Gyógynövények - a gyógygomba
Az utóbbi időben rendkívüli népszerűségre szert tett japán eredetű gyógyhatású gombának néztünk utána ebben a cikkben, mi az igazság igen jótékony daganatellenes és egyéb hatásai körül?
Gyógygomba (maitake, Grifola frondosa)
Megjegyzés: A gombák világa a mai rendszertan szerint ugyan már önálló entitás a növények, állatok, prokarióták és protiszták mellett, mégis itt tárgyaljuk tematikus, és gyógyítással kapcsolatos összefüggések miatt.
Hol él: a gomba őshazája Japán és Észak-Amerika északkeleti régiója, a japán és kínai tradicionális orvoslásban "orvosi gombának (medicinal mushroom) nevezik.
Küllemi leírás: A gomba kb. burgonya méretű tölcsérszerű képződmény, érésben lévő termőteste kb. 60 cm szélességet is elérhet, szürkésbarna színű, helyenként erezetes szélekkel. A Japánban élő fajok akár 20 kg tömegűek is lehetnek.
Milyen drog készül belőle: a gomba szárított termőteste képezi a "drogot", ebből számos kivonat készül, tabletták, étrendkiegészítők.
Mit tartalmaz: béta-glukánokat, káliumot, kalciumot, magnéziumot, B2-, D2-vitamint, niacint, aminosavakat, rostokat.
Mire alkalmazható?
A tradicionális keleti orvoslás szerint immunerősítő hatású, de adták vérnyomáscsökkentő, vércukorszint csökkentő célzattal, valamint a koleszterinre, trigliceridekre (zsírok) gyakorolt jótékony hatása miatt.
A szisztémás kutatási eredmények szerint részben állatkísérletekben, részben humán vizsgálatokban a gomba valóban serkenti az immunműködést, vannak pl. erre vonatkozó humán eredmények emlőrákos betegeken. Rákos sejtvonalakon (laboratóriumban) fokozta a programozott sejthalált – azaz hatásosnak bizonyult rákellenes szerként. az USA Gyógyszerhatósága (FDA) engedélyt adott a maitake D-frakciója (béta-glukánok) tumorellenes vizsgálatára.
Egyéb hatások: antioxidánsokat is tartalmaz, és részben gátolhatja a COX-enzimet, mely alapján fájdalomcsillapító és gyulladásgátló sajátságokkal is bír.
Az olvasói érdeklődés kielégítésére külön cikkben fogunk foglalkozni a béta-glukánokkal, hatásaikkal.
(forrás: wikipedia, PubMed)
