Együnk brokkolit? Még egyszer a jótékony hatásokról

Ha a brokkoli és az egyéb, úgynevezett keresztes virágú zöldség egészségügyi előnyeit akarjuk élvezni, nem elég azokat táplálék-kiegészítő formájában szedni, hanem magukat a zöldségeket kell fogyasztani. Ennek oka az Oregon Állami Egyetem Linus Pauling Intézetének tudósai által kiadott tanulmány szerint - amely a Journal of Agricultural and Food Chemistry című lapban jelent meg - az, hogy a bennük található kulcsfontosságú fitokemikáliák csak így tudnak teljes mértékben felszívódni.

Emily Ho, az egyetem tanársegédje arról számolt be, hogy sosem egyszerű meghatározni, vajon a fontos tápanyagok az eredeti élelmiszereken, vagy a különféle étrend-kiegészítőkön keresztül szívódnak-e fel hatékonyabban.

Bizonyos vitaminok és tápanyagok, például a folsav, amit főleg várandósoknak ajánlanak, étrend-kiegészítő formájában hatékonyabban fejti ki hatását, ám a kutatók szerint, azok az összetevők, amik a brokkoliban és a hozzá hasonló zöldségekben találhatóak, nem így működnek.

Az ok, ami miatt erre a következtetésre jutottak a szakemberek, a mirozináz nevű enzimben rejlik, mivel ez hiányzik a glükozinolátok – azaz a keresztes virágúakban található egyik értékes fitokemikália - legtöbb mesterséges változatából. Márpedig e nélkül az enzim nélkül a testünk ötször, vagy akár nyolcszor kevesebb mennyiséget képes felszívni az értékes összetevőkből.

Mi hat a brokkoliban?

A cikkben említett glükozinolátok több hasznos tulajdonsággal is rendelkeznek. Egyrészt ún. természetes peszticidek, azaz kártevőirtók, másrészt - és számunkra ez a fontosabb: daganatellenes hatással is bírnak. Erre legjobb példa a sulphoraphan (szulforafán) hatóanyag a brokkoliban. A nagyobb mennyiségű brokkolit, karfiolt és kelbimbót fogyasztók táborában kevesebb egyes daganattípusok előfordulás aránya.

A tények tudományos alátámasztása még várat magára. Az bizonyos, hogy a bél mikroflórájában a brokkoli mirozináz nevű enzime a cikkben említett glükozinolátokat olyan vegyületekké alakítja, amelyek védő hatással bírnak a daganatkialakulással szemben. Ezek persze ún., "in vitro" tehát laboratóriumi eredmények, de alapot teremtenek majd klinikai vizsgálatokra is, pl. a brokkolikivonat hatásának tanulmányozása emlőrák-kockázat esetén.

De önmagában még nem elég, ha átállunk a zöldségek fogyasztására, hiszen azok elkészítési módja sem mindegy. Ha teljesen puhára főzzük a brokkolit, igen sokat veszít értékéből, ezért elég csupán két-három percig párolni, hogy ropogós maradjon és a fontos enzimeket is megtartsa, mivel ezek segítenek átalakítani a glükozinolátokat két értékes összetevővé: szulforafánná és erucinná.

Noha a brokkoliban található meg legnagyobb mennyiségben a glükozinolát, a karfiolban, a fejes és a kelkáposztában is előfordul, de ezek esetében is fontos, hogy ne főzzük túl őket, mert csak így őrzik meg az értékes tápanyagokat.

Amennyiben igazolható a szulforafán - és a mirozináz daganatellenes hatása, várhatóan szintetikus úton is elállításra kerülnek, és el fognak indulni a gyógyszerré válás útján...