Szponzorált tartalom
Nem csak egy felfázás: a hólyaghurut népbetegség
Van náthaszezon, influenzajárvány, Covid-hullám. Természetesnek vesszük, hogy ilyenkor tömegek betegszenek meg ezekben, de azért igyekszünk felkészülni rájuk, megelőzni a megbetegedést. Van azonban egy fertőzés, a hólyaghurut, amelyre mindaddig legyintünk, ameddig meg nem tapasztaljuk magunk is, milyen kellemetlen, fájdalmas tünetekkel járhat.
Pedig a cisztitisz, azaz a hólyaghurut, a világon évente legalább 250 milliós esetszámmal a leggyakoribb fertőzések közé tartozik. Ez a köznyelvben csak felfázásként emlegetett húgyúti fertőzés tehát szintén népbetegségnek számít, ráadásul nem is szezonális: egész évben előfordulhat, a nők körében életkortól függetlenül és sajnos sokszor visszatérően jelentkezhet. Éppen ezért érdemes lenne komolyabban venni ezt a betegséget és megérteni a kialakulása hátterét, hogy nagyobb hangsúlyt fektethessünk a megelőzésére, illetve a korai szakaszban alkalmazható terápiás lehetőségekre.
Nem komplikált és komplikált fertőzés
Az Európai Urológus Társaság definíciója alapján a fertőzésnek két fajtáját különböztetjük meg:
Nem komplikált húgyúti infekciónak tekintjük azokat a fertőzéseket, amelyek nem várandós nőknél akutan, ritkán vagy visszatérően jelentkeznek az alsó vagy a felső húgyutakban, továbbá kialakulásukban nem játszik szerepet anatómiai és működési rendellenesség vagy egyéb társbetegség.
Komplikált húgyúti infekciónak tekintünk minden olyan húgyúti fertőzést, amely az előbbi definícióba nem fér bele: férfiaknál jelentkező, vagy várandósoknál, esetleg diabétesz mellett előforduló megbetegedéseket.
Sajnos a hólyaghurut elég gyakran és elég sokaknál újul ki rendszeresen. Visszatérőnek akkor nevezzük a fertőzést, ha félévenként kettő, vagy évente legalább három alkalommal jelentkezik. A cisztitisszel diagnosztizált nők 25%-a tér vissza ugyanazzal a problémával az orvosához hat hónapon belül.
Az antibiotikumkezelés veszélyei
Mivel a hólyaghurutot leggyakrabban az E. coli nevű baktérium húgyhólyagban való elszaporodása okozza, sokszor már rutinszerűen írják fel az antibiotikumot a betegség kezelésére. Érdemes azonban belegondolni abba, hogy ha az egyéb szezonális járványok alatt akárcsak kétszer is antibiotikumterápiára szorulunk, majd a cisztitiszt is antibiotikummal kezeljük, az egy évben már 3 antibiotikumkúrát jelent.
Ez a mennyiség már komoly terhet ró szervezetünk mikrobiom rendszerére, amelynek az egészségünkre nézve számos negatív következménye lehet. A gyakori antibiotikumhasználat eredménye az adott antibiotikummal szembeni rezisztencia is, amely ördögi kört eredményez: a baktériumok egyre ellenállóbbakká válnak, ami miatt az ellenük kifejlesztett antibiotikumoknak egyre erősebbeknek kell lenniük. Ez nemcsak az emberi szervezetet, de a környezetünket is megterheli.
Ügyeljünk a megelőzésre, és keressünk természetes segítséget!
Jobban járunk tehát, ha inkább a megelőzésre koncentrálunk, és ha mégis megbetegednénk, már a legelső, enyhe tüneteknél lépünk. A hólyaghurut megelőzése érdekében ügyeljünk az intim higiéniára, viseljünk jó szellőzést biztosító, nem túl szoros, pamut alsóneműt, és ne hagyjuk lehűlni a kismedencei testtájékot. A megfelelő, napi 2 liter folyadékfogyasztás és a rendszeres vizeletürítés elengedhetetlen ahhoz, hogy megakadályozzuk a baktériumok gyors szaporodását a pangó vizeletben. Ha érezzük a hólyaghurut első tüneteit – gyakori, sürgető vizelési inger, esetleg csípő érzés vizeléskor –, érdemes azonnal lépnünk, hogy a tünetek ne súlyosbodjanak.
Azért, hogy csökkentsük az antibiotikumhasználatot, választhatunk a természet eszköztárából is. Vannak antibakteriális hatású összetevőt tartalmazó gyógynövények, amelyeket a gyógyászatban már évszázadok óta sikerrel alkalmaznak, de elérhetőek gyulladáscsökkentő, vizelethajtó, illetve görcsoldó hatásúak is. A teljesség igénye nélkül, ilyen gyógynövény például a kukoricabajusz, tövisesiglice-gyökér, tarackbúza-gyökér, medveszőlőlevél.
