Mire jó a fekete nadálytő? Nem mindegy mire és hogyan használja!
Jó oka van annak, hogy nem javasolt a fekete nadálytöves tea fogyasztása, az azzal való szájöblögetés vagy gargarizálás!
Magyarországon – a tudományos ismeretek alapján – a fekete nadálytő készítményeinek külsőleges használata javasolt. Húzódás, zúzódás, ficam esetén valóban „csodákra” lehet képes egy fekete nadálytöves patikaszer.
Egy kis botanika
Noha a korábbi századokból származó forrásokban vagy egyes országokban még napjainkban is emlegetnek belsőleges alkalmazást, az a fekete nadálytőben található, potenciálisan rákkeltő és májkárosító pirrolizidin alkaloidok miatt kerülendő. Azaz, a fekete nadálytöves tea fogyasztása, az azzal való szájöblögetés vagy gargarizálás nem javasolt.
A fekete nadálytő (latinul Symphytum officinale L.) Európában és Ázsiában egyaránt őshonos, így hazai kirándulásaink és túráink során is találkozhatunk a növénnyel.
Leginkább mocsarakban, lápréteken, nedvesebb erdőkben érzi jól magát a májustól szeptemberig virágzó, bíbor- és rózsaszínű virágokat hozó, 30-100 centiméter magas növény. A fekete nadálytő lándzsa alakú nagy levelei szőröktől érdesek, csakúgy, mint az egész föld feletti hajtása.
Már az ókorban is a csontok és ízületek „ragasztója” volt
A fekete nadálytő gyógyászati értékét már az ókorban is ismerték. A Krisztus utáni első században idősebb Plinius a ”Naturalis historia” művében írt arról, hogy a fekete nadálytő a zúzódások és ficamok kezelésében, illetve a sebgyógyításban felhasználható növény. Ma már megmosolyogtató, hogy ezt az érvelését azzal támasztotta alá, hogy a vízben forralt fekete nadálytőből egy olyan ragadós massza képződik, amely „a húsdarabok” összeragasztására is képes. Ragasztás ide vagy oda, tény azonban, hogy az ókori csatákban fekete nadálytöves masszával átitatott rongyokba bugyolálták be a sérült katonák testrészeit.
Plinius művével egy időben, de attól függetlenül, született meg az ókori görög orvosnak, Dioszkuridésznek a „Materia medica” című munkája. Eszerint a fekete nadálytő jó szolgálatot tesz a sebek és külső gyulladások gyógyításában. Ő megemlítette azt is, hogy a fekete nadálytő légzőszervi, valamint gyomor- és bélrendszeri panaszoknál is alkalmazható.
A középkorban is töretlen volt a fekete nadálytő népszerűsége, és az több gyógynövényes orvosi szakkönyvben szerepelt.
A XVI. században új alkalmazási lehetőségek jelentek meg a leírásokban: a növényt reumatikus panaszok és köszvényes fájdalmak enyhítésére is javasolták. A Fülöp-szigetek lakói például cukorbetegséget kezeltek vele.
Hazánkban is nagy múltra tekint vissza a fekete nadálytő
A fekete nadálytő magyar népnyelvben használt egyéb, beszédes nevei: forrasztófű, kövesnadály, madárgyökér, madárlevél, sarkosfű és fekete gyopár. Ezek mind-mind arra utalnak, hogy széles körben ismert és elismert volt a fekete nadálytő és annak – többek között – csontokat és hegeket összeforrasztó, hatása.
Fekete nadálytő – így látjuk napjainkban
Napjainkban elsősorban a fekete nadálytő gyökerét, pontosabban az abból készült kivonatokat alkalmazzák gyógyászati célokra. A gyökér októbertől áprilisig gyűjthető, de annak a hatóanyagtartalma tavasszal a legmagasabb.
Ismert, hogy a fekete nadálytő sejtregenerációt támogató allantoint tartalmaz, ami mellett nyálka, polifenolok és pirrolizidin alkaloidok is fellelhetők benne. Azonban, máig sem feltárt részleteiben az, hogy az allantoinon kívül még milyen egyéb növényi eredetű vegyületekhez köthető a fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, duzzanatcsökkentő és sebgyógyító hatás.
A gyógynövény gyökeréből nyert kivonat – elsősorban krém formájában - tompa, zárt sérülések (zúzódás, rándulás, ficam), véraláfutások, illetve izom- és ínszalaghúzódások és -gyulladások kezelésében alkalmazható.
Klinikai vizsgálatokat is végeztek a forrasztófűvel
A fekete nadálytő használata napjainkban már nem csak népgyógyászati tapasztalatokon nyugszik. Bizonyított, hogy a fekete nadálytő hatásossága a szintetikus fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatóanyagokéval vetekszik, ha zárt mozgásszervi sérülések kezeléséről van szó.
A fekete nadálytőnek a hatásosságát vizsgálatokban hasonlították össze a nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) (pl. diklofenák, ibuprofén, naproxen hatóanyagok tartoznak az NSAID-ok közé) hatásával, és sok esetben hasonló eredményeket kaptak. Például a diklofenákkal való összehasonlításban is jól teljesít a fekete nadálytő; olyannyira, hogy bokarándulás esetén a fekete nadálytöves kezelés a diklofenák géles külsőleges kezelés alternatívája lehet.
A bizonyított hatásnak is köszönhető, hogy a fekete nadálytő gyökeréből készült kivonat már törzskönyvezett, hazánkban is kapható gyógyszerben is előfordul.
Kevésbé fáj, jobban mozog a fekete nadálytővel kezelt testrész
Összességében elmondható, hogy a fekete nadálytöves kezelés hatására a nyugalmi, a mozgás közbeni és a tapintásra/nyomásra jelentkező fájdalom jelentősen enyhül, a betegek mozgékonysága javul.
A hátfájdalom esetén 5 napos fekete nadálytöves külsőleges kezelés hatására a fájdalom mértéke 95,2 %-kal csökken, míg a placebo-kezelés hatására csak 37,8 %-kal.
Térdízületi osteoarthritis (porckopás) esetén a betegek közel 85 %-a elégedett a forrasztófüves készítménnyel. A gyógynövény használata mellett szól a fekete nadálytöves készítmények „jó” vagy „nagyon jó” tolerálhatósága.
Lássunk világosan a fekete nadálytövet illetően: csak külsőlegesen alkalmazható!
Noha korábban a fekete nadálytő belsőleges alkalmazásáról is beszámoltak, például torokfájásnál gargarizálószerként, ínygyulladásnál szájöblögetőként, köhögés esetén teaként fogyasztva, mára már tudott, hogy a fekete nadálytőben található pirrolizidin alkaloidok szisztémás alkalmazás esetén májkárosító hatásúak lehetnek. Vagyis, a gyógynövényből előállított készítményeket csak külsőlegesen szabad alkalmazni.
Noha a bőrön keresztüli felszívódás a pirrolizidin alkaloidoknál elhanyagolható mértékű, nyílt seben, sérült bőrterületen is kerülendő a fekete nadálytöves készítmények alkalmazása. Továbbá, terhesség és szoptatás alatt nem javasoltak a fekete nadálytő kivonatát tartalmazó patikaszerek.
A modern herbalisták egy része még mindig úgy véli, hogy a fekete nadálytő nem árthat, így előfordulhat, hogy ajánlják azt fogínyvérzés, rekedtség, hörghurut, fekélyes bélgyulladás vagy különféle emésztési panaszok esetén – belsőleg.
Összegezve
- A fekete nadálytőből készült tea vagy szájöblítő fogyasztása nem javasolt.
- Növény őshonos Európában és Ázsiában, Mocsarakban, lápréteken, nedvesebb erdőkben él.
- Gyógyászati értékét már az ókorban ismerték, ősi felhasználási módjai a sebgyógyítás és fájdalomcsillapítás.
- Gyökérkivonatát zárt sérülések, véraláfutások és gyulladások kezelésére használják.
Dr. Budai Marianna PhD.
szakgyógyszerész
Olvasta már?
- Műtét előtt vigyázzon ezekkel a gyógynövényekkel, súlyos árat fizethet érte
- Filléres házi praktika, régről ismert fűszer magas koleszterin ellen
- Köhög és megfázott? Sokkal többre képes ez a fűszernövény mint hinné
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Vadgesztenye visszeres lábakra? Ilyen esetekben érdemes használni
Hivatkozások:
[1] Petri G. és mtsai. Gyógynövények korszerű terápiás alkalmazása. Medicina, Budapest, 1989.
[2] Kis kolostori patika. Athenaeum, Budapest, 2007.
[3] www.ogyei.gov.hu
