Antibiotikum rezisztencia: amikor nem hat a gyógyszer
Ha nyakra főre antibiotikumot szed minden bajára, csak árt magának. Megfázás, influenza, víruseredetű betegségek esetén például az antibiotikumoknak egyáltalán nincs értelme, mert vírusok ellen nem hatnak.
Az antibiotikumok használatát illetően az egyik legfontosabb kérdés a rezisztencia kialakulása. Ehhez maga a beteg is hozzájárulhat, ha nem megfelelően tartja be a gyógyszerszedési előírásokat (mert jobban érzi magát), vagy minden banális megfázást antibiotikummal próbál kezelni, kezeltetni.
Rezisztencia: a legjobb gyógyszerek is hatástalanokká válnak
A világszerte növekvő rezisztenciára jó példa az MRSA (methicillin rezisztens Staphylococcus aureus), a Streptococcus pneumoniae és a VRE (vancomycin-rezisztens enterococcus). Az elmúlt évek során fokozódott ezekkel a szerekkel szemben a baktériumtörzsek rezisztenciája, és ma már akár erősebb hatású, széles spektrumú szerek is hatástalanok lehetnek néhány igen ellenálló törzzsel szemben(!)
Fontos azt is tudni, hogy a megfázás, influenza víruseredetű, tehát ezek esetén antibiotikumok adásának nincs értelme, mert vírusok ellen nem hatnak. Az antibiotikumok szükségtelen (túl) rendelése több mellékhatást okoz, több a gyógyszerkölcsönhatás – több a fölösleges gyógyszerköltség is. Antibiotikum bevétele előtt az orvost tájékoztatni kell, ha ismert gyógyszerallergiánk van (főként, ha arra a szerre, amit készül felírni), illetve ha máj- vagy veseműködési zavarunk állna fenn valamely betegség következtében. Megváltozhat a gyógyszer lebomlása, ezért valószínűleg a dózisát módosítani kell.
Az antibiotikumok ismertebb mellékhatásai
Minden antibiotikumnak más és más a mellékhatás-profilja. Általában mondhatjuk, hogy a bélben élő baktériumflórát érintik, tehát gyakori lehet ezt követően a hányinger, hányás, hasmenés. A legtöbb túlérzékenységi reakciót a másik cikkben bemutatott béta-laktám antibiotikumok okozzák. Ha a beteg úgy érzi, úgy gondolja, hogy allergizál az antibiotikumra, azt ne habozzon mielőbb elmondani orvosának! A valódi allergiás reakció tünetei a következőek: vérnyomásesés, légzési nehézségek, viszketés, duzzanatok a bőrön, az ajkakon, torokban stb.
1 év, amire kiheveri a bélflóra az antibiotikum-kúrát - kattintson tovább!
Hogyan deríthető fel az antibiotikum-allergia?
Az antibiotikum-hiperszenzitivitás, allergia általában a beteg kórtörténetéből és az aktuális vizsgálatokból kideríthető, beleértve a bőrpróbákat is. Azért nem könnyű ezt nagyon egyértelműen kimondani, mert nincsen olyan bőrteszt, vagy vérvizsgálati módszer, ami 100%-os pontossággal kimondaná az antibiotikum-allergiát. Mintegy 3-20% lehet a hamis negatív eredmény valódi penicillin allergiásak esetén.
Penicillin túlérzékenység
A legtöbb béta-laktám antibiotikummal összefüggésben kialakulhat túlérzékenységi reakció, legtöbbször viszketés, láz, szérumbetegségre emlékeztető reakciók, sejtpusztulás formájában. Valódi anafilaxiás válasz penicillinnel kapcsolatosan kb. 1:10000 arányban fordul elő, és ezen esetek kb. 10%-a végződhet halállal. A legtöbb anafilaxiás esetnek nem található előzménye a beteg kórtörténetében (!) Az orvossal, mielőtt felír egy antibiotikumot, mégis tudatnunk kell, ha ismert gyógyszerallergiánk van (főleg ha penicillinre, ill. egyéb antibiotikumra). Vizsgálatok szerint a penicillin-allergiás betegek 3-10%-a allergiás lehet más béta-laktám antibiotikumra is, mint pl. cefalosporinok, carbapenemek.
Mennyire biztonságos gyógyszerek az antibiotikumok?
A legtöbb antibiotikum adása biztonságos, ha a betegnek nincs (ismert) gyógyszerallergiája, vagy valamely szerv működésének elégtelensége nem áll fenn (főleg a vese és a máj tekintetében). Mint minden gyógyszeradás esetén, igen fontos az előírt dózis, és a megfelelő időtartamú adagolás betartása. Elképzelhető, hogy valakinél egy antibiotikum azért okoz toxikus hatást, mellékhatást, mert (valamely egyéb betegségre szedett) más gyógyszerrel kölcsönhatásba kerül, és pont ezek a hatások erősödnek fel (pl. azért, mert egyik a másik lebomlását gátolja). Egyes antibiotikumok több mellékhatást okozhatnak – másokkal kombinációban, pl. az aminoglikozidok, cefalosporinok, tetraciklinek. Ezeket megfelelő körültekintéssel kell adagolni, alkalmazni, főként, ha korábban már okoztak problémákat.
Tudja mi az az antibiotikum rezisztencia, és mi köze a koronavírushoz? Olvasson tovább!
Az antibiotikumok kölcsönhatásai
Ha a beteg egyszerre többféle gyógyszert szed, nagyobb a kockázat interakciók kialakulására. Ennek több útja lehet: a leggyakoribb talán a felszívódás módosulása, azután a meglévő egyéb betegségek, a gyógyszerek csökkent kiválasztása, vagy a különböző (bontó) enzimek gátlása vagy serkentése (nő/csökken a gyógyszerkoncentráció és -hatás is egyben).
Kölcsönhatások a felszívódás alkalmával
Egyes gyógyszerek, mint pl. a savlekötők, hasmenésgátló szerek tetraciklinekkel és clindamycinnel komplexet képeznek, amely csökkenti e szerek felszívódását a gyomor-bél rendszerbe. Ilyenkor célszerű e szereket több óra különbséggel bevenni (legalább 2 óra időközzel). Egyéb gyógyszerek is hathatnak a gyomor-bél nyálkahártyára, ezzel befolyásolják az antibiotikumok felszívódását.
Kölcsönhatás az enzimrendszerekkel
Egyes gyógyszerek igen erős enziminhibitorok (gátló) vagy – induktorok (serkentő). Ezek a véráramban megváltoztatják az antibiotikum (és persze más gyógyszerek) szintjét. Érdemes az orvossal – ismert egyéb, pl. krónikus betegség esetén – konzultálni, éppen az ilyen típusú kölcsönhatás előzetes kizárása céljából.
Mikor célszerű az orvossal konzultálni?
Ha az előírt antibiotikum-kúrával kapcsolatban bármilyen kérdés felmerül, vagy ha bármely mellékhatás észlelhető a kezelés idején. Meglévő, egyéb szervrendszert érintő betegség, vagy fennálló terhesség esetén az orvos megfelelő gondossággal kell kiválassza az antibiotikumot. Vissza kell térni akkor is, ha a tünetek nem javulnak, vagy egy adott kúra után a beteg nem érzi jobban magát.
Ez is érdekelheti:
