Ezeket a betegségeket hordozhatják az Ukrajnából érkező menekültek

Egy mélyszegénységben élő kárpátaljai menekülteket is ellátó budapesti szálláson önkénteskedő orvos szerint kanyarós esetre már volt is példa.

Dr. Eörsi Dániel több olyan beregszászi cigánycsaládot is ellátott. Ezek az emberek Kárpátalján is rossz körülmények között éltek, nagyon hasonlóan a magyar mélyszegénységben élő falvak lakosaihoz, ahol szintén akadozik a rendszeres orvosi ellátás - írja mfor.hu.

Az orvos szerint úgy tűnik, hogy volt szovjet köztársaságokban valamelyest másfajta elvek mentén gyógyítanak, mint nyugaton. Sokkal több problémát kezelnek vitaminokkal, gyógynövényekkel, mint „rendes” gyógyszerekkel. Az egyik menekült Eörsi doktornak megmutatta a vérnyomáscsökkentőjét, amelynek híre-hamva sem volt az itthon használatos gyógyszer-tankönyvben.

Az orvos találkozott olyan lábszárfekéllyel, amin látszott, hogy 15-20 éve nem látták el megfelelően, és ami a legmeglepőbb, hiába látták volna el a sebészeten, a páciens nem akart bemenni a kórházba.

„Valószínűleg ez összefügghet a háborús traumával is, hogy nem szívesen mennek kórházba, nagyon bizalmatlanok. Számukra a kórház nem biztonságot jelent, hiszen oda nem kísérheti el az egész család, ezért félnek, hogy elszakadnak a szeretteiktől, így a kórház számukra még veszélyes hely is lehet” – tette hozzá az önkéntes orvos, aki szerint a nyelvi korlátok csak tovább nehezítenek a helyzeten.

Az orvos kiemelte, hogy a menekült gyerekek átoltottsága minimális, mert Ukrajnában más az oltási protokoll.

"Én most nem találkoztam kanyaróval, de tudom, hogy előfordult már Magyarországon. Várható a szamárköhögés megjelenése is, de Magyarországon mindenki be van oltva ellene. A magyar oltási protokoll ugyanis jó. Pusztán azért, mert nálunk 30 éve nem fordult elő fertőző szamárköhögés, nem hagytuk abba az oltást, pontosan a behurcolás veszélye miatt" - fejtette ki az önkéntes orvos, aki szerint a menekültek hordozhatnak hepatitist, HIV-et és tbc-t is. A szociális helyzetük miatt a rüh és a tetű sem zárható ki. Arról nem beszélve, hogy az ukrán felnőttek csak 36 százaléka kapott legalább egy koronavírus elleni oltást, míg Magyarországon ez az arány 70 százalék felett van.

WHO már a háború kezdete óta figyelemmel kíséri, hogy felbukkan-e Ukrajnában a kanyaró, a kolera vagy a járványos gyermekbénulás. A támadások miatt sokan kényszerűségből pincékben vagy más óvóhelyeken húzzák meg magukat. A zsúfoltság, a tisztálkodási lehetőségek korlátozottsága miatt ezek a helyek a fertőzések melegágyai lehetnek.

WHO: a bombázások miatt veszélyes kórokozók terjedhetnek el a laborokból - olvasson tovább!