Idegrendszeri betegségek és diéták?

Lehetséges ez? Tudjuk, hogy számos közismert betegség, pl. epekő, cukorbetegség, köszvény, gyomor- és bélbetegségek milyen diétákat igényelnek, de az idegrendszer? Van pedig néhány - sajnos nem ritka - neurológiai betegség, ahol diétákkal, bizonyos étrendi megszorításokkal is lehet javítani az állapoton.

Az idegrendszert érintő betegségek közül három típus, ahol megfogalmazható egyfajta étrendi "segítő", az egyéb célzott kezelések mellett, lássuk, melyek ezek!

• Stroke utáni állapot
• Migrén
• Depresszió

Először is ki gondolná, hogy a stroke, a szélütés idegrendszeri betegség? Pedig egyértelmű, hiszen ugyan éreredetű, de a központi idegrendszert, azon belül is az agyat érintő esemény, történés. A migrén klasszikusan ismert betegség, a depresszióra és szorongásra pedig mondhatnánk, hogy "korunk betegségei"...

Stroke

Hirtelen kialakuló, jellegzetes idegrendszeri károsodás két típusa az isémiás (elzáródásos), valamint a vérzéssel járó szélütés. Előbbi a gyakoribb.

A háttérben ismert tünetek, betegségek: magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterin, dohányzás, nagymértékű alkoholfogyasztás, érelmeszesedés, szívbillentyű-zavarok stb.

A stroke lényegében agyi infarktus, ahol az érelzáródást követően az érintett agyi terület működése "kiesik". Ha a beteg rövid időn belül (kb. 3 óra) kórházba és kezelésre kerül, akkor jók a gyógyulás, javulás esélyei. Fontos a trombolízis (vérrögoldás), a beteg korai mobilizációja, az aktív rehabilitáció.

Migrén

A klasszikus migrén az elsődleges fejfájások egyike, féloldali, lüktető, epizódokban jelentkező fejfájástípus. Számos és színes kísérőtünete lehet, melyek órákig, akár napokig tarthatnak. Azonos beteg tünetei is változékonyak lehetnek. A tompa vagy lüktető fejfájást hányinger, hányás, étvágytalanság, fénykerülés, látászavarok kísérhetik.

Migrén esetén fontos a kiváltó tényezők felkutatása, és azok lehetséges kerülése. Akut kezelése a rohamoldásra irányul, sűrűn ismétlődő epizódok esetén pedig a megelőző kezelés is fontos, gyógyszerekkel, viselkedés- és egyéb terápiákkal.

Depresszió, szorongás

A felnőtt lakosság mintegy 15-20%-át (!) érinti valamilyen szorongással és/vagy depresszióval járó zavar (pánikbetegség, fóbia, generalizált szorongás, kényszerbetegség, poszttraumás stressz stb.) A betegségek részben genetikai tényezőkön alapulnak, részben a környezet, a stressz, külső hatások alakítják, és a személyiségfejlődés zavarai.

A depresszió diagnózisának kimondása persze nem úgy zajlik, hogy "depressziós vagyok", ehhez számos kritérium együttes jelenléte szükséges, és legalább két hétig folyamatosan az alábbiak közül:

Érzelmi üresség, lehangoltság, az érdeklődés csökkenése, örömtelenség, jelentős testsúlyváltozás, alvászavarok, fizikai aktivitás zavarai, önvád és bűntudat, gondolkodási zavarok, öngyilkossági késztetés.

A depresszió kezelésében igen széles gyógyszeres fegyvertár mellett fontos szerepet kap a pszichoterápia, a fényterápia, alvásmegvonás stb.

Diétás lehetőségek

Stroke esetén a cél az újabb stroke kialakulásának megelőzése.

Migrén: ami kiválthatja – és ami kerülendő

Oliogantigén étrend

Depresszió

Forrás: Szalka-Lidwurm-Nógrádi: A képzett beteg nagy diétáskönyve

• A magas vérnyomás csökkentése: sómegszorítással. Néhány tanács, javaslat:
• Az ételeket konyhasó nélkül készíteni (enyhe utósózás megengedett)
• Az étkezéshez adott zöldségeket nem megsózni
• Tengeri sót használni
• Sóval tartósított élelmiszerek kerülése
• Füstölt áruk kerülése
• Konyhakész mártások, levesporok kerülése
• Sós pékáruk, és egyéb sózott élelmiszerek ( pl. mogyoró, mandula, burgonyaszirom, chipsek stb.) kerülése
• Magas koleszterin és túlsúly esetén:
• Telített zsírsavak csökkentése az étrendben
• Sovány húsok, csirke, hal, tengeri halak fogyasztása
• Alacsony zsírtartalmú tej, tejtermékek
• Növényi eredetű olajok, margarinok
• Zöldségek, gyümölcsök mennyiségének emelése
• Hetente "gyümölcsnap" (alma, körte, görögdinnye, málna, eper, őszibarack, narancs)
• Magas koleszterin és túlsúly esetén:
• Telített zsírsavak csökkentése az étrendben
• Sovány húsok, csirke, hal, tengeri halak fogyasztása
• Alacsony zsírtartalmú tej, tejtermékek
• Növényi eredetű olajok, margarinok
• Zöldségek, gyümölcsök mennyiségének emelése
• Hetente "gyümölcsnap" (alma, körte, görögdinnye, málna, eper, őszibarack, narancs)
• Migrénes panaszokat válthatnak ki az alábbiak:
• Fagylalt (jég!)
• Hűtött üdítők, szénsavas italok
• Nagymennyiségű citrusféle
• Csokoládé
• Füstölt hústok, füstölt sajt
• Égetett szeszek, vörösbor
• Migrénes panaszokat válthatnak ki az alábbiak:
• Fagylalt (jég!)
• Hűtött üdítők, szénsavas italok
• Nagymennyiségű citrusféle
• Csokoládé
• Füstölt hústok, füstölt sajt
• Égetett szeszek, vörösbor
• Célszerű az étrendből kihagyni az erősen fűszerezett ételeket, erős teát, erős kávét.
• Az alábbiak 1-2 hónapos kihagyása, lassú, fokozatos visszaépítéssel, szakorvosi konzultáció mellett.
• Tejtermékek
• Sertéshús
• Kakaó és csokoládé
• Narancs, aprómagvas gyümölcsök
• Magvak, müzlik
• Mesterséges színezékkel készült ételek, italok (pl. colafélék)
• Célszerű az étrendből kihagyni az erősen fűszerezett ételeket, erős teát, erős kávét.
• Az alábbiak 1-2 hónapos kihagyása, lassú, fokozatos visszaépítéssel, szakorvosi konzultáció mellett.
• Tejtermékek
• Sertéshús
• Kakaó és csokoládé
• Narancs, aprómagvas gyümölcsök
• Magvak, müzlik
• Mesterséges színezékkel készült ételek, italok (pl. colafélék)
• Idegrendszert érintő, pszichiátrai betegségcsoport. Egyes gyógyszerek mellékhatásai lehetnek olyan jellegűek (MAO-gátlók), amelyek bizonyos élelmiszerekkel lépnek kölcsönhatásba. Ezek fogyasztását csökkenteni kell:
• Nagyobb mennyiségű sajt
• Máj
• Füstölt halak
• Kezelt húsáruk, pl. szalámi
• Vörösbor, chianti, sör
• Csokoládé, kávé
• Colafélék