Gyuri bácsi, a bükki füvesember életéről, munkájáról mesél

Kell egy plusz, hogy lásson is az ember, ne csak nézzen - A főiskolai tanári címmel kitüntetett Gyuri bácsi, a bükki füvesember ars poeticája

A gyöngyösi Károly Róbert Főiskola szenátusa tiszteletbeli főiskolai tanári címet adományozott a bükki füvesemberként ismert Szabó Györgynek - járta körbe a hír az országot szeptemberben. Gyuri bácsi - mert mindenki "csak" így emlegeti - ennek kapcsán beszélt ars poeticájáról, nézeteiről, a gyógynövényekről és az ezen a területen megszerzett tapasztalatairól az MTI-Pressnek.

Régi ismerősként kezdtem a beszélgetést Gyuri bácsival: az aktualitást az adta, hogy a felsőoktatási intézmény szenátusa a több mint hét évtizedes, nagyra becsült munkáját ismerte el a tiszteletbeli főiskolai tanári cím adományozásával. Az ismeretségünk pedig jó pár évre visszavezethető, hiszen a bükki gyógyteák - már nem is emlékszem rá, mikor - "beköltöztek" a konyhaszekrényem polcaira.

A füvesember - mint bevallotta - nagy örömmel fogadta a főiskolai tanári cím hírét. Úgy fogalmazott, hogy ez azt jelenti: megbecsülik a munkáját. Előzményként említette, hogy idén nyáron az intézmény gyógynövény- és fűszernövény-termesztő felsőfokú szakképzési és kertészmérnöki szakos hallgatói - az ő irányításával - gyakorlaton vettek részt Bükkszentkereszten.

- Gondoltam, lesz ennek valamiféle utóélete, folytatása, de elsőként mindösszesen szerződésre vagy valami hasonlóra számítottam, amely például a gyógynövények szedése, gyűjtése, feldolgozása, szárítása kapcsán folytatódik. Az, hogy ilyen nagy megtiszteltetésben részesített a főiskola, meglepetés volt - fűzte hozzá.

Változás indult meg a természetgyógyászat terén

Szabó György - 1928-ban született, 83 éves múlt - családjában nagyszülőről unokára száll(t) a népi gyógyítás tudománya. A gyógynövényes gyógyítás tudományát hatéves korában kezdte elsajátítani a javasasszony nagymama útmutatásával, aki keresett "valakit", akinek átadhatja a természetről, a gyógynövényekről, a gyógyítás mikéntjéről szerzett ismereteit. Nyolc évig tanította - 1942-ig - az akkor még gyerekkorú, leendő népi gyógyászt: azért választotta őt, "mert sokat szökött el otthonról" az erdőbe, a Miskolc-széli, Forrás-völgyi szülői házból.

A felhalmozott tudást két könyvben adta közre. 2004-ben jelent meg a Javasasszony unokája című kötete, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének népi orvoslási kutatások bibliográfiája is jegyez. A nagysikerű könyv folytatásaként jelent meg A bükki füvesember gyógynövényei című munka 2008-ban, amelyet lányával, Lopes-Szabó Zsuzsával közösen írt.

- (...) És hogy mi kell ehhez a munkához? - tette fel önmagának is a kérdést a gyógynövények tudora. - A természet szeretete, de kell egy plusz, hogy lásson is az ember, ne csak nézzen, azaz vegye észre a dolgokat. Ez a képesség is kell hozzá.

Mint mondta, nehéz lenne számszerűsíteni, hány embert gyógyított már. Nagyon sokan keresték fel nemcsak Magyarországról, hanem a határon túlról is. 1991-92-ben kezdte el ezt a fajta tevékenységet, a cukorbetegség elleni teájuk például Ausztráliától Brazílián át, Svédországtól Afrikáig ismert. Kórházak hívják előadást tartani, illetve az ÁNTSZ (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálata) szakhatóság is számos alkalommal invitálta rendezvényekre. Szerinte ez is jól mutatja, hogy változás indult meg a világon a természetgyógyászat, a gyógynövények tekintetében.

Közlése szerint évente csaknem száz előadást tart határon innen és túl. A Károly Róbert Főiskolán szeptember végén kezdődött egy sorozat, ennek részeként szólt a gyógynövényeiről - a cukorbetegség, az emésztőrendszer, a bőrbetegségek, illetve az allergia okozta panaszokról, gyógyításukról. Október 7-én szív- és érrendszeri, légzőszervi betegségek, ízületi bántalmak témakörben hallhatták legutóbb, november 11-én pedig az Immun- és idegrendszeri betegségek, babavárás címmel tart előadást.

Bugás macskamenta

Kitért arra is, hogy helyesnek tartja a gyógynövényekkel, természetes gyógymódokkal foglalkozók ellenőrzését, álláspontja szerint ugyanis ez magától értetődik, hiszen így csak a minőség kaphat helyet a területen.

Mint aláhúzta, a rohanó, modern világban egyre népszerűbbek a természetes gyógymódok, egyre többen keresnek benne megoldást. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 1979-ben feloldotta a népi gyógyítás hátrányos megkülönböztetését, és 2008-ban a pekingi nyilatkozatban határozatban kérte fel a kormányokat, tudósokat, orvosokat, hogy támogassák ezt a kezdeményezést, ismerjék meg, mérjék fel, hogy mit tud ez az évszázados, apáról fiúra, nagyszülőről unokára szálló ismeretanyag.

Beszélt arról is, hogy nehéz meghatározni kedvenc gyógynövényét, ha "egyáltalán lehet ilyet mondani". Mégis van egy, amely különösen kedves a számára: a mentafélék kevésbé ismert fajtájához tartozó bugás macskamenta, amelyet a népgyógyászat régóta használ. Latin neve - Nepeta pannonica - is elárulja, hogy hazánkban őshonos növényről van szó - ezért is áll a szívéhez közel, hisz itt törzskönyvezték. Furcsa nevét onnan kapta, hogy a levélből kiszabaduló illatanyag rendkívüli mértékben vonzza a macskákat.

- A magyar néphit azt tartja, hogy táltosaink itala volt a bugás macskamenta - jegyezte meg. - Erdélyben elsősorban nyugtató hatását ismerik, Szlovákiában pedig emésztésjavításra alkalmazzák. Egyébként, mint a mentafélék általában, ez is elsősorban fertőtlenítésre és megfázásos betegségek gyógyítására használható, de kiválóan alkalmazható influenzás megbetegedésekre és azok megelőzésére is. Nálunk a Bükk-hegységben egész mezőket borít be a macskamenta. Mivel máshol az országban nem is gyűjtik, ha keresik, csak hozzánk fordulnak. A tiszta, vegyszermentes környezetben gyűjtött, az átlagosnál bizonyítottan magasabb hatóanyagú gyógynövényekkel egészen biztosan elkerülhetik az idei télen a náthát.

Körbevesznek az erdők

Külön szóba hozta a bükki gyógynövények magas hatóanyag-tartalmának jelentőségét. Szerinte nem mindegy, hogy hol szedik a "teának valót".

- Bükkszentkereszt azon helyek egyike, ahol megtalálhatjuk a természet különleges energiáját sugárzó sziklát, az úgynevezett Boldogasszony követ, de a hely rendkívüliségét bizonyítja, hogy a Bükkben négy pálos szerzetesi rom is található. A pálosok mindig a Szent György-vonalra építették kolostoraikat, és már ők felfedezték, hogy van a környéken egyfajta energia, amely benne van a növényekben is - mesélte.

Magyarázata szerint természetesen nem elhanyagolható szempont a termőtalaj, a klíma, a napsütéses órák száma sem. A Bükkben szedett gyógynövények bevizsgálása során kiderült, hogy harminc százalékkal több a hatóanyag-tartalmuk az "átlagosnál", tisztaságuk pedig ötven százalékkal nagyobb. - Körbevesznek az erdők, itt mindig tiszta a levegő, hatszáz méterrel magasabban vagyunk, és 256 órával többet süt a nap, mint máshol. Ez a titka - fűzte hozzá.

Terveiről elmondta, hogy lányával, unokájával dolgozik együtt egy társaságban, azt szeretné fejleszteni, hogy minél több embernek át tudja adni a birtokában lévő tudást, tapasztalatot. A szándéka az, hogy a "füvei" európai szintű engedélyekkel rendelkezzenek, elsősorban azért, hogy a határon túli magyar lakta területekre is elvihesse azokat.

Szabó György - a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola főiskolai tanári cím mellett - 2007-ben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Alkotói Díjában részesült, tavaly pedig lakóhelye, Bükkszentkereszt önkormányzata díszpolgári címmel tüntette ki.

Teáiról nemcsak személyesen a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei bükki faluban, hanem az interneten is tájékozódhatnak az érdeklődök a gyorgytea.hu-n.