Egy abszolút gyógynövény - a gyűszűvirág...

A világon sokfelé elterjedten élő gyűszűvirág-fajok terápiás hasznát Withering angol kutató írta le először, a XVIII. században (sokan innen számítják a modern gyógyszerkutatás kezdeteit…) A szívre ható szer komoly karriert futott be, még ma is alkalmazzuk – igaz gyógyszerként.

Gyűszűvirágok (Digitalis fajok)

Terápiás szempontból a gyapjas (D. lanata) és a piros gyűszűvirág (D. purpurea) számottevő.

Hol élnek: vadon, nedves, mocsaras területeken, árnyékos helyeken, de domboldalakon, köves esetleges sziklás részeken is. Gyógyászati célra iparszerűen termesztik.

Küllemi leírás:

Gyapjas gyűszűvirág:

szára 50-80 cm, egyenes, molyhos. Tőlevelei hoszúak, lándzsa alakúak, kopaszok. Virágai dús füzérben állnak. Pártájuk felfújt, vörösbarnán erezett.

Piros gyűszűvirág:

Szára 50-70 cm, egyenes, egyszerű. Tőlevelei 20-40 cm hosszaúk, hosszúkás-tojásdadok, lemezük húsos, nyélrefutó. Virágai fürtben állnak, a párta lecsüngő, élénkpiros, néha fehér is lehet.

Milyen drog készül belőle:

A gyűszűvirág levelei (folium) képezik a drogot. A második évben kell gyűjteni.

Mit tartalmaz: glikozidokat (digoxin, digitoxin), szaponinokat.

Mire alkalmazható:

Házilag nem alkalmazható, mert toxikus! (terápiás hatásszélessége kicsi).

Csak és kizárólag gyógyszerként, orvosi rendelvényre kapható (tabletta, csepp, injekció).

Szívhatásának lényege: a szív elégtelen munkájának javítása, erősítése, valamint a pitvari eredetű ritmuszavarok (fibrilláció) csökkentése.

(Forrás: wikipedia, Rápóti-Romváry: Gyógyító növények)