Női hormonok: az sem jó, ha túl sok van, de az sem, ha kevés

Az ösztrogén és a progeszteron hormon fontos szerepet játszik a női szervezetben, szabályozva a menstruációs ciklust és számos más biológiai folyamatot. Amíg ezek a hormonok szorosan együttműködnek, addig minden rendben van. Ha az egyensúly megbomlik, vele borul szinte minden.

Ösztrogén és progeszteron, a két jóbarát

Az ösztrogént és a progeszteront elsődlegesen a petefészkek termelik, ezért nevezik őket női nemi hormonoknak. Ezenkívül az ösztrogén egyéb helyeken is előfordul, mint például az agyalapi mirigyben, a mellben, az agyban és a test zsírszöveteiben. A férfiaknál a herékben is termelődik ösztrogén, és a progeszteron szintén jelen van a szervezetükben – bár sokkal kisebb mennyiségben, és kisebb jelentőséggel, mint a női szervezetben. A két hormon szerepe nem csupán a termékenység szabályozására korlátozódik – sok más folyamatban is elengedhetetlenek. Az ösztrogén például hozzájárul a csontsűrűség fenntartásához, szerepet játszik a hüvelyhám hidratálásában, a vér koleszterinszintjének és a vérnyomásnak a szabályozásában, a szépség megőrzésében (bőr, haj) is. Elsődlegesen persze a női nemi jelleg kialakulásáért és a termékenységért felel. Ugyanúgy, ahogy a progeszteron is, amely a terhesség fenntartásában játszik kulcsszerepet, miközben fontos a hangulat szabályozásában, az ideg- és immunrendszer működésében, és az alvásminőséget is befolyásolhatja.

Hormonális libikóka

A női menstruációs ciklus során az ösztrogén és a progeszteron szintje folyamatosan változik. A ciklus első felében az ösztrogén szintje emelkedik, ami előkészíti a peteérést, és a méhnyálkahártya megvastagodását eredményezi. A ciklus közepén, a tüszőrepedés után aztán az ösztrogénszint csökken, és a progeszteron emelkedik meg, hogy a megtermékenyült petesejt be tudjon ágyazódni és a terhesség megmaradjon. Ha ez nem következik be, a progeszteron szintje ismét lecsökken, a méhnyálkahártya leválik, ami elindítja a menstruációs vérzést. Ha ez a kiegyensúlyozott váltakozás valami miatt megtörik, és a hormonális egyensúly megbomlik, az számos problémát okozhat: az sem jó, ha túl kevés, és az sem, ha túl sok lesz az ösztrogénből.

Ösztrogéndominancia

Az ösztrogéndominancia akkor fordulhat elő, amikor az ösztrogén szintje túl magas a progeszteronhoz képest. Ez különböző tüneteket okozhat, mint például a mellek érzékenysége, hangulatingadozások, vízvisszatartás, fejfájás és rendszertelen menstruációs ciklus. Emellett hajlamosíthat bizonyos rákbetegségekre is. Az ösztrogén túlsúlyba kerülésének számos oka lehet:

1. Hormonkezelés: Ha bármilyen okból – például a menopauza tüneteinek erőssége miatt – hormonpótló terápiára kerül sor.
2. Nem megfelelő étrend: A túlzott mennyiségű hús, a tejtermékek, a szója és egyéb fitoösztrogének túlzott fogyasztása.
3. Elhízás: Mivel a zsírszövet szintén ösztrogént termel, a testsúly növekedése az ösztrogénszint emelkedéséhez vezethet.
4. Stressz: A krónikus stressz hatással lehet a hormonális egyensúlyra, és növelheti az ösztrogén szintjét a progeszteron szintjéhez képest.

Ösztrogénhiány

Ha bármilyen okból lecsökken, vagy megszűnik a petefészkek ösztrogéntermelése, az szintén számos kellemetlen tünettel jár. Elsődlegesen természetesen nehezítetté vagy lehetetlenné válik a teherbe esés, ami mellett hőhullámok, hüvelyszárazság, alvászavarok és hangulatingadozások is megjelenhetnek. A szervezetben az alábbi esetekben léphet fel ösztrogénhiány:

Hirdetés Forrás: Phytotec Hungária Bt.

1. Menopauza: A változókorban megjelenő ösztrogénhiány természetes állapot, hiszen ekkor szűnik meg a női termékenység, a petefészkek fokozatosan leállnak a hormontermeléssel. Ugyanakkor az ezzel járó kellemetlen tüneteket nem kell tétlenül tűrni – számos életmódbeli változtatás és hormonmentes kezelési lehetőség kínálkozik ezek enyhítésére. 
2. A petefészek működésének zavara: Egyes betegségek, például a policisztás petefészek szindróma (PCOS) vagy a petefészekrák is befolyásolhatják az ösztrogéntermelést.
3. Fogyókúra, extrém sport: Mivel az ösztrogén a zsírszövetekben is termelődik, az extrém alacsony testzsírszázalék vagy a túlzott testmozgás (sportolóknál például) csökkentheti az ösztrogénszintet.
4. Stressz: A hosszú távú krónikus stressz fordított hatással is bírhat, azaz gátolhatja is az ösztrogén termelését.
5. Műtéti beavatkozások, daganatellenes kezelése: A petefészek eltávolítása vagy sugárterápia azonnali klimaxot idéz elő, amely miatt az ösztrogénhiánnyal járó összes tünet jelentkezhet.