mivel bizonyítottan véd a vérrögök okozta szívinfarktus és stroke ellen. Ennek oka, hogy a benne található acetilszalicilsav gátolja a vérlemezkék összecsapódását, így csökkenti a thrombusok kialakulásának kockázatát.

Sajnos létezik egy olyan állapot, melynek fennállásakor a készítmény hatástalannak bizonyul- ezt nevezzük aszpirin rezisztenciának- ebben az esetben az illető hiába szedi akár minden nap a gyógyszert, a szívinfarktus/stroke ugyanúgy veszélyezteti (legfeljebb a mellékhatások valószínűbbek – ami aspirin esetében nagyon gyakori).

Hogyan alakul ki aszpirin rezisztencia?

Ennek okairól prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.

Az aszpirin rezisztens betegekben az acetilszalicilsav nem, vagy csak jóval nagyobb dózisban csökkenti a kardiovaszkuláris kockázatot.

Az aszpirin hatástalanságának/csökkent hatásának leggyakoribb lehetséges okai

• más, kóros véralvadási folyamatok erősebb hatást gyakorolnak a szervezetre, mint az aszpirin
• véredényekben lévő plakk, mely fokozza a gyulladást és a vérlemezkék összecsapódását
• az aszpirin "túl kevés", erősebb hatású készítmény szükséges (vagy mellette még egy másik szer)
• más gyógyszerek gátolják az aszpirin hatását (pl. NSAID)
• nem alkalmazza rendszeresen

(A fenti említetteken kívül még kb. 15 oka van a jelenségnek, de ezek túlzottan biokémiai/patobiokémiai magyarázattal rendelkeznek, ezért ismertetésüktől eltekintünk).

Az aszpirin hatástalanságának rengeteg oka lehet.

Honnan tudom, hogy hatástalan nálam az aszpirin?

Az aszpirinre való "válaszadási képtelenség" ,a non-responsio jelenségét és magyarázatát az utóbbi években kezdték részletesen tanulmányozni. Ezek alapján megkülönböztetünk ún. laboratóriumi non-responsiot, amikor laboratóriumi módszerekkel ki lehet mutatni a jelenséget.

Emellett létezik klinikai non-responsio is, amikor ugyan nem tudjuk bizonyítani, de a betegnek ismételten jelentkezik "eseménye" stroke vagy infarktus képében.

Az aszpirin rezisztencia ma már speciális laborvizsgálattal bizonyos valószínűséggel kimutatható.Hogy megtudja, mennyire védi Önt az aszpirin a stroke vagy a szívinfarktus ellen, célszerű egy speciális laboratóriumi vizsgálatot elvégeztetni.

Ehhez egy egyszerű vérvétel szükséges, mely után rövid időn belül kiderül az eredmény. A vizsgálat lényege, hogy levett vért egy speciális készülékbe rakják, majd figyelik, hogy a benne lévő, reagensekkel átitatott membrán miként záródik el az áramló vértől.

Ha hatástalan, muszáj megválni az aszpirintől?

Amennyiben aszpirin rezisztenciás, úgy kötelező más vérlemezke-összecsapódás gátlóra váltani, ami már lényegesen nagyobb hatást tud kifejteni, hiszen csak az aszpirin mellékhatások maradnak.

Abban az esetben, ha csupán gyógyszer-kölcsönhatás miatt volt hatástalan az aszpirin, úgy fontos a készítmény megfelelő alkalmazása- ügyeljen arra, hogy NSAID típusú gyógyszer együttes használata esetén először az aszpirint vegye be és utána pár órával a gyulladáscsökkentőt!

Forrás: Trombózisközpont

https://www.tromboziskozpont.hu/