Ezeket látta már?

Hirdetés

Szükségünk van a probiotikus baktériumokra!

lactobacillus-rhamnosus

Ha azt halljuk, probiotikum, mi jut eszünkbe elsőként róla? Ugye, hogy az antibiotikum kúra? Ki ne hallotta volna a szlogent?

„Antibiotikum mellé ne felejtse el, Önnek a Protexin kell!”

Pedig a probiotikus baktériumok nem csak akkor segíthetnek, ha megbetegedtünk és gyógyszert kell szednünk, hanem egy sor, fontos élettani folyamatban is szerepet játszanak. Vagyis a szervezetünk nem működhet megfelelően nélkülük.

Sokan nem is sejtik, hogy az immunsejtek mintegy 70 százaléka a bélrendszerben található. A probiotikus baktériumok immunanyagokat termelnek, emiatt a bélflóra állapota közvetlenül kihat az immunrendszer működésére. A probiotikum folyamatos pótlása ezért elengedhetetlen. Ha nem így teszünk, testünk védekezőképessége leromlik.

A különböző betegségekre szedett antibiotikumok sajnos a szervezetünkben élő jótékony baktériumtörzseket is elpusztítják. A bélbetegségek, rendszeres alkoholfogyasztás, dohányzás, rostszegény táplálkozás, stressz, emésztőrendszeri műtétek, mind-mind olyan tényezők, amelyek következtében megcsappan a bélrendszerben élő probiotikus baktériumok mennyisége. Ennek eredményeképpen felborulhat a bélflóra egyensúlya, az immunrendszer legyengül, ettől pedig fáradtnak, enerváltnak érezzük magunkat, és gyakrabban betegszünk meg. Eleinte rossz közérzet, fáradtság, bőrproblémák, egyre romló kedélyállapot, emésztési zavarok utalnak arra, hogy hiányt szenvedünk a probiotikus baktériumokból, de akkor is olvashatunk az intő jelekből, ha gyakran panaszkodunk hasfájásra, puffadásra, gyomorégésre, székrekedésre vagy hasmenésre.

Ne legyintsünk ezekre a tünetekre, hiszen a probiotikumok pótlásának hiányában az állapotunk fokozatosan leromolhat! Akinek nem működik megfelelően a bélflórája, és nem rendelkezik elegendő - a káros baktériumok, gombák elszaporodását is meggátolni képes - probiotikus baktériumtörzzsel, az sűrűn kaphat el fertőzéseket.

A probiotikumok hatása sokrétű. Szerepe többek között azért kulcsfontosságú, mert megakadályozzák az immunrendszert gyengítő, méreganyagokat termelő, káros baktériumok elszaporodását a bélrendszerben, egyfajta védőgátat képezve. Ráadásul a probiotikumok anyagcseréje során olyan anyagok is képződnek, amelyek rontják a káros baktériumok túlélési esélyét. Mivel a probiotikus baktériumok támogatják az anyagcsere folyamatokat, a tápanyagok hasznosulását, fontos szerepük van a K-, a B12- és a B7-vitamin előállításában, a szénhidrátok lebontásában, a kalcium, a magnézium és a vas felszívódásában. Elejét vehetik a különféle hiánybetegségeknek. Hozzájárulnak a bélnyálkahártyát óvó vajsav termeléséhez. Nélkülük az anyagcserénk se lenne megfelelő, a jótékony bélbaktériumok ugyanis részt vesznek a szénhidrátokat és zsírokat lebontó emésztőenzimek szintetizálásában. Hogy védjék az egészségünket, természetes antibiotikumokat és egyéb gyulladásgátló vegyületeket állítanak elő.

Számos kutatás talált bizonyítékot az emésztőrendszer, illetve az agy neurokémiai működése közötti kapcsolatra is. A 90-es években megszületett egy új tudományág, a neuro gasztroenterológia. Ekkor igazolták elsőként, hogy a bélrendszer önálló idegsejt-hálózattal bír, és a belekben olyan, az idegsejtek közötti kapcsolatot elősegítő proteinek mutathatók ki, melyek az agyban is fellelhetők. Ez az úgynevezett bélidegrendszer. Noha a bélidegrendszer nem képes a gondolatok létrehozására, egyértelműen hatást gyakorol az agyműködésre. Arról van szó tehát, hogy a bélflóra probiotikus baktériumainak megfelelő aránya a hangulatunkra is pozitívan hat.

De mit jelent ez valójában? Nem csak immunsejtek vannak jelen a bélrendszerben, de a bélfal sejtjei állítják elő a szerotonin jelentős részét, ami a hangulatunk szabályozásáért felel. Magyarán a bélflóránk állapota, az emésztésen túl a mentális egészségre is hatással van. Könnyen lehet, hogy azért szenved valaki szorongástól, érzi magát depressziósnak, vagy gyötrik pánikrohamok, mert lecsökkent a bélflórát felépítő jótékony bélbaktériumok száma.

Hogyan történjen a probiotikumok pótlása?

Több lehetőség is van a probiotikumok bevitelére. A legjobb, ha a leggyakoribb probiotikus törzseket visszük be a szervezetünkbe, ezért fogyasszunk olyan élelmiszereket, például tejtermékeket (érlelt sajtokat, élőflórás joghurtot és kefirt) savanyú káposztát, kovászos uborkát, amelyek lactobacillust, és bifidus baktériumot tartalmaznak. Még jobb, ha a minőségi étrend-kiegészítők mellett döntünk. Ezek ugyanis optimális összetételben tartalmazzák a szervezetünk számára nélkülözhetetlen probiotikus törzseket, és nincsenek mellékhatásaik. Ne felejtsük azonban el; ahhoz, hogy a probiotikus baktériumok kifejthessék jótékony hatásukat, prebiotikumra is szükség van. Ezek a speciális növényi rostok – többek között az inulin és a laktóz - a jótékony bélbaktériumok legfontosabb táplálékai.

A Protexin Balance és a Protexin Restore Baby olyan probiotikumok, amelyek elősegítik a bélrendszerünk egészségét és támogatják az immunrendszer működését. A Protexin probiotikumok egyrészt prebiotikumot, másrészt olyan jótékony baktériumokat tartalmaznak, melyek segítenek megőrizni a bélflóra egyensúlyát, ami elengedhetetlen az egész szervezetünk optimális működéséhez.

Forrás: Vitaminkosár Kft.
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához