Szponzorált tartalom
Vashiány: ezért kulcsfontosságú az étrend
A tápanyaghiányos állapotokról azt gondolnánk, hogy csak a világ szegényebb felén élőket sújtják. Sajnos azonban – elsősorban az egészségtelen táplálkozási szokások miatt – a fejlett, jómódú társadalmakban is meglehetősen gyakori ez a probléma. Kiegyensúlyozott, vegyes étrenddel sok esetben megelőzhető a világon több száz millió embert érintő vashiány – de vajon kezelhető is a kialakult hiányállapot pusztán az étkezéssel?
Ezek a vashiány fő okai
A hiánybetegség okait négy csoportba sorolhatjuk. Az első és a leggyakoribb, hogy az étrendünk túl kevés vasat tartalmaz. A második esetben a vashiány valamilyen más, meglévő, még nem diagnosztizált betegségre utal, ami gátolja a vas felszívódását. Ilyen lehet egyebek között a gyulladásos bélbetegség, egyes autoimmun kórképek, például a cöliákia néven ismert lisztérzékenység. A harmadik esetben a fokozott vasvesztés áll a vashiány mögött: túl erős menzesz, vérző aranyér, fogínygyulladás, esetleg egy nagyobb vérvesztéssel járó műtéti beavatkozás. A negyedik lehetséges ok a szervezet megnövekedett vasigénye: ha tartósan intenzív fizikai megterhelés alatt vagyunk, esetleg gyermeket várunk, szoptatunk, lényegesen több vasra van szükségünk.
A tünetek sokszor nem egyértelműek
A vas az emberi test alapvető alkotóeleme, amelyet a szervezet csak raktározni tud, előállítani nem. Ráadásul napi 1-2 milligrammot mindennap veszítünk belőle hajhullással, körömvágással, a verejtékezéssel, a vizelettel és a széklettel. Ha nem pótoljuk megfelelő mértékben, úgy lassan, de biztosan vashiány alakulhat ki. A vashiányt nehéz felismerni, mert szerteágazó tüneteket okoz, és olyan általános panaszok sejtethetik, mint a tartós fáradtságérzet, energiahiány, fejfájás. A hosszabb ideje fennálló vashiányra látható és érezhető tünetek utalhatnak: hullhat a hajunk, sápadtak lehetünk, berepedezhet a szájzugunk, szaporábbá válhat a szívverésünk. A kezeletlen vashiány legsúlyosabb szövődménye a vashiányos vérszegénység, amelynek kifejezetten súlyos következményei lehetnek, kezelés nélkül a szervezet összeomlásához vezethet.
Megelőzés: ez az étrend segíthet
Míg kialakult vashiányban még kiegyensúlyozott, vegyes étrend mellett is szükség van vaspótlásra, addig a hiányállapot megelőzésének pont a vasban gazdag táplálkozás a kulcsa. A legjobb vasforrások között tartjuk számon a belsőségeket, vörös húsokat, a sötétzöld leveles zöldségeket, a dióféléket és a magvakat, valamint az aszalt gyümölcsöket. Jó, ha észben tartjuk, hogy az állati eredetű táplálékokból könnyebben hasznosul a vas, mint a növényekből.
Így segíthetjük (vagy akadályozhatjuk) a vasfelszívódást
Apró trükkökkel magunk is megkönnyíthetjük a vas felszívódását. A vas jobban hasznosul C-vitaminnal kombinálva, azaz okos dolog a citrusfélék, bogyós gyümölcsök vagy más, C-vitaminban gazdag élelmiszerek fogyasztása a táplálékvas vagy éppen a vaspótló gyógyszer bevitele mellett. A gyümölcsökben lévő fruktóz szintén segítheti a felszívódást. Vannak olyan élelmiszerek is, amelyek kifejezetten gátolják a vas hasznosulását. Érdemes a kávéval és a teával 1-2 órát várni étkezés után, ha nem szeretnénk, hogy a csersav vagy a koffein megkösse a bevitt táplálékvasat. A teljes értékű gabonákban található fitátok szintén megnehezítik a vasfelszívódást.
Vashiány: ők a legveszélyeztetettebbek
Bár a vashiány bárkit érinthet, egyes esetekben, élethelyzetekben nagyobb valószínűséggel alakul ki. Serdülőkorban az intenzív növekedés miatt megnő a szervezet vasigénye, különösen a lányoknál (a menstruáció miatt). Szintén veszélyeztetettek az erősebben menstruáló nők, továbbá a versenyszerűen sportolók, illetve azok, akik húsmentes diétát tartanak, esetleg valamilyen nem kezelt ételérzékenységük van. Nemcsak a túlzott diéta, hanem a túlsúly is kockázatos, ugyanis az elhízás tartós gyulladással jár, ami nehezíti a vasfelszívódást. Fontos hangsúlyozni, hogy kifejezett vashiányban viszont már nem elég a vasban gazdag étrend: ilyenkor vaspótló gyógyszer szedésére és orvosi konzultációra is szükségünk lehet.
