Ezzel a diétával nem csak fogyhatunk, de a rák kockázatát is csökkenthetjük
A gasztroenterológus magyarázza el, hogyan segíthet a fogyásban, és miként segíthet a daganatos betegségek kockázatának csökkentésében.
Egyre fiatalabb korosztálynál diagnosztizálják a végbéldaganatot, a tendenciák szerint 5 éven belül minden negyedik-ötödik beteg az 50 éven aluli korosztályból kerül majd ki. Ezért is fontos az egészséges étrend, a rendszeres mozgás és az elegendő alvás - figyelmeztet a Semmelweis Egyetem közleménye.
A mikrobiom egészsége az egész szervezetünkre hatással van
Mint írják, az emésztőrendszeri betegségek megelőzésében is fontos szerepet kap a bél mikrobiom, vagyis a bélrendszerben élő mikroorganizmusok összessége. A belek egészségét a megfelelő tápanyagbevitel mellett kellő mennyiségű alvással és sporttal is lehet javítani, és akár az is segíthet, ha az ember csökkenti a kalóriabevitelt időszakosan, vagy átmeneti böjtöléssel.
A böjtölés élettani hátterére az utóbbi évtizedek kutatásai mutattak rá még inkább. A böjtölési időszakban a sejtek a már nem jól működő sejtalkotórészeket lebontják, és ezeket újra felhasználják, vagy energiát termelnek belőle. A sejtmegújulás folyamatának élettani hátterére vonatkozóan a nagy áttörést egy japán sejtbiológus, Oszumi Josinori autofágiával kapcsolatos kutatásai hozták meg, aki 2016-ban orvosi-élettani Nobel-díjat is kapott.
A böjt során bizonyos hormonok, például az éhezés során felszabaduló glükagon termelődése, és egyéb más hormonok együttes hatása az autofágia folyamatát serkentheti, így elősegítheti a sejtmegújulást.
Miért egészséges az időszakos böjt?
Manapság az egyik leggyakoribb az úgynevezett 16/8-as időszakos böjt. Ezekben a rövidebb ideig tartó böjtökben nem feltétlenül az a lényeg, hogy mit eszik valaki, hanem az, hogy mikor. A 16/8-as böjt esetén a nap 24 órájából 16 órát éhezik az ember, és a fennmaradó 8 órában, késő délelőttől kora estig táplálkozhat, így 16 órában a hormonális változások következtében a sejtmegújulás, vagyis az autofágia előnyösebben működhet. Ennek is léteznek különböző variációi, például a 14/10-es, vagy a 18/6-os megosztás, de van olyan típusú böjt is, amikor valaki a hét öt napján a megszokott módon étkezik, két napon - lehetőség szerint nem két egymást követő napon - pedig csak minimális, 500-600 kilokalóriát fogyaszt.
A közlemény idézi Leiszter Katalin gasztroenterológust, aki szerint az időszakos böjtök hasznossága, betegségmegelőző szerepe a 21. századi kutatások tárgyát képezi, ahogyan az is, hogy ez hatékonyabb-e, mint a hosszabb ideig tartó, csökkentett kalóriabevitellel járó tartós diéta. A szakemberek eddig ezekről a böjttípusokról azt tudták meg, hogy hozzájárulhatnak a fogyáshoz, csökkenthetik bizonyos vérzsírok szintjét és gyulladásos faktorok termelését, vagy túlsúlyos betegek esetében javíthatják az inzulinérzékenységet.
Kiknek nem javasolt a böjt?
A böjtöt ennek ellenére nem javasolják várandós és szoptató édesanyáknak, gyerekeknek, valamint számos alapbetegség, például szív- és érrendszeri, anyagcsere-, daganatos- és nőgyógyászati betegségek, meddőség, alultápláltság, étkezési zavarok esetén. Ezekben az esetekben a böjt megkezdése előtt szükséges kezelőorvossal konzultálni.
A böjti időszak alatt továbbá a fokozódó éhségérzet miatt az érintettek feszültebbek lehetnek, és átmenetileg csökkenhet a fizikai vagy szellemi teljesítőképességük, ezért érdemes a böjti napokat a kevésbé aktív napokra időzíteni.
A böjt csökkenheti a rák kialakulásának kockázatát?
A gasztroenterológus kiemeli, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű zöldség és gyümölcs fogyasztás, rostbevitel, valamint főként a tiszta víz fogyasztása javíthatja a bélnyálkahártya állapotát, a bél mikrobiom összetételét, valamint gyorsíthatja azt az időszakot, amíg a táplálék a bélrendszerben tartózkodik. Ezek együttesen csökkenthetik a daganatos betegségek, köztük a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. Ennek oka, hogy ha rövidebb ideig tartózkodnak a bélben az esetlegesen rákkeltő anyagok, akkor kevésbé károsítják a bélnyálkahártyát, továbbá a megfelelő rostbevitel mellett olyan rövid szénláncú zsírsavak is keletkeznek, amelyek szintén hozzájárulhatnak a bélnyálkahártya épségéhez. Ez azért kiemelten fontos, mert előrejelzések szerint 2030-ra minden negyedik-ötödik végbéldaganatos beteg az 50 éven aluli korosztályból kerül majd ki.
Március a vastagbélszűrés, a vastagbélprevenció hónapja. A daganatos betegségek bizonyos rizikófaktorai, például a genetikai tényezők, vagy a családi halmozódás, a jelenlegi kutatások szerint nem befolyásolhatók, ugyanakkor számos rizikótényező csökkentése érdekében mindenki sokat tehet a saját egészségéért. A túlsúly vagy az elhízás nemcsak a vastagbélrák, hanem számos más daganat kialakulásának kockázatát is növeli csakúgy, mint a dohányzás, a mozgásszegény életmód, és az egészségtelen ételek. Az már bizonyított, hogy a nyugati típusú étrend, vagyis a magas zsírtartalmú, ultrafeldolgozott, rostszegény élelmiszerek, a jelentősebb mennyiségű vöröshús fogyasztása, valamint a csökkent folyadékbevitel is hozzájárulhat a vastagbélrák kialakulásához.
Végbélrák, vastagbélrák tünetei
A vastag- és végbéldaganat korai állapotában lappangva, teljesen tünetmentesen növekszik. A daganat jelenlétére utalhat az, ha valakinek megváltoznak a székletürítési szokásai, élénk színű vagy sötétbarna véres székletet észlel, hasi panaszok, görcsök jelentkeznek, puffadás, étvágytalanság alakul ki.
Intő jel lehet a hirtelen fogyás, az alsó végtagi visszér vagy visszér-trombózis. Mivel a betegek egy része sokáig nem tulajdonít jelentőséget a panaszoknak, vagy mást sejt azok hátterében, viszonylag gyakori, hogy csak későn fordul orvoshoz, amikor már vészes fogyás, az általános állapot leromlása következik be. Ilyenkor a tumor rendszerint már annyira kiterjedt, hogy más szerveket is behálózott vagy áttéteket képezett.
A fenti panaszok ugyanakkor más emésztőszervi megbetegedés esetén is jelentkezhetnek. A rákbetegség gyanúját leginkább a székletben kimutatható vér keltheti fel, amelynek eredetét béltükrözéssel (kolonoszkópia) vagy újabban metszetképalkotó eljárások (CT, MRI) alkalmazásával lehet igazolni vagy kizárni. (Megjegyzendő, hogy nem jelent teljes bizonyosságot, ha egy vizsgálat során nem mutatnak ki vért a székletben, mivel a tumorok gyakran szakaszosan "véreznek".)
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Véres széklet: ekkor jelez rosszindulatú daganatot
